Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

5 pontban a koronavírus legfrissebb fejleményeiről

Rengeteg információ kering mindenfelé a vuhani koronavírusról, ebben a cikkben öt kérdés-válasszal összeszedtük, hogy mik a járvány legújabb fejleményei, milyen hatásokkal járhat a koronavírus a gazdaságra, vagy hogy éppen mi eredményezhette azt, hogy ez idáig fajult és nem fékezték meg hamarabb.

1. Kezdjünk az elején – mik a legfrissebb számok, hányan betegek, hányan haltak meg és hol?

A legfrissebb adatok szerint összesen világszerte 4474 megerősítetten koronavírusos beteg van jelenleg és további több mint hétezer embert megfigyelés alatt tartanak. Ez 60 százalékos emelkedés az ismert kínai esetek számát tekintve tegnaphoz képest, azonban szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a tesztkészletek szűkössége miatt a tényleges koronavírusos megbetegedések száma ennél jóval nagyobb lehet. Tegnap 81 halottról szóltak a hírek, azonban a legfrissebb jelentések szerint már összesen 107 ember halt meg a járványban.

Sokszor kimarad a hírekből az, hogy 63 ember már felépült – például egy 87 éves nő kórházból való mai kiengedésének videója körbejárta a kínai Twitter-szerű közösségi platformot, a Weibót is.

A megerősített esetek és halálozások döntő többsége a vírus epicentrumának számító Hupej tartományban történt, az eddigi 107 halott közül heten haltak meg a tartományon kívül, 1-1 ember hét különböző másik tartományban. A betegség eddigi halálozási rátája mindössze három százalék, az eddigi áldozatok főként idősek, a legfiatalabb elhunyt koronavírusos beteg is 55 éves volt.

A vírus cseppfertőzéssel terjed, előfordult az is a Washington Post értesülései szerint, hogy egyetlen beteg 14 egészségügyi dolgozót fertőzött meg – ez szintén Kínában történt. Európában eddig összesen négy embernél diagnosztizálták a vuhani koronavírust, három beteg van Franciaországban és egy Németországban. Amerikában eddig hat megbetegedést regisztráltak, de ezek is egymástól elszigetelt esetek, Kaliforniában van csupán két beteg, a többi koronavírusban szenvedő páciens mind különböző államokban áll kezelés alatt.

2. Mi történik Kínában, mi az a holdújév, és hogy kapcsolódik a koronavírushoz?

Január 25-én volt a kínai kultúra legnagyobb ünnepe, a mozgóünnep holdújév, más néven tavaszünnep. Ez egyben a tavasz és az újév kezdete, egyhetes munkaszüneti időszak, ennek megfelelően rengetegen terveznek utazásokat is ekkorra: a holdújévi szünet Kína népességének mérete miatt a legnagyobb globális vándorlási időszak. A kínai év első hónapjában, tehát a mozgóünnep holdújév időszakában a koronavírus kiindulópontjaként szolgáló közép-kínai Vuhan általában 3,5 millió légi és 24,4 millió vasúti utast fogad – illetve idén csak fogadott volna, ugyanis Kína vezetése Vuhant és további több mint tíz várost karantén alá zárt csütörtökön és teljes utazási tilalmat rendelt el, a tömegközlekedés felfüggesztésén felül még a legtöbb magánautót is tilos használni.

