Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Ligetprojekt, klímavészhelyzet, Szent István szobor: megalakul az ellenzéki többségű Fővárosi Közgyűlés – percről percre

Ma alakult meg az új fővárosi közgyűlés, ahová az ellenzéki együttműködés pártjai (Momentum, DK, MSZP, Párbeszéd, LMP) 18 mandátummal, a Fidesz-KDNP szövetség 13 mandátummal, 2 képviselő pedig függetlenként került be az október 13-ai önkormányzati választásokat követően.

Bár Tarlós István a kompenzációs lista első helyéről bejutott a közgyűlésbe, nem vette fel mandátumát, munkáját közlekedési és közszolgáltatási fejlesztésekért felelős miniszterelnöki megbízottként folytatja.

A mai alakuló ülésen 15 napirendi pontot tárgyaltak meg. Ezek közt szerepelnek a Ligetprojekt folytatásával kapcsolatos kérdések, a rabszolgatörvény alkalmazásának kizárása, a klímavészhelyzet kihirdetése, az „Ezaminimum” antikorrupciós program megvalósítása, a római-parti mobilgát felépülésének megakadályozása és a Szent István szobor elhelyezése is.

Élő közvetítésünket a helyszínről itt tudjátok visszanézni:

Címlapkép: MTI/Balogh Zoltán
Élő közvetítés
Közvetítés
i
Az élő közvetítés véget ért.

Köszönjük, hogy velünk tartottatok, olvastatok és néztetek minket. Tegyetek így máskor is, ha tetszett, akkor azért, ha meg nem, akkor azért mert hátha legközelebb majd jobban tetszik!

A napnak persze még nincs vége, és más is történt a világban – ahogy erről a Mérce címoldala is tanúbizonysággal szolgál.

Amit el is olvashattok ezen a linken. És hogy miről olvashattok benne?

  • Mögötte ugyan nem áll párt, de a főpolgármestertől jövő mandátuma erős.
  • Egy város irányítása, ahogy egy országé is, sok érdek harmonizációja által tud csak működni.
  • A kormánynak sem áll érdekében ellehetetleníteni Budapest életét.
  • Az ellenzéki pártok számára az egyetlen járható út az, ha együttműködnek.

Jó tájékozódást!

Megtörtént tehát a fővárosi közgyűlés alakuló ülése, magyarán felállt az ellenzéki többségű városvezetés, mely elvileg az elkövetkezendő öt évben Budapest parlamentje lesz, benne a kerületek vezetőivel, a listás képviselőkkel, a főpolgármesterrel és nem kevesebb, mint öt alpolgármesterrel.

Karácsony Gergely főpolgármester elmondta beköszönő beszédét, melyben felsorolt 3 alaptételt, ami szerinte meghatározza a jövőt:

  1. a budapestiekről a budapestiek nélkül nem dönthetnek,
  2. nem veheti el senki a budapestiek jövőjét,
  3. senki sem veheti el azt, ami a budapestieké.

Karácsony ma is hangoztatta: véleménye szerint Budapest mindenkié.

Azt is elmondta, az ellenzéki pártok összefogása mától megszűnt ellenzékinek lenni, ma már ők a köztársaságpárti többséget, melynek tíz alapértéke a következő:

  1. Budapesten nincsenek első és másodrangú polgárok
  2. A főpolgármesternek, a polgármestereknek és a Fővárosi Közgyűlés tagjainak az itt lakók érdekeit kell szolgálni
  3. A lakhatás alapvető jog
  4. A klímaváltozás elleni küzdelemből ki kell venni a részünket
  5. Óvják a város épített és természeti örökségét
  6. Előnyben részesítik a fenntartható közlekedési formákat
  7. Budapest 23 kerületből álló egység, egyenlő fejlődést kell biztosítani számukra
  8. Hisznek a sokszínűségben
  9. A budapestiek részvétele nem merül ki abban, hogy képviselőket és polgármestereket választanak
  10. Átláthatóan, korrupciómentesen kell működnie a városnak

A választási bizottság elnöke elmondta, hogy jószerével minden rendben volt, és csak kisebb szabálytalanságok voltak, majd kiderült, hogy volt némi technikai malőr az előkészületek során, így olyan húsz percet kellett várni már a közgyűlés elején.

A főváros új SZMSZ-e mellett megszavazták a rekordmennyiségű, öt alpolgármestert is, akik az előzetes várakozásoknak megfelelően

  • Gy. Németh Erzsébet (DK)
  • Tüttő Kata (MSZP)
  • Dorosz Dávid (Párbeszéd)
  • Kerpel-Fronius Gábor (Momentum)
  • Kiss Ambrus (független)

lettek.

A Momentum, a DK és Baranyi Krisztina független polgármester rosszallása mellett megduplázták Tarlós István volt főpolgármester végkielégítését, majd tanúi lehettünk, hogy a fideszesek mellett Baranyit sem javasolta bizottsági tagnak az új többség. Mint írta,

„A Fővárosi Közgyűlés egyetlen bizottságában sem fogok dolgozni, mert a most Budapestet vezető pártok nem tartottak érdemesnek erre polgármesterként, közgyűlési tagként.

