„Ezek a média-bejegyzések egyben értesítésként is szolgálnak az Egyesült Államok Kongresszusa részére, hogy ha Irán bármilyen amerikai személyt, vagy célpontot megtámad, az Egyesült Államok gyorsan, és teljes mértékben visszavág és talán aránytalan mértékben. Ilyen jogi értesítés nem kötelező, ennek ellenére itt kibocsátom!”

Ezt írta legutóbbi, magyar idő szerint vasárnap esti tweetjében Donald J. Trump amerikai elnök, lényegében bejelentve, hogy mindenféle külön értesítés helyett itt adja a törvényhozás tudtára, hogyan válaszol majd az ország egy esetleges Irán által végrehajtott támadásra.

These Media Posts will serve as notification to the United States Congress that should Iran strike any U.S. person or target, the United States will quickly & fully strike back, & perhaps in a disproportionate manner. Such legal notice is not required, but is given nevertheless!

— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) January 5, 2020

Amire Trump gondolhat, az az a jogi körülmény, hogy noha formális háborúhoz elvileg még mindig a Kongresszus két házának hozzájárulása lenne szükséges – a 2003-as iraki megszállást is itt kellett átvinnie még George W. Bush kormányának – válaszcsapást mérni bármilyen országra elnöki különrendelettel is lehetséges. Noha ez lényegében egyenértékű egy diplomáciai hadüzenettel, hiszen ilyen helyzetben két ország nyílt, fegyveres konfliktusba keveredik, ezt ilyen kerülőúton jogállami kontroll nélkül is el lehet érni.

Minden bizonnyal az Egyesült Államok 45. elnöke az első nagyhatalmi vezető tehát, aki egy háborút a közösségi média egy platformján hirdet meg.

Az USA-Irán viszony azután érkezett szakítópontjához, hogy több, az Irán-párti milíciák által amerikai és iraki katonák ellen elkövetett támadás és viszontválasz után december 31-én a Teherán által pénzelt Népi Mozgósítási Front megrohanta a bagdadi, amerikai nagykövetséget. Erre válaszul Trump január 3-án engedélyt adott Irán egyik legmagasabb rangú katonai vezetőjének, Kasszam Szulejmáninak a távirányítású robotrepülőgéppel való meggyilkolására.

A merénylet óriási hullámokat keltett a Közel-Keleten és ma délután végül az iraki parlament határozatban szólította fel a nyugati, ISIS-ellenes katonai erőket Irak elhagyására.

Irán eközben többször, több fórumon jelezte, súlyos megtorlásokra készül az amerikaiak és szövetségeseik ellen a térségben és Európában is, valamint az állami tévében bejelentették, mától hivatalosan is újra él Teherán katonai urándúsítási programja, hogy atomfegyverhez jussanak.

Mindezt annak ellenére publikálta ma az Iráni Iszlám köztársaság kormánya, hogy Josep Borrell, az EU külügyi főbiztosa meginvitálta Dzsavad Zarífot, külügyminiszterüket Brüsszelbe, hogy a háborúhoz vezető folyamat de-eszaklációjára beszélje őt rá.