Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Görögország 2020-ban csaknem annyi menekült érkezésére számít, mint a csúcsot jelentő 2015-ben

Ez a cikk több mint 4 éves.

A 2016-os, Európai Unió és Törökország között kötött megállapodás óta a legtöbb menekült érkezésére, nagyjából százezerre számítanak 2020-ban a görög hatóságok, miután már idén, az év második felében jóval több menedékkérő érkezett az országba, mint az elmúlt években bármikor – írja a Deutsche Welle.

Ez azt jelenti, hogy az így is túlzsúfolt, legendásan pokoli görög menekülttáborokba még több ember lesz bezárva, amennyiben az Unió nem cselekszik mihamarább.

„A válság most zajlik, és komoly”

– nyilatkozta Manos Logothetis, görög migrációs kormánytanácsnok a lapnak. Az elmúlt fél évben 45.000 menekült érkezett az országba, miközben idén áprilisban mindössze 14.000 ember élt az ország menekülttáboraiban, így a tanácsnok szerint a helyzet egyértelműen súlyosabb, mint 2015-ben, mikor a legtöbb ember kelt útra a szíriai mészárlás miatt.

A helyzet kezelésére a görög kormány újabb menekülttáborok – vagyis a menekültek visszatartását és ellenőrzését szolgáló, jobbára zárt intézmények – építését tervezi azon égei-tengeri szigeteken, melyekre jellemzően megérkeznek Törökországból a menekülők ócska csónakjai.

Jelenleg több, mint 41.000 ember várakozik a görög szigetek hírhedt menekülttáboraiban, vagyis a táborok lakóinak száma magasabb, mint a 2016-os megállapodás óta valaha, miközben a görög kormányzat folyamatosan toloncolja vissza a menekülőket Törökországba – ahol még rosszabb körülmények várnak rájuk, mint az EU-s tagországban.

A menekültek deportálásának felgyorsítására azután született kormánydöntés, hogy az EU által gyakorlatilag kivéreztetett és földbe taposott baloldali Sziriza bukta a választásokat, és a jobboldali Új Demokrácia párt kaparintotta meg a hatalmat, majd a korábbinál keményvonalasabb irányelveket fogadott el, hogy meggyorsítsa a menedékkérők deportálását. Nem mintha az előző kormány alatt ne lettek volna fertelmesek a menekülttábori körülmények az országban.

A 2016-os EU-Törökország megállapodás a 2015-ös, menekültválságként emlegetett időszak után született, mikor a közel-keletről, leginkább a polgárháború és iszlám fundamentalisták sújtotta Szíriából emberek százezrei érkeztek Európába a balkáni útvonalon keresztül.

A megállapodás értelmében az EU gyakorlatilag azért fizeti Törökországot, hogy a humanitárius válságot határain belül tartsa, embertelen, börtönszerű intézményekben tartva jelenleg több, mint 3,6 millió embert, és így ne lehessen az Uniót vádolni emberkínzással.

Cserébe Törökország előszeretettel revolverezi az EU-t, miszerint amennyiben nem úgy táncol ahogy fütyül, útjára engedi ezt a bizonyos 3,6 millió embert, az Unió meg kezdjen velük amit akar, ami alaposan megrengetné az európai kormányokat, reagáljanak bárhogy is az érkezőkre.

Legutóbb akkor használta fenyegetőzésre Törökország a táboraiban sínylődő milliókat, mikor el akarta érni az EU-nál, hogy ne minősítse megszállásnak az észak-szíriai Rojava megszállását, amit egyébként épp azzal legitimál, hogy az érintett területen telepítené le a menekülteket.

Mindazonáltal a török harci cselekményeknek az eredménye csak még több menekült, miután iszlamista milíciákkal szövetkezve gyakorlatilag népirtást hajtanak végre a területen.