Mindezt természetesen tudomásul vettem, de a pozíciókról szóló előterjesztéseket nem tudtam megszavazni, hiszen 10 perccel ezek tárgyalása előtt kaptam kézhez őket és ily módon szembesültem ezzel a helyzettel.

Van ami nem változik.”

Ami viszont meglepőbb volt, hogy ellenszavazat nélkül fogadta el a közgyűlés a korrupcióellenes minimumot, melynek pontjai:

  1. nyilvános működés
  2. közérdekű adatigénylések támogatása
  3. átlátható költségvetési gazdálkodás
  4. nyilvános szerződések, közbeszerzések
  5. önkormányzati vállalatok átlátható működése
  6. elszámoltatható döntéshozók, többek között nyilvános vagyonnyilatkozatok

Az is kiderült, hogy mindenkinek rettentő fontos, hogy államalapítónk szobrot kapjon a nevét viselő Szent István parkban, Lukács György marxista filozófust pedig senki sem akarta visszahozni korábbi helyére [:'( – a szerk.].

Molinókat tartó ligetvédő aktivisták társaságában döntött róla a közgyűlés, hogy a Városligetbe tervezett épületek közül azok, melyeket már elkezdtek felhúzni nagy valószínűség szerint meg is fognak épülni – viszont melyekbe nem kezdtek bele, azok nem valószínű, és a közgyűlés döntése alapján a stadionok is így fognak járni, míg nem vágtak rendet a fővárosban az egészségügyi ellátás terén.

Ahogy a rabszolgatörvényt sem fogják alkalmazni a főváros cégeinél.

Ettől a fideszes tagoknak láthatóan hullott a hajuk és borsódzott a hátuk, mindenesetre nagyon féltek attól, hogy mi lesz így a közszolgáltatások fenntartásával, az új vezetés szerint azonban ez egyrészt értékválasztás kérdése, másrészt máshol sem omlottak össze, ahol helyben betiltották a rabszolgatörvény alkalmazását.

A klímavészhelyzetet is megszavazták, Tüttő Kata MSZP-s főpolgármester-helyettes felhívta a figyelmet, a budapesti kerületeknek csatlakozniuk kellene az Európai Bizottság által létrehozott Polgármesterek Klímavédelmi Szövetségéhez, innen ugyanis EU-s forrásokhoz is hozzáférhetnek a klímaváltozás elleni harcban. Ez egy önkéntes vállalás arra, hogy a kerületek saját hatáskörükben teljesítsék, vagy akár felülteljesítsék az eu-s klímacélokat. Emellett fontos, hogyan kezeljük a klímaváltozás következményeit is, illetve az energiaszegénység is olyan probléma, ami ellen tudnak tenni az önkormányzatok.

Persze a fideszes vezetők azért belekötöttek egy kicsit a terminológiákba és a megállapításokba, de a főváros reklámcélú felületeinek használati koncepciójába már ők se tudtak, vagy akartak öt óra tanácskozás után.

Vagyis valamennyi beterjesztés úgy hatolt át az ellenzéki többségű közgyűlésen, mint forró kés a vajon.

De hogy az elkövetkező öt évben Karácsony szavazógépeinek gyülekezetét nézhetjük a közvetítéseken, vagy a Trónok Harcát játsszák újra a közgyűlésen, az még a jövő zenéje.

Bár közvetítésünk még nem ért véget, a mai közgyűlést is percről-percre és élőben követhetitek nálunk, ott leszünk holnap reggel is amikor Karácsony Gergely találkozik Orbán Viktorral. Sőt ott leszünk a csütörtöki Erdogan ellenes tüntetéseken is.

De mivel a mércét 100%-ban az olvasók támogatásából működtetjük, ahhoz, hogy ezt a továbbiakban is megtudjuk tenni, és hogy még több emberhez érhessünk el a ti támogatásotokra is szükség van. Támogassatok minket, havi rendszeres 5000 forint átutalásával, vagy olyan összeggel amit megengedhetek magatoknak!

Jussanak el mindenhova a Mérce hírei!

Majd egyszer, egyelőre a koncepciót fogják kidolgozni. Ez volt az utolsó napirendi pont, elég gyorsan át is ment, habár Gy. Németh Erzsébet – ki tudja, talán véletlenül – nemmel szavazott az előterjesztésre.

Pokorni és Szentgyörgyvölgyi pedig tartózkodtak, de ez már inkább becsületbeli kérdés lehet.

A budapesti klímavészhelyzet kihirdetésével kapcsolatban többen is elmondták a véleményüket, mielőtt a közgyűlés egyhangúan megszavazta azt.

Tüttő Kata MSZP-s főpolgármester-helyettes felhívta a figyelmet, a budapesti kerületeknek csatlakozniuk kellene az Európai Bizottság által létrehozott Polgármesterek Klímavédelmi Szövetségéhez, innen ugyanis EU-s forrásokhoz is hozzáférhetnek a klímaváltozás elleni harcban. Ez egy önkéntes vállalás arra, hogy a kerületek saját hatáskörükben teljesítsék, vagy akár felülteljesítsék az eu-s klímacélokat. Emellett fontos, hogyan kezeljük a klímaváltozás következményeit is, illetve az energiaszegénység is olyan probléma, ami ellen tudnak tenni az önkormányzatok.

