Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Határozatot hoztak a külföldi katonák kiutasításáról az iraki parlamentben

Frissítés, 17.31: Határozatot hozott a bagdadi parlament arról, hogy felszólítja a jelenleg az országban 5000 katonát állomásoztató amerikai és más külföldi csapatokat hogy hagyják el Irak területét. A határozat ilyen formában a nemzetközi koalíció Iszlám Állam ellen kiképzést kapó katonáira, így a magyar egységekre is vonatkozik elvben, még ha Bagdadnak a magyarok állomáshelyén, a kurdisztáni Erbílben csak névleges befolyásuk van, ott valójában a kurd autonóm kormány hoz döntéseket.

Eközben Trump elnökkel szembemenve az Európai Unió külügyi főbiztosa, Josep Borrell egyeztetésre hívta Brüsszelbe Dzsavad Zaríf iráni külügyminisztert, és „óva intette” a teheráni kormányt mindenféle hirtelen reakciótól.

(MTI, Reuters)

Korábban írtuk:

Rendkívüli ülésre gyűlt össze ma a túlnyomó többségben siíta és Irán-párti politikai erők által ural iraki parlament Bagdadban, ahol máris gyászszertartást tartottak Kasszam Szulejmániért, az iráni Forradalmi Gárda külföldi diverzióiért és terrorakcióiért felelős „al-Qudsz” brigádjának amerikaiak által meggyilkolt vezetőjéért, és Abu Mahdi al-Muhandíszért, iraki szánysegédjéért, aki ugyancsak a konvojban lelte halálát január 3-án, és aki előtte az Irán által támogatott Népi Mozgósítási Front ostromát vezette az amerikai nagykövetség ellen szilveszter napján.

A rendkívüli ülésen előreláthatólag Washington is bajba kerülhet, ugyanis az iraki parlament arra készül, hogy hivatalosan is kiutasítja az országból az ott állomásozó amerikai csapatokat.

Eközben éppen a tegnapi nap folyamán további 2.800 katonát mozgósítottak, és küldtek a Perzsa-öbölbe az Egyesült Államokból, és Nagy-Britannia is bejelentette, hadihajókkal igyekszik állampolgárai biztonságát szavatolni az Arab-félszigeten és a Perzsa-öbölben is.

Ben Wallace birt védelmi miniszter ugyancsak tegnap közölte, hogy a Brit Királyi Haditengerészet az ő parancsára az HMS Defender fregattot és HMS Montrose rombolót is a Hormuzi szoroshoz rendelte a „brit érdekek és állampolgárok védelmében” és azok január 4-én, délután el is indultak gibraltári állomáshelyükről, és az olajszállító tankereket kísérik majd. Ezzel a britek az első amerikai szövetségesek, akik immár haderőt is mozgósítottak az Irakban kialakult helyzet miatt.

Adel Abdul Mahdi, a nemrég a teljes országot megrengető tömeges tüntetések által lemondásra kényszerített, de ideiglenes kormányfőként most a rendkívüli ülést összehívó iraki miniszterelnök minden eszközzel igyekszik a felbolydult országban az amerikai támadást saját hasznára fordítani, ezért most ő is „Irak szuverenitásának megvédésre” szólított fel.

A közel-keleti, arab többségű ország szunni és részben még siíta politikai erői hagyományosan rendkívül megosztottak voltak Irán az országban viselt politikai szerepét illetően, sőt, az október óta tartó, szunnikat, és siítákat is megmozgató tömegtüntetések főleg az Irán-párti milíciákkal csaptak össze, úgy tűnik azonban, hogy Szulejmáni amerikai meggyilkolása összekovácsolta az USA ellen ezeknek a poltikai erőknek a szövetségét.

Ez egyedül az iraki kurdokra nem érvényes. A mai ülést a Bagdadba delegált kurd képviselők bojkottálták. Ugyanakkor az iraki Kurdisztáni Autonóm Kormány (KRG) elnöke, Necsirvan Barzani figyelmeztette a nyugati hatalmakat és Trump elnököt, „ne sodorják felelőtlenül pusztító háborúba” Irak népeit az eszkalációval, és találjanak tárgyalásos módot a megegyezésre.

Ritkán látott tömeg Szulejmáni temetési menetén Iránban

Az iraki politikai mostani, nyugat-ellenes fordulatát az is mindennél jobban jelzi, hogy tegnap, magyar idő szerint a késő esti órákban hivatalosan is visszajuttatták Kasszam Szulejmáni holttestét az iraki hatóságok Iránba. A tábornok temetési menetéhez már a 130.000-es Ahvaz iráni határvárosban több tízezres, hömpölygő tömeg csatlakozott, akik Amerika-ellenes jelszavakkal, és Husszein imám – eddig az Iráni Iszlám Köztársaság 1979-es megalakulása óta soha fel nem vont – vörös zászlajával üzenték, megindult a társadalom és a hadsereg totális mozgósításra a parancsnok meggyilkolásának megbosszulására.

Komban, az iráni teokrácia legszentebb városában is ceremoniális keretek között vonták fel a lobogót a Dzsamkaran nagymecsetre, jelezve, hogy „kiontott vér vár bosszúra”.

A zászló szimbolikus jelentőségű, a siíta muszlim irányzat 680-ban, a ma Irakban található Kerbelában, csatában megölt alapítójának jelképe a világ összes siítájának üzeni azt Iránból, hogy az ország bosszúra készül.

De fontos azért is, mert általában az iráni iszlám vallási vezetők minden, számukra kedvezőtlen eseményt is a „végső, szent győzelem” hitébe ágyazva próbálnak a társadalomnak eladni, így most is az apokaliptikus szimbolika felé fordult propagandájuk az ország hangulatának befolyásolására és ellenőrzésére.

Ugyanígy tett Trump elnök is, amikor az iráni háborús tervekre való reakcióként iráni „kulturális intézmények” lebombázásával fenyegette meg Teheránt, arról írva, összesen 52 célpontot  azonosítottak, az elmúlt években Irán által túszul ejtett 52 amerikai állampolgárra való szimbolikus utalásképpen.

Címlapkép: Wikipédia
Olvass tovább!