Persze ennek ellenére is felerősödtek az aggodalmak az utóbbi időben azt illetően, hogy a rengeteg utazás miatt a kínai holdújév a betegség terjedését is elősegítheti, már csak azért is,

mert ötmillióan az utazási tilalom érvénybe lépése előtt közvetlenül utaztak el Vuhanból

– részben előre eltervezetten, részben pedig éppen a koronavírus elől menekülve. Mivel a koronavírus akár két hétig is lappanghat, így sok fertőzés történhetett anélkül, hogy a fertőző beteg tudna egyáltalán saját állapotáról, az útra kelők így pedig tényleg kihordhatták a vírust Vuhanból. Többek között emiatt is rendelt el elsőfokú egészségügyi riasztást a kínai állam országszerte, jelenleg ellenőrzőpontokat állítottak fel a pályaudvarokon, reptereken annak érdekében, hogy hőkamerákkal szűrjék ki a koronavírus-gyanús utazókat és megakadályozzák a koronavírus további terjedését. Hongkong ma függesztette fel a Kínából érkező gyorsvasutat és az onnan érkező légi forgalmat is ötven százalékkal csökkenti.

Ugyancsak e célból három nappal meghosszabbították a kínai holdújévi munkaszünetet, csütörtök helyett csak vasárnap lesz vége, így az emberek Kína-szerte csak február 3-án térnek vissza dolgozni. A tavaszi félév megkezdése is csúszik az egyetemeken, iskolákban és óvodákban egyaránt, hogy az ezekben folyó oktatás mikor folytatódik, arról a kínai oktatási hivatal egyelőre nem adott ki jelentést. Egyes régiók még az országos szabályozásnál is tovább mentek, Sanghaj például egészen február 9-éig tolta ki a holdújévi szünetet, egészen addig hatósági rendelet tiltja az üzletek kinyitását, Szucsouban a nyitást február 8-ára tervezik.

Vuhanra visszatérve pedig: rohamtempóban építik a kifejezetten koronavírusban szenvedők számára az új, ezerágyas kórházat, ez a tervek szerint jövő hétfőre el is készül. Egyébként kiürült a máskor élettel telt tizenegymilliós város, üresek a máskor tömött utcák, az emberek előre bevásároltak tartós élelmiszerekből és csak a legszükségesebb esetekben hagyják el otthonaikat.

A koronavírus azonban nemcsak azon területek ünnepi kedvéből vett el, ahol ténylegesen tombol a járvány: sok ünnepség elmarad világszerte, köztük például még a negyedik budapesti tavaszünnepet is lemondták a szervezők, de zárva tart számos belföldi kínai látványosság és jellemző turistacélpont is a sanghaji Disneylandtől a Tiltott Városig és a Nagy fal bizonyos szakaszaiig egyaránt. Még a filmforgalmazók is inkább elhalasztják olyan potenciálisan kasszasiker filmek bemutatóját későbbre, mint például a Detective Chinatown 3 vagy a Lost In Russia.

De nemcsak az eleve holdújévi szünetet tartó cégek zárva tartásának meghosszabbítása veti vissza Kína életét, és az, hogy sokkal kevesebbet mozdulnak ki otthonaikból az emberek, mint az ilyenkor szokásos lenne. Minden szektorban visszaesett a fogyasztás, leginkább a turizmus és a szolgáltatások terén – utóbbi Kína gazdaságának 52%-át teszi ki, így a koronavírusnak közvetlen hatása van az ország gazdaságára is. Ez a hatás pedig természetesen nem kizárólag helyi szinten érződik.

3. Akkor ez most azt jelenti, hogy a koronavírus hatással lehet a globális gazdaságra?

Korlátozottan, és valószínűleg nem kifejezetten hosszú távon, de igen, azonban ennek elsősorban nem is a koronavírushoz mint betegséghez, hanem az attól való félelemhez van leginkább köze.

Aggódnak a befektetők, így a sencseni és sanghaji összetett tőzsdei index 3,52%-os valamint 2,75%-os esésén kívül már estek az európai és a japán részvények is. Múlt héten volt a legrosszabb tőzsdei hét tavaly október óta nemzetközileg, illetve tegnap reggel az európai részvények is 2%-kal estek, ez utóbbi főként a Kínával is kapcsolatban álló légitársaságok és egyéb „Kína-központú” szektorok kieső piaca miatt.

„A koronavírus első számú fenyegetést jelent a pénzügyi piacokra jelenleg, mivel a globális befektetők egyre aggodalmasabbak a bizonytalanság miatt”

mondta Nigel Green, a deVere Group befektetési csoport alapítója, majd „aggasztó és súlyos” helyzetnek írta le a jelenlegi állapotot, amelyben a befektetőknek ébernek kell lenniük.

Számos ázsiai tőzsde zárva tart a holdújév ideje alatt, de több nyitva tartó (például japán és dél-koreai) tőzsde is esett, valamint Kína pénzneme, a jüan árfolyama is – a befektetők inkább aranyban és dollárban kívánják tartani a pénzüket.

Jaszutosi Nisimura, Japán pénzügyminisztere egy sajtótájékoztatón ma arról beszélt, hogy a koronavírus-járvány kihat a japán turisztikára is, valamint az exportot és a vállalati nyereségeket is veszélyezteti. A Kínából Japánba érkező turisták Japán turizmusának harminc százalékát tették ki tavaly.

De azért pánikra még mindig nincsen semmi ok – a koronavírus teljes gazdaságra gyakorolt hatása csak Kínában és Hongkongban mérhető, de ott sem annyira hatalmas. Utóbbi területeken a GDP 1,1 valamint 2,6 százaléka esett ki egy normális, koronavírus-mentes januári időszakhoz képest. Történelmi példákra visszatekintve több lap is rámutatott arra, hogy még a mostaninál nagyobb járvány esetén sem valószínű, hogy a vuhani koronavírusnak tartós hatása lenne a gazdaságra: a 2002-2003-as 800 halottal járó SARS-nak, sőt, még a több millió halottal járó 1918-as spanyolnátha-járvány sem járt hosszútávú hatásokkal ilyen téren. A SARS esetén a részvények három hónapon keresztül folyamatosan estek, mielőtt visszatértek volna a vírus előtti szintre.

4. De hogyan fajulhatott eddig a helyzet, miért nem fékezték meg már korábban a koronavírus terjedését?

A New York Times elemzői szerint erre a válasz a kínai politikai rendszer gyengeségeiben rejlik: a szigorú bürokratikus berendezkedés elrettenti a helyi vezetőket attól, hogy éppen ők jelentsék a rossz híreket a pekingi központi vezetésnek, ezért a helyi problémák sokszor már csak akkor jutnak el az országos hírekig, amikor már igazán nagy a baj.

„Emiatt nem hallani soha helyi szinten növekvő problémákról Kínában – mire hallunk róla és mire a hír eléri a központi kormányzatot, akkorra már igazán naggyá vált a probléma.”

– mondta a New York Times által megkeresett John Yasuda, aki Kína egészségügyi vészhelyzetekhez való hozzáállására specializálódott az Indiana-i Egyetemen. A rendszer gyengeségei és erősségei egyaránt megmutatkoznak a koronavírus kezelését megfigyelve – a bürokratikus késlekedéstől és a szakértők több éve tartó, egészségügyi kockázatokról szóló figyelmeztetéseinek figyelmen kívül hagyásától kezdve addig, hogy ha kell, kevesebb mint másfél hét alatt ezerágyas kórházat is fel tudnak építeni.

 „A helyi hivatalnokok alábecsülték a járvány kitörésének kezdeti kritikus szakaszát. A médiát hallgatott, a nyilvánosság a sötétben hagyták. Ennek eredményeként értékes idő veszett el.”

– mondta Vivienne Shue oxfordi Kína-kutató ugyancsak a New York Timesnak.

Shue azt is elmondta, hogy a központi és helyi vezetők közötti kommunikációs áramlás a legalapvetőbb talánya annak, hogy hogyan működik a kínai rendszer, és hogy a központi-helyi kettősség mindkét oldalán ez sok „túl sok kontraproduktív, irracionális” cselekvést eredményez. Ennek részeként szerinte

azért is tartották vissza sokáig a vírusról való jelentést, mert remélték, anélkül is meg lehet oldani a krízist, hogy „a főnök is megtudná”.