Déri Tibor momentumos képviselő elmondta, örül, hogy a fővárosban kiemelt téma lesz a klímaváltozás, az Orbán-kormány ugyanis szinte semmit sem tett eddig ellene.

Láng Zsolt fideszes polgármester szerint viszont ez nem igaz, hozzá csatlakozott Hassay Zsófia fideszes képviselő is, aki szerint nem mondható, hogy őket nem érdekli ez a probléma.

Sőt, azt is megkérdezte, egy ilyen fontos probléma esetében miért szabtak ilyen hosszú határidőket arra, hogy megalkossanak egy intézkedési tervet.

Több fideszes képviselő is elakadt a klímavészhelyzet kifejezés definiálásánál, szerintük ijesztő, hisztériakeltő lehet egyesek számára, az pedig nem világos, miben több ez, mint egy jelképes intézkedés.

Karácsony ezekre reagálva elmondta, a klímavészhelyzet szó lényege a figyelemfelhívás. A 2020. végi határidővel kapcsolatban pedig azt mondta, mivel jelenleg nincs fővárosi stratégia a klímaváltozás kezelésére, ekkorra tudnak csak csak valódi intézkedési tervet lerakni az asztalra.

Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester felszólalásában hangsúlyozta, a klímaválság hatásai már ma is érintenek minket, melegebb napokon a fővárosiakat különösen. A felhőszakadások és a villámárvizek megszaporodása miatt minden nagyobb esőzéskor elönti a Dunát a fekália, egyre többször kell hőségriadót hirdetni Budapesten, nincsenek fák, nincsen árnyék, sokan rosszul lesznek, vagy akár meg is halnak a szélsőséges időjárás miatt. Szerinte ezek elég erős érvek ahhoz, hogy kimondják, meg kell védeni a fővárosiakat a klímaváltozás hatásaitól. Baranyi úgy véli, kell fővárosi irányításra és összefogott koncepcióra van szükség.

A „stadionok helyett kórházak” című Karácsony-programponthoz kapcsolódó tizennegyedik napirendi pont alatti beterjesztés jegyében a még el nem kezdett kormányzati nagyberuházások (értsd: stadion) jövőjéről folytatott tárgyalásokat a főváros vezetése az egészségügyi fejlesztésekről folytatott egyeztetések függvényében alakítaná.

Magyarán amíg nincs egészségügyi fejlesztés, ne épüljön stadion se.

Karácsonyék elsősorban diagnosztikai eszközöket, műszereket szeretnének vásárolni, hogy így fejlesszék a budapesti betegellátást.

A főváros a kerületi önkormányzatokkal együttműködve nem csupán a betegek meggyógyítására szeretne koncentrálni, de a betegségek megelőzésére is, így a tervezet szerint Budapest különös figyelmet kíván fordítani a prevencióra.

Emellett a versenysportok helyett az új vezetés a tömegsportokat támogatná, és igyekszik biztosítani annak elérhetőségét.

A főváros szakértője kitért az alkohol, valamint a dizájnerdrogok problémájára is, melyek tömegével szedik áldozataikat.

László Imre kifejtette, 2008-ban Magyarország még arányaiban viszonylag sokat költött egészségügyre, ehhez képest 2018-ban már csak Románia és Albánia költött kevesebbet a magyar kormánynál.

Ehhez képest méltatta a budapesti egészségügyi stratégiát.

A továbbiakban az ellenzéki képviselők elmondták, milyen jó a tervezett egészségügyi stratégia, és milyen rossz, amit a kormány csinál, a Fidesz részéről cserébe elmúltnyolcéveztek, miszerint a János kórház pl. az MSZP-SZDSZ kormány miatt rohadt le.

Mindazonáltal a szavazatszámláló tábla szerint ellenszavazat nélkül fogadták el a javaslatot.

Ahogy azt korábban megírtuk: a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén Baranyi Krisztina egyetlen bizottsági helyet sem kapott, ráadásul jelezte, hogy azért nem szavazott, mert az előterjesztést is mindössze 10 perccel a szavazás előtt kapta kézhez.

Ferencváros új polgármestere úgy kommentálta a helyzetet:

„Van, ami nem változik.”

Baranyi Facebook-posztja alatt kommentelt Soproni Tamás is, Terézváros momentumos polgármestere. Soproni azt írta, már a közgyűlésen is jelezték, hogy szeretnének egyeztetni Baranyival a következő ülés előtt,

és a saját bizottsági helyeik közül átadnának egyet a ferencvárosi polgármesternek, hogy részt vehessen a bizottsági munkában.

Soproni mondataira Baranyi már nem reagált, mindenesetre elég újszerű módja a politizálásnak a Facebook-kommentelés.

