Biztonsági okokra hivatkozva nem jelenik meg nyomtatásban a kormánykritikus bolíviai napilap, a Página Siete november 11-i száma. Az újság honlapján megjelent közlemény szerint az Evo Morales elnök lemondásának vasárnapi bejelentése után elszabadult „terrorhullám” miatt a munkatársak nem mennek be ma a szerkesztőségbe.
La Pazban az Egyes csatorna névre hallgató tévének is ideiglenesen fel kellett függesztenie működését a fenyegetések miatt.
A bolíviai sajtó beszámolói szerint a tegnapi bejelentés után több városban – főként a fővárosban, La Pazban, illetve El Alto városában – Morales és pártjának, a Mozgalom a Szocializmusért (MAS) szimpatizánsai üzlethelyiségeket és ellenzéki politikusok otthonait is megtámadták az éjszaka folyamán.
Nem csak a kormánykritikus erők, de a lemondott Morales is az erőszakos cselekedeteket és fenyegetések miatt panaszkodik. Vasárnapi bejelentésében az ország első őslakos elnöke arról beszélt, nem engedheti, hogy a „testvéreit és elvtársait” tovább fenyegessék az október 20-i elnökválasztások után utcára vonuló tüntetők, és épp ezért is mondd le. Időközben a mexikói kormányzat már fel is ajánlotta, hogy menedékjogot ad Moralesnek.
Gyorsan pörögtek az események vasárnap, miután az Amerikai Államok Szervezete (OAS) közzétette jelentését az október 20-i elnökválasztás során tapasztalt rendellenességekről. A latin-amerikai baloldali vezetőkkel legendásan rossz viszonyt ápoló USA befolyása alatt működő szervezet szerint olyan visszaélések történek, amelyek szükségessé teszik az egész forduló megismétlését. Az OAS megfigyelői szerint a tény, hogy a voksok összesítése majdnem 24 órás megszakítással történt, erősen veti fel a csalások gyanúját.
Az akkori végeredmény végül Morales győzelmét mutatta, méghozzá 10 százalékos előnyt jobboldali kihívójával, Carlos Mesával szemben, így második forduló kiírását sem tette szükségessé. A választási hatóság által megállapított eredmények közzététele után több hetes, erőszaktól sem mentes tüntetéssorozatra került sor, amely során hárman életüket vesztették, több százan pedig megsebesültek.
A helyzetben pénteken állt be fordulat, miután a rendőri erők egy része csatlakozott a tüntetőkhöz.
Vasárnap Morales előbb új választások kiírásával próbálta feloldani a helyzetet, és a központi választási bizottság teljes lecserélését is ígérte (ma reggel annak vezetőjét egyébként őrizetbe vette a rendőrség). Ám a hadsereg vezetője, Williams Kaliman a sajtónak nyilatkozva Morales távozását nevezte meg a feszültségek egyetlen lehetséges megoldásaként. Miután a rendőrségnél elnökhűbbnek tartott hadsereg is az államfő ellen fordult, Moralesnek nem maradt más választása, mint távozni.
Lemondása után sorra tettek hasonló gesztusokat a kormányzat többi képviselői is, lemondott az alelnök és a törvényhozás két házának vezetője is, így jelen pillanatban teljes hatalmi vákuum jött létre az andoki országban. Cesar Návarro bányaügyi miniszter azután mondott le, hogy tüntetők egy csoportja felgyújtotta otthonát a gyarmati idők masszív ezüstkitermelése után évszázados gazdasági válságban hagyott legendás bányavárosában, Potosíban. Több más magas tisztviselő is hasonló megfélemlítésekről számolt be, a képviselőház elnöke, Víctor Borda például a kormányellenes tüntetők által fogságban tartott testvére érdekében mondott le.
Az őslakos Aymara csoportból származó Evo Morales 2006 óta vezeti Bolíviát, kormányzása során stabilizálta a gazdaságot, és kb. hárommillió embert emelt ki a szegénységből a 11 millió lakosú országban. Népszerűségét leginkább az kezdte ki, hogy nem tartotta be az elnök újraválasztását korlátozó alkotmányos előírásokat, és harmadik, illetve negyedik mandátumért is elindult.
Lemondása után Morales nem volt hajlandó elárulni, egy új választásokon újra elindulna-e, mindenesetre az ellenzék jelöltje úgy nyilatkozott, ha egy cseppnyi hazaszeretet is van benne, akkor nem méretteti meg újra magát.
Október 20-a óta – a választási csalásokra hivatkozva – az ellenzék álláspontja fokozatosan radikalizálódott, Mesa előbb második forduló megtartását, később a választások megismétlését követelte, hogy aztán Morales végleges távozásáig jusson.
Latin-Amerika baloldali kormányzatai, és a börtönből a napokban szabadult brazil exelnök, Luiz Inácio Lula da Silva is elítélte a hadsereg fellépését Evo ellen, miközben Brazília szélsőjobboldali elnöke, Jair Bolsonaro üdvözölte azt.
