Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Trump nem torolja meg fegyverrel az irániak ma hajnali támadásait

„Szerencsére sem iraki, sem amerikai életekbe nem került az esti iráni rakétatámadás, ezért hálásak vagyunk az országban tartózkodó katonáinknak. […] Irán az egyik legnagyobb fenyegetés a civilizált világra, amit eddig toleráltunk. De többé nem.”

-ezzel kezdte ma, magyar idő szerint 5 órakor beszédét Donald J Trump a nemzethez a ma hajnalban Irán által az iraki Ajn al-Aszad amerikai légibázis és egy erbili amerikai támaszpont ellen intézett rakétatámadás után. Hozzátette, szerinte a támadások után

„Úgy tűnik, Irán meg fog hátrálni!”

Ezért Trump elnök korábbi fenyegetéseivel ellentétben nem helyezett kilátásba katonai válaszlépéseket, csupán keményebb gazdasági szankciókat.

„Attól hogy az USA-nak van a legtöbb fegyvere, még nem kell azokat használnunk.”

-tette még hozzá ehhez Trump, aki a katonai vezérkar, Mike Pence alelnök és miniszterei körében állt ki a Fehér Házban tartott tájékoztatóra.

Trump emellett arra figyelmeztette az európai államokat, Kínát és Oroszországot, azonnal mondják fel a 2015-ös iráni atomalkut, hogy lépésük „világos üzenetet küldjön a terrorizmust támogató országnak.”

A válaszlépés körüli, mai infomációs blokád miatt korábban mind az EU vezetői, mind pedig az amerikai Kongresszus demokrata szenátorai mély aggodalmukat fejezték ki, mind nyilvánosan, mind pedig zárt ajtók mögött.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arról beszélt korábban, „a fegyverek használatának véget kell vetni, és dialógusnak kell indulni” a konfliktus megoldására.

Az EU néhány, a londoni Guardiannek név nélkül nyilatkozó diplomatája például arról beszélt, Brüsszel meglehetősen feszült amiatt, hogy az éjszakai iráni csapásokra a washingtoni republikánus háborús párt, a „héják” valóságos nyílt konfliktus kirobbantásával kívánnak válaszolni, noha azt is észrevételezték, a békés, diplomatikus rendezést képviselő párt is hasonlóan erős az elnök körül.

Chuck Schumer és a Szenátus más demokrata tagjai viszont ma levélben fejezték ki mély aggodalmukat amiatt, hogy az amerikai Védelmi Minisztérium, és első embere, Mark Esper eddig az Iránnal szembeni válaszstratégiával kapcsolatban semmiféle információt nem osztott meg a törvényhozással. Schumer szerint a döntéshozatali folyamat Trump adminisztrációjában teljesen átláthatatlan, ezért információ hiányában a Kongresszus is döntésképtelen állapotban találta magát a a konfliktus elmérgesedése közben.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára pedig élesen elítélte Irán rakétatámadásait Irakban, és ismételten felszólította mind őket, mind pedig az Egyesült Államok vezetését, fejezzék be a konfliktus eszkalációjára irányuló lépéseket és üljenek tárgyalóasztalhoz.

Irán azután helyezett kilátásba megtorló akciókat Irakban és más közel-keleti államokban, miután január 3-án az USA dróntámadással kiiktatta a Forradalmi Brigádok külföldi, arab országokban folytatott hadműveleteiért felelős iráni tábornokot, Kászim Szulejmánit. Szulejmáni temetése tömegtüntetéssé változott az Iszlám Köztársaság rezsimje mellett, akik látványos megtorló akciókat ígértek.

A nagy szavak mögött azonban egyelőre nem áll valódi háborús szándék sem Teheránban, sem pedig Washingtonban. A hajnali támadásokról ugyanis közvetlenül Trump beszéde előtt kiderült, olyam iráni „Kaim” ballisztikus rakétákkal hajtották végre, amelyekről ők is tudták, hogy az amerikai radar-rendszer órákkal azelőtt tudja becsapódásukat jelezni, mielőtt azok bárkit is fenyegetnének.

Mindezzel együtt iráni források 80 amerikai halálos áldozatról számoltak be, míg Washington szerint emberéletben a rajtaütések nem okoztak kárt.

(CNN, Guardian)

Olvass tovább!