A rabszolgatörvény fővárosi alkalmazásával kapcsolatos beterjesztés értelmében Budapest megtiltaná a fővárosi cégeknek a rabszolgatörvény alkalmazását, ezzel kapcsolatban a Fidesz-frakció részéről kritikák merültek fel.

Egyrészt Pintér Gábor szerint amennyiben a fővárosi cégek nem alkalmazzák, a javaslat véleménye szerint nettó hisztériakeltés, amennyiben pedig alkalmazzák, akkor úgy látja, az a kérdés, hogy honnan pótolná Karácsony a kieső munkaerőt.

A városvezetés szerint azonban nem kérdés, hogy kipihent, a törvényes keretek között foglalkoztatott munkások kell, hogy ellássák a szolgáltatásokat.

Borbély Lénárd fideszes közgyűlési tag szerint ellenzékből könnyű politizálni, azonban városvezetőként felelősebbnek kell lenniük Karácsonyéknak, emellett kifejtette, kerületében vannak munkatársak, akik fizetésüket kénytelenek „önként vállalt túlórával” kiegészíteni, így segítve a közszolgáltatások ellátását.

Kiss Ambrus alpolgármester elmondta, ez egy értékválasztás, miszerint a munkások kizsákmányolása, vagy a normális bérezés mellé állunk.

Véleménye szerint a fővárosi közgyűlés egyértelműen elítéli a munkások kizsákmányolását, és noha csak a fővárosi cégekre vonatkozik, példát mutathat a versenyszférának is.

Pokorni szerint ez csupán részben értékválasztás, más részről városvezetői kompetencia is, hisz egy vezetőnek, mielőtt dönt, látnia kell mi a helyzet, ezért ő is azt javasolja, az új vezetés mérje fel, mi a helyzet.

Pintér szerint a főpolgármesternek nem csupán a munkások kizsákmányolásának megakadályozása, de a város működtetése is a feladata, és véleménye szerint Karácsonyék nincsenek tisztában a körülményekkel.

Karácsony kifejtette, ellenzéki városok sorra fogadtak el döntéseket, miszerint nem kívánják alkalmazni a rabszolgatörvényt, ez pedig semmilyen módon nem akadályozta, a városok működését. Ugyanakkor felhívta a Fidesz-frakció figyelmét arra, hogy a választók inkább az ellenzék politikáját támogatták.

Arra is kitért, akár ellenzékben, akár hatalmon vannak, az elveik nem változnak – legyen szó akár a rabszolgatörvényről, akár a Városliget beépítéséről.

Hozzátette, beszélt szakértőkkel és cégvezetőkkel, akik szerint a rabszolgatörvény alkalmazása nélkül is fenntarthatók a közszolgáltatások.

Hassay Zsófia szerint nem a jó szándék hiányzik senkiből, hanem meg akarnak oldani egy helyzetet. Úgy gondolja, meg lehet vizsgálni a tényeket, és azok ismeretében lehet megoldási javaslatokat tenni, Karácsony viszont fordítva ül a lovon e tekintetben.

László Imre orvosként arra is emlékeztetett, hogy a túlmunka igen káros az ember egészségére, ráadásul a rabszolgatörvényről nem volt társadalmi egyeztetés, ezzel szemben szinte példátlan ellenállásba ütközött.

A Fidesz-frakció hátán láthatóan a hideg futkosott a rabszolgatörvény fővárosi alkalmazásának tiltásától, az ellenzék – vagyis a közgyűlési többség – viszont határozottan kiállt a kizsákmányolás csökkentése mellett.

A Fidesz jelentős része tartózkodott vagy nem szavazott, az „új többség” kiállt a rabszolgatörvény elutasítása mellett.

Amíg a felszólalások tartottak, a Ligetvédők molinókat tartottak a magasba, hogy felhívják a figyelmet: szerintük nem szabad folytatni a Ligetprojektet, a félkész épületeket pedig vissza kell bontani.

Egy molinón Karácsony Gergely szavait idézik:

„Egy parkban építkezni őrültség… azt, hogy a Városligetben monumentális, bármilyen funkciójú épületek legyenek, én ezt urbanisztikai, városrendezési szempontból egy katasztrofálisan rossz ötletnek gondolom!”

Ezután egy kérdés következik Karácsonyhoz:

„Épületbontások árán is megvédi a Liget közpart funkcióját?”

Majd Orbán Viktort idézik, aki az Országgyűlés őszi ülésszakának első napján azt mondta:

„Ha azt mondják, hogy nem kell a Liget-beruházás, akkor nem lesz Liget-beruházás… Ez a közgyűlés döntésétől függ.”

A Városligeti fejlesztésekkel kapcsolatos beterjesztésben az új vezetés kifejti, a választók felhatalmazást adtak arra, hogy az önkormányzat fellépjen a túlzó beépítéssel szemben.

Karácsonyék – az ellenzék – kampányának sarkalatos pontja volt, hogy megóvják a zöldterületeket, és ennek ellenpéldája volt a kormány Liget-projektje.

Pokorni Zoltán fideszes polgármester felemlegette, hogy a Magyar Zene Háza valamint a Néprajzi Múzeum megépítését nem állítja le a javaslat, csupán az új Nemzeti Galéria, valamint a volt Közlekedési Múzeum helyére tervezett pavilon építését akadályozná meg.

Karácsony válaszában elmondta, hogy a budapestiek túlnyomó többsége nem szeretne új épületeket a ligetbe. A megépítés alatt álló épületek esetében szeretnének tárgyalni arról, hogyan is fognak kinézni az épületek – amiket nem kezdtek el építeni, azok megépítését egyáltalán nem támogatja.

Úgy gondolja, a főváros és a kormány közötti együttműködés keretében úgy gondolja, sikerül majd dűlőre jutni a Városliget sorsát illetően.

Baranyi Krisztina a beruházásokhoz kapcsolódóan elmondta, Ferencvárosban van egy olyan rozsdaövezet, ahol nagyon szívesen látnák azokat a kulturális intézményeket, melyeket jelenleg a ligetbe tervez a kormány.

Véleménye szerint ez kompromisszumos megoldást jelenthet.

V. Naszályi Márta elmondta, a Városligetet a világ bármely más országában kincsként őriznék, ehhez képest Budapesten az ellenállók szélmalomharcot folytatnak, hogy megóvják parkként.

A közgyűlés egyhangúan megszavazta a Római-partra vonatkozó, november 4-én lejárt változtatási tilalom újra elrendelését.

Karácsony a Szent István szoborral kapcsolatban elmondta, mindenképp szeretnék, ha lenne a Szent István parkban szobra az államalapítónak, tehát szó sincs arról, hogy ne lenne.

Azonban fontosnak tartja, hogy olyan szobrot avassanak, melyet széles körű társadalmi egyetértés övez.

A Fidesz, vagyis a jelenlegi fővárosi ellenzék részéről szemére vetették, hogy a munkálatok felfüggesztése mellett az előterjesztésben szerepel más helyszínek megvizsgálása is.

A XIII. kerület részéről kifejtették, civilek keresték meg a vezetést azzal, hogy a szobor a jelenlegi tervek szerint zöldfelületet vesz el a parkból. Ezt pedig nem szeretnék.

Az kiderült, hogy mindenki, legyen akár kormánypárti, akár ellenzéki, nagyon fontosnak tartja, hogy az államalapító szobrot kapjon az újlipótvárosi Szent István parkban, úgyhogy a közgyűlés nagy többséggel meg is szavazta a beterjesztést.

A parkból egyébként a kortárs emlékezetpolitikai trendekbe illeszkedve nemrég eltávolították Lukács György marxista filozófus szobrát.

Ahogy azt az előbb mi is megírtuk: a főváros ellenzéki többségű közgyűlése javaslatot tett a bizottságok külsős póttagjaira, nem nagy meglepetésre valamennyien az ellenzéki pártok színeiben bejutott tagok közül kerültek ki (leginkább azért, mert a Fidesz-frakció nem javasolt tagokat saját soraiból).

Ami ennél érdekesebb: Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere sem kapott helyet egyik bizottságban sem.

A Facebookon az imént úgy fogalmazott:

„A Fővárosi Közgyűlés egyetlen bizottságában sem fogok dolgozni, mert a most Budapestet vezető pártok nem tartottak érdemesnek erre polgármesterként, közgyűlési tagként.”

Baranyi emellett felhívta a figyelmet arra, hogy Pál Tibor, „akit Ferencváros polgárai közel 30 év után kiszavaztak a város vezetéséből”, a Költségvetési Bizottság tagja lett.

Baranyi végül nem szavazott a pozíciókról szóló előterjesztésekről. Mint fogalmazott:

„Mindezt természetesen tudomásul vettem, de a pozíciókról szóló előterjesztéseket nem tudtam megszavazni, hiszen 10 perccel ezek tárgyalása előtt kaptam kézhez őket és ily módon szembesültem ezzel a helyzettel.

Van ami nem változik.”

Pál Tiborról korábban azt írtuk, „nagy túlélő”, akinek emlékezetes esetei közt feltétlenül érdemes megemlíteni, hogy 2010-ben gyakorlatilag kigolyózta a polgármesteri székből a Ferencvárost 1990 óta vezető Gegesy Ferencet azzal, hogy esélytelenként is ráindult, így a szavazatok 46 százalékával ülhetett be a székbe a fideszes Bácskai János.

Az ezt követő években a kerületi Fidesz-MSZP összefonódásokról (például a parkolási maffiáról, a kerületi pozícióosztásokról, stb.) a 444 több alkalommal is elképesztő alapossággal számolt be, az ügyekben rendre feltűnt Pál Tibor neve.

Az őszi önkormányzati választásra is nagy lendülettel készült, először egy elég szép vezércsellel sikerült az ellenzéki pártokat beterelnie egy összefogás-szerűségbe, Jancsó Andrea mögé anélkül, hogy erről előtte bárkit tájékoztatott volna hivatalosan (miközben Baranyi Krisztina már jóval korábban jelezte, hogy indul a választáson). Ezután talán nem is meglepő, hogy a kerületi előválasztást fölényesen nyerő Baranyi többször is tiltakozott az ellen, hogy Pált a szocialisták bármilyen módon megpróbálják benyomni a közgyűlésbe, erre igyekezett garanciákat is szerezni. Az egyik ilyen feltétel lett volna, hogy az ellenzéki együttműködésben résztvevők semmilyen tisztségre nem jelölnek olyan személyt,

„aki szavazatival korábban a Fidesz vagy a fideszes kerületvezetés politikai céljait, elfogadottságát vagy támogatottságát erősítette.”

Ám Pál csak rákerült a kompenzációs listára. Végül a helyi választópolgárokon múlt, hogy nem került be a közgyűlésbe: a kerületben az ellenzéknek a 12 egyéni kerületből legalább 11-et be kellett zsebelnie ahhoz, hogy a parkolási botrányban álláspontja szerint gyanúba keveredő képviselő ne ülhessen be a képviselő testületbe a választás után. És így is történt – Pál 1990 óta először nem képviselő a Ferencvárosban.

Helyette viszont tagja lett a Költségvetési Bizottságnak.

Baranyi Krisztina posztja itt tekinthető meg:

A fővárosi közgyűlés elfogadta az „Ezaminimum!” antikorrupciós programot, melyet az Átlátszó, a K-Monitor és a Transparency International Magyarország szervezetek dolgoztak ki, és az ellenzéki jelöltek még az önkormányzati választások előtt vállalták betartását.

A TI részéről érkezett Ligeti Miklós szakértő kifejtette, örömmel veszik a lehetőséget, hogy a hivatal átláthatóságát az ő programjuk segítségével kívánják biztosítani. Elmondta, számos polgármestert választottak meg, akik korábban vállalták a program teljesítését.

A program hat alappontból áll:

  1. nyilvános működés
  2. közérdekű adatigénylések támogatása
  3. átlátható költségvetési gazdálkodás
  4. nyilvános szerződések, közbeszerzések
  5. önkormányzati vállalatok átlátható működése
  6. elszámoltatható döntéshozók, többek között nyilvános vagyonnyilatkozatok

Ligeti elmondta, egyetlen fideszes önkormányzat sem írta alá a programot, ők azonban továbbra is bátorítják őket, és bármelyik városvezetőnek állnak rendelkezésére, amennyiben igénylik, hogy segítsenek átláthatóvá tenni önkormányzatukat.

Karácsony további szakmai egyeztetéseket kíván folytatni a programról, azonban az alapokat már most fontosnak tartja, hogy elfogadják.

A jelenlévők egyhangúan fogadták el a javaslatot.

A programról korábban ebben a cikkben írtunk.

Még a Fővárosi Közgyűlés megkezdése előtt megejtették a VI. kerületben is az alakuló ülést. Soproni Tamás polgármester a Facebookon úgy fogalmazott:

„Ma megalakult a VI. kerületi képviselő-testület is.

Nem viccből beszéltem ugyanis a koszról, a zöld hiányáról, a légszennyezettségről, az elhanyagolt kerületrészekről és a szegénységről a kampányban. Az ezekhez kapcsolódó problémákat azonban csak közösen oldhatjuk meg: nincs fideszes kosz, MSZP-s légszennyezettség vagy épp DK-s szegénység. Ezek mind az összes terézvárosi problémái.

Bennem nincs kétség afelől, hogy a terézvárosiak által megválasztott összes képviselő a teremben elhivatott, hogy egy zöldebb, tisztább, átláthatóbb és – utálom ezt a szót, de ha belegondolunk, kifejező – élhetőbb kerületet teremtsünk magunk köré.”

A poszt itt olvasható:

A főváros ellenzéki többségű közgyűlése javaslatot tett a bizottságok külsős póttagjaira, nem nagy meglepetésre valamennyien az ellenzéki pártok színeiben bejutott tagok közül kerültek ki.

Pokorni Zoltán XII. kerületi fideszes polgármester nehezményezte, hogy fideszes tagokat nem javasoltak a bizottságokba – holott a Fidesz-frakció se javasolt tagokat. Mellette Baranyi Krisztina, független jelölt sem volt elégedett, jelezte, hogy őt nehéz lenne Fidesz-hátszéllel vádolni, azonban őt se javasolták bizottsági pozícióra.

Horváth Csaba zuglói polgármester válaszolt Pokorninak, kifejtve, hogy véleménye szerint a fideszesek arányának megfelelő mennyiségű helyet tartottak fenn a frakció tagjainak a bizottságokban.

Karácsony a közgyűlés elé terjesztette a Tarlós István volt főpolgármester dupla végkielégítéséről szóló javaslatot. Soproni Tamás, a VI. kerület frissen megválasztott ellenzéki polgármestere szerint nem sajnálják Tarlóstól a tisztes fizetést vagy a végkielégítést, azonban az extra végkielégítést nem kívánják megadni neki, mert azzal azt üzennék, hogy Tarlós olyan jól vezette a várost, holott, mint mondta,

  • adósságban fuldokol a BKV
  • rengeteg ember kénytelen nyomorogni, és nagyon sok hajléktalannak nem jut hely a hajléktalanszállókon
  • miközben ott betonoztak, ahol tudtak
  • valamint Tarlós engedélyezte a „szovjet időket idéző, undorító” Lokál terjesztését,

ezért arra kérte képviselőtársait, hogy ne szavazzák meg az előterjesztést.

