Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Már Matolcsy György szerint is teljesen kudarcos a kormány lakáspolitikája

A magyar gazdaságpolitika leggyengébb láncszeme a lakáspolitika. Erről írt hosszabb bejegyzést Matolcsy György volt gazdasági miniszter, és a Magyar Nemzeti Bank elnöke nemrég a Növekedés.hu nevű portálon.

Az írás, amelyre a 444.hu bukkant rá, leszögezte, naivnak és jó szándékúnak tartja a kormány azon hozzáállását, amely egyszerűen a fogyasztásnövekedéssel próbálja csupán kezelgetni. Matolcsy szerint az ingatlanpiaci árak robbanásszerű növekedése az elmúlt években sokkal drasztikusabb állami szabályozást követelne.

Emlékeztetett arra is, az 1998 és 2002 közötti első Orbán-kormány szerinte például még jól látta ezeket a folyamatokat:

” A 2000. február 1-én az első Orbán-kormány által indított Otthonteremtési Programnak köszönhetően 2004-re 44 ezer új építésű lakás jött létre, majd a programot 2002 után megszüntette az új kormány, és az ismert drámai következményekkel járó devizahitelezéssel helyettesítette”

Ezzel kapcsolatban Matolcsy jó lépésnek tartja a devizahitelek kivezetést a lakáshitel-piacról, ugyanakkor jelzi, ennél sokkal többre lenne szükség ahhoz, hogy a – valójában szerinte is – kialakult lakhatási válságot az ország kezelhetővé tudja.

„A helyzet Budapesten a legrosszabb, de nagyvárosainkban sem sokkal jobb. Fővárosunk a 6. legdrágább az európai fővárosok között mind az ingatlanárak, mind a bérleti díjak terén”

-hangsúlyozta a jegybankelnök, kiemelve, hogy a fővárosban 2014 óta 184 százalékkal, míg országosa 104 százalékkal drágult az ingatlanok átlag, négyzetméterenkénti ára. Emellett probléma Matolcsy szerint a lakások megújulási rátája  eközben „0.4 százalékra csökkent a kívánatos 1 százalék, valamint a Bécsben tapasztalható 1.5 százalék helyett.”

A probléma szerinte az volt, hogy a 2014-től induló kormányzati lakáspolitikai koncepció mára láthatóan megbukott, ennek okai pedig szerinte a központosítás és az egyértelmű felelős hiánya , a kiérlelt stratégia nélküli intézkedések, a kínálat erősítésének elmaradása és és a területi- és fejlesztés- valamint az építőiparral való összehangolás hiánya volt.

„A kudarc egyértelmű. Javaslom, nyeljünk egyet és kezeljük a lakáspolitikát az egyik legnagyobb tartalékként. Kell egy vízió, egy stratégia és egy fenntartható lakáspiacot eredményező kormányzati szervezet”

-szögezte le végül.

Ezzel Matolcsy lényegében kormányzati oldalról is elismerte, a lakhatási válság Magyarországon létezik, és az egyik legfőbb gazdasági- és szociális problémának is számít.

Lakhatási jogi mozgalmak, szervezetek, mint az A Város Mindenkié, a Habitat for Humanity, később az Utcáról Lakásba Egyesület is nagyon régen és folyamatosan kongatják a vészharangot az ingatlanárak kirobbanása, az egyre többeket érintő lakhatási- és energiaszegénység problémáit illetően, de ezekre a kormány eddig érdemben csak a CSOK-programmal próbált reagálni.

Ezzel kapcsolatban tavaly februárban Novák Katalin államtitkár még sikerről beszélt, sőt, azt mondta, bérlakásokat azért nem is építenek, mert „a magyar emberek többsége saját tulajdonú lakásban akar élni.”

A CSOK-programról a civilek és szakértők legfontosabb kritikája végig az volt, hogy csupán a középosztály számára elérhetőnek számító programban hiába épült rengeteg lakás, ezekre  megtakaírtások hiánya miatt egyszerűen nem tud elegendő ember szert tenni.

Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy olyan internetes szállásmegosztó rendszerek térnyerése, mint az AirBnb számos ingatlant vonnak ki az amúgy is szorongatott bérlakáspiacról, így még tovább eszkalálva az árnövekedést. Éppen ezért, például a jelenség által kifejezetten sújtott VI. kerület új, momentumos polgármestere, Soproni Tamás immár a parkolóhely-megváltáson keresztül bevezetendő különadóval próbálja mérsékelni az AirBnb okozta károkat, amelyekre jellemző, hogy még fideszes képviselő is üzemeltetett ilyen módon „zugszállodát” a Terézvárosban.

Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd