Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

PDSZ: Az új Nemzeti alaptantervvel ismét egy felháborító gyakorlatnak lehetünk tanúi

„Ismét egy arcpirító, sőt felháborító gyakorlatnak lehetünk tanúi, a Nemzeti alaptanterv (Nat) átírása klasszikus példája a „rólunk döntenek nélkülünk” esetének”

– nyilatkozta Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnökre a Nat módosításáról. Szűcs szerint az új Natról eddig kiszivárgott információk alapján nem lesz paradigmaváltás az oktatásban, és aggályos, hogy semmit nem lehet tudni az alaptervet átdolgozó bizottság működéséről. A PDSZ elnöke azt is kifogásolja, hogy

az új alaptantervet a szakszervezetek nem véleményezhették, és a pedagógusok azt „diktátumszerűen” kapják meg.

A Magyar Nemzet kedden írt először arról, hogy 2020 őszétől biztosan bevezetésre kerül az új Nemzeti alaptanterv, amiben módosul a tantárgyi struktúra és az előírt pedagógiai módszertan, valamint tantárgyösszevonásokra is sor kerül majd, például többé nem lesz mozgókép- és médiaismeret tantárgy. Az irodalomoktatásban hangsúlyosabban jelenik meg Wass Albert és Szabó Magda munkássága, illetve a lehetséges maximum óraszám is változni fog, 35-ről 34-re. A kormány által már elfogadott új alaptanterv bármelyik nap megjelenhet a Magyar Közlönyben.

Bár az új Nemzeti alaptanterv hangsúlyosabb iskolaelőkészítést és paradigmaváltást ígér, a PDSZ elnöke szerint az új tervezetről ez nem mondható el, sőt, az óraszámcsökkentés mértéke is visszalépést jelent.

Szűcs Tamás Wass Albertre is kitért, szerinte

bár az író munkásságának megítélése mai napig vitás terület, vannak olyan művei, amelyeket magyartanárként ő is szívesen ajánlana a diákoknak – ilyen például A funtineli boszorkány.

A PDSZ elnöke emellett azonban elismeri, hogy Wass más regényei, például a Magyar Nemzet által említett Adjátok vissza a hegyeimet tartalmaz problémás kifejezéseket, amik „feszültséget generálhatnak”.

A kormány kiemelten foglalkozik Wass Albert munkásságával, például október 23-án Orbán Viktor is Wass-verssel köszöntötte a nemzeti ünnepet, illetve még ugyanazon a napon a mediaworksös megyei hírlapok is szavazást tartottak arról, hogy Wass Albert náci volt-e. Az „igen” opció mondjuk hiányzott.

Érdekes fejlemény ez annak fényében, hogy a december 19-én Gulyás Gergely a Kormányinfón még úgy nyilatkozott, hogy nem vezetik be az új alaptantervet, mivel nem szerepel annyi változtatás benne, ami indokolná a mostani, 2012 óta érvényes tanterv lecserélését.

Még 2018-ban adta ki Csépe Valéria agykutató akadémikus professzor és csapata első saját Nat-koncepciójukat, ami akkor húsz százalékos óraszámcsökkentést fogalmazott meg – vagyis a mostani 35 helyett 28 órát egy héten. Ez egyenletesen elosztva kétszer öt, háromszor hat órából álló iskolai heteket eredményezett volna a diákok számára egészen a középiskola legvégéig.

A Csépe-féle NAT azonban nem nyerte el a kormány tetszését, így aztán sokszoros átdolgozással mintegy három évnyi munka után csak idén ősztől, a 2020-2021-es tanévvel léphet érvénybe az új alaptanterv. Időközben beszálltak a munkába mások is, például a Horthy-rajongó és antiszemita írók iránt lelkesedő jobboldali irodalomtörténész Takaró Mihályt bízta meg a kormány a Csépe-féle NAT átdolgozásával, különös tekintettel az irodalomra és a történelemre. Takaró – és mint kiderült, felesége is – havi közel félmillió forintért dolgozott az új tanterv kialakításán. 2019 szeptemberben ott is hagyta a NAT előkészítését az az egyetemi oktatókból és gyakorló tanárokból álló szakértői gárda, akik az irodalom- és nyelvtantanterv kidolgozásával voltak megbízva, állítólag Takaró miatt.

via Népszava, Magyar Nemzet
Címlapkép: MTI/Mónus Márton
Olvass tovább!