Baranyi Krisztina sem támogatta az előterjesztést. Véleménye szerint a szimbólumok és az árkok betemetése fontosak a magyar közéletben, ezért a díszpolgári címmel egyetért, hogy azonnal kapja meg a volt főpolgármester, azonban úgy gondolja, ezt nem lehet pénzzel kiegészíteni vagy helyettesíteni.

A közgyűlés az ellenzéki képviselők nagy részének, valamint a Fidesz-frakció szavazataival elfogadta a beterjesztést. A Momentum és a DK frakciója, valamint Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármester nem szavazták meg Tarlós végkielégítésének megduplázását.

Ahogy a kampányban is azóta is ott vagyunk ahol a fontos dolgok történnek, földön, vízen, levegőben, vagyis esetünkben élőben, szövegben képen. A mai közgyűlést is percről-percre és élőben követhetitek nálunk, de ott leszünk holnap reggel is amikor Karácsony Gergely találkozik Orbán Viktorral. Sőt ott leszünk a csütörtöki Erdogan ellenes tüntetéseken is.

De mivel a mércét 100%-ban az olvasók támogatásából működtetjük, ahhoz, hogy ezt a továbbiakban is megtudjuk tenni, és hogy még több emberhez érhessünk el a ti támogatásotokra is szükség van. Támogassatok minket, havi rendszeres 5000 forint átutalásával, vagy olyan összeggel amit megengedhetek magatoknak!

Jussanak el mindenhova a Mérce hírei!

Karácsony felolvasta, ők meg utána mondták. Ezután újabb szünetet rendeltek el, melynek során a főpolgármester-helyettesek elfoglalták helyeiket a főpolgármester mellett a pulpituson.

Láng Zsolt fideszes képviselő a szavazás előtt szót kért: azt mondta, a frakciója szerint egyrészt nincs megnyugtató megállapodás a következő 5 évről, az 5 főpolgármester-helyettes pedig sok az adófizetők pénzén, Karácsony lehetett volna mértéktartóbb. Ezt hangos nevetés kísérte az ellenzéki képviselők részéről,  nem sokkal később pedig elkezdődött a titkos szavazás, melynek eredménye szerint a főpolgármester-helyettesek hivatalosan is:

  • Gy. Németh Erzsébet (DK)
  • Tüttő Kata (MSZP)
  • Dorosz Dávid (Párbeszéd)
  • Kerpel-Fronius Gábor (Momentum)
  • Kiss Ambrus (független)

lettek.

A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása előtt a főpolgármester kifejtette, a későbbiekben szeretnének egy demokratikusabb SZMSZ-t létrehozni, a munkavégzés zavartalansága miatt fogadják el a jelenlegi szabályzatot.

Bagdi Gábor kormánypárti képviselő szerint az új SZMSZ nem tükrözi az együttműködési szándékot. Kifejtette, a korábbi SZMSZ szerint a sürgősségi indítvány nem lehet rendeletmódosítás, az új szerint azonban igen, így a főpolgármester sürgősségi indítvánnyal új rendeletet javasolhat, ez pedig aránytalanul nagy hatalmat biztosít neki.

Karácsony válasza szerint a módosítás ahhoz szükséges, hogy a képviselő-testület végezhesse munkáját.

A jelenleg ellenzékben lévő Fidesz-KDNP szerint a főpolgármester számára túl nagy hatalmat biztosít az új SZMSZ, ezért kérték, hogy ne éljen az új szabályzatba foglalt jogaival, és gyakoroljon önmérsékletet.

Karácsony megnyugtatta a kormánypárti tagokat, hogy főpolgármesteri működése a város és lakói érdekeit fogja szolgálni.

Pokorni Zoltán, a Fidesz-frakció egyik képviselője a napirend előtt javaslatot tett, szerinte ugyanis két pont nem lett megfelelően előkészítve, ezért ezeket le kellene venni. Ez a bizottsági helyek felosztása, illetve a fővárosi cégek felügyelőbizottságainak és igazgatótanácsainak felosztása.

A képviselő azt kérte Karácsonytól, „ne egyszerű hatalmi osztozkodás történjen” ezekért a helyekért, amire válaszul Karácsony megköszönte neki, hogy 5 év kormányzás után ellenzékből beszélt.

A főpolgármester szavazásra bocsátotta a javaslatot, amit a képviselők többsége elutasított, majd a teljes napirendet elfogadták.

Valamivel kevesebb, mint fél óra alatt sikerült úrrá lenni a technikai hibán, és immár vélhetően a megfelelő adatok birtokában dolgozhat tovább a közgyűlés.

11:48 körül szünet kezdődött a városházán, amely egyelőre nem tudjuk, meddig tart. A polgármesterek és a képviselők jelenleg téblábolnak az ülésteremben.

A szünetet azért rendelték el, mert elszámolták a kerületek lakosságarányait.