A kínai állami tévében azonban érthető módon az állami berendezkedést nem kérdőjelezik meg, így Vuhan polgármestere, Csou Hszien-vang a saját felelősségét hangsúlyozta az állami CCTV kameráinak:

„Nem tájékoztattunk időben és nem használtunk hatékony információkat a munkánk javítására sem.”

A polgármester az állami adónak elmondta, hogy lemondana, ha az segítene a közvéleményen, de rámutatott arra is, hogy a helyi önkormányzat köteles volt engedélyt kérni a felsőbb vezetéstől mielőtt nyilvánosságra hozhatták az információkat.

A New York Times szerint bár folyamatosan integrálódnak az egykor különállóbb tartományok Kína vezetője, Hszi Csin-ping központosítási akaratának megfelelően, valójában ugyanúgy megmarad az információáramlás jelenlegi módja, mikor a helyi vezetés koordinál a hozzájuk tartozó pekingi munkacsoportokkal. Ebből pedig az következik, hogy a helyi hibák már azelőtt országos szintűre nőnek, hogy Peking egyáltalán tudna bármiről.

„Amint viszont egyértelművé vált egy probléma, [Kína] nagyon jó a források átcsoportosításában. Csak nem jó az éppen felmerülő problémák kezelésében. Tehát alapvetően reaktív és nem proaktív.”

– mondta el John Yasuda arra vonatkozóan, hogy a kínai központi kormánynak hatalmas mozgósítási kapacitása van krízishelyzetek esetén, mint ahogyan az például Vuhan és a környéki városok lezárásából és a vuhani kórházépítésből is látszik.

5. Mi a vuhani koronavírus és a vele kapcsolatban folyton emlegetett SARS?

A most terjedő koronavírus először egy vuhani piacon tűnt fel, ahol frissen vágott és élő állatokat árusítanak farkaskölyköktől denevéren, csirkén, szarvason és sündisznókon át egészen kígyókig és mormotákig. A piac látogatottsága és a sok különböző élő és vágott állat jelenléte ideális környezetet teremtett a koronavírus fajközi terjedéséhez, a legfrissebb vizsgálatok szerint úgy tűnik, hogy eredetileg kígyóktól származik.

A vuhani koronavírus (2019-nCoV) tünetei influenzaszerűek, a betegség magas lázzal, tüdőgyulladással és egyéb légzési nehézségekkel, köhögéssel, légszomjjal, veseelégtelenséggel és súlyos akut légúti szindrómával jár.

Szakértők leginkább a 2002-2003-as SARS-szal („súlyos akut légzőszervi szindróma”) vonnak párhuzamot, mikor az új koronavírusról beszélnek. Ezt szintén egy koronavírus-faj okozta, végül több mint nyolcezer megbetegedés és 800 körüli halálozás után sikerült megfékezni.

Összehasonlítások szerint a vuhani koronavírus bár gyorsabban terjed, de kevésbé súlyos, mint a SARS – ez például abból is látszik, hogy a SARS esetén 9,6% volt a halálozási ráta, most ez 3 százalék.

A Qubit részletesen írt a betegség biológiai hátteréről és az arról megjelent eddigi kutatásokról is, ebből kiderül, hogy a most tárgyalt koronavírus emberi sejtekbe való bejutásáért a SARS-hoz hasonlóan az ACE2 receptor fehérje felel, és egy ahhoz csatlakozó receptorkötő fehérjedomén. Az ACE2 azonosítása fontos lépés lehet a koronavírus elleni gyógyszerek kidolgozásában is, a fehérje „potenciálisan blokkolható célpont”.

via Al Jazeera, ESCN, Weibo, China Briefing, CND, The New York Times, The Washington Post, New York Post, CNN, The Guardian, BBC, Qubit
Címlapkép: Twitter / @coronavirus_n20
Olvass tovább!