Vagyis most újra kell számolni. Ez azért fontos, mert a szavazások során nem csupán a polgármesterek és képviselők többsége számít, de lakosságarányos többségre is szükség van. Magyarán az ötödik kerületi polgármester szavazata lehet hogy nem dönthetne egy kérdésben, miközben a XVII. kerület polgármesterének szavazata már átbillenthetné a mérleg nyelvét, mivel a kerület lakossága jóval számosabb, mint a Lipótvárosé.

Karácsony Gergely főpolgármester nyitóbeszéde után a Fővárosi Választási Bizottság elnöke, Temesi István szóban tájékoztatta a megjelenteket.

Beszámolt a helyi választások lefolyásáról, mellyel párhuzamosan a nemzetiségi képviselőket is megválasztották. Elmondta, nem történt változás a korábban megválasztott három tag tekintetében, azonban a bizottság létszáma egyre növekedett, háromról hat tagra, mivel azon szervezetek, melyek főpolgármester-jelöltet állítanak, egy tagot delegálhatnak.

Huszonöt alkalommal hívták össze a bizottságot. Jobbára nem voltak rendkívüli események, azonban a kampány során jelentős számban érkeztek kifogások, javarészt kampányplakátok elhelyezése miatt.

A beadványokban kevés alkalommal találkoztak tételes jogsértéssel.

A jelölőszervezetek leginkább az esélyegyenlőtlenséggel kapcsolatban panaszkodtak a bizottságnak. Temesi személyes véleménye szerint ez azt feltételezi, hogy csökkent a jogsértések száma.

Emlékeztetett, hogy több fővárosi választókerületben megtámadták az eredményt. A felülvizsgálati kérelmeket azonban javarészt elutasították.

Végül köszönetet mondott a Fővárosi Választási Irodának, majd gratulált a polgármestereknek és a képviselőknek megválasztásukhoz.

Karácsony Gergely megtartotta főpolgármesteri nyitóbeszédét. Az új főpolgármester arról beszélt, az önkormányzati választás új esély a településnek, az ott élőknek és a megválasztott képviselőknek, polgármestereknek is arra, hogy megmutassák, a politika szolgálat és nem uralkodás. A Fővárosi Közgyűlés megalakulása is új esély, hogy megmutassák, Budapest lehet zöld, szabad, otthonos, okos város.

Karácsony azt ígéri, újfajta együttműködést alakítanak ki nemcsak a budapestiekkel, de Budapest és a kormány viszonylatában is,

a főváros ugyanis nem lehet alávetettje a mindenkori kormánynak.

A főpolgármester felsorolt 3 alaptételt, ami szerinte meghatározza a jövőt:

  1. a budapestiekről a budapestiek nélkül nem dönthetnek,
  2. nem veheti el senki a budapestiek jövőjét,
  3. senki sem veheti el azt, ami a budapestieké.

Budapest nem enged a jogaiból, nem engedi gyengíteni, vagy szűkíteni autonómiáját, sőt, visszavesz abból, amit elvettek tőle az elmúlt években – ígéri.

De a budapestiek mellett azoké is a főváros, akik nem itt élnek, de velünk egy nemzet tagjai, Budapest értük is felelősséggel tartozik.

Az ellenzéki pártok összefogása mától megszűnt ellenzékinek lenni, ma már ők a köztársaságpárti többséget.

„Minden erőmmel azon leszek, hogy ezt a köztársaságpárti többséget egyben tartsam és a köztünk lévő együttműködést erősítsem”

– mondta.

Budapest, 2019. november 5.
Karácsony Gergely fõpolgármester beszédet mond az új összetételû Fõvárosi Közgyûlés alakuló ülésén a Városháza dísztermében 2019. november 5-én.
MTI/Balogh Zoltán

Karácsony 10 alapértéket sorolt fel, melyek alapján ígérete szerint vezetni fogják a várost:

1. Budapesten nincsenek első és másodrangú polgárok
2. A főpolgármesternek, a polgármestereknek és a Fővárosi Közgyűlés tagjainak az itt lakók érdekeit kell szolgálni
3. A lakhatás alapvető jog
4. A klímaváltozás elleni küzdelemből ki kell venni a részünket
5. Óvják a város épített és természeti örökségét
6. Előnyben részesítik a fenntartható közlekedési formákat
7. Budapest 23 kerületből álló egység, egyenlő fejlődést kell biztosítani számukra
8. Hisznek a sokszínűségben
9. A budapestiek részvétele nem merül ki abban, hogy képviselőket és polgármestereket választanak
10. Átláthatóan, korrupciómentesen kell működnie a városnak

Azoknak, akik a Fideszre szavaztak, azt üzeni: Budapest nem az egyik, vagy a másik oldalé, Budapest mindenkié, a jobb és a baloldaliaké is.

Partnere lesz mindenkinek a közgyűlési többség, de ellene lesz mindenkinek, aki budapestiek jövőjével szemben akar cselekedni. „Mindig a jövő mellé fogok állni.”

– ígéri Karácsony.

Horváth Csaba, Zugló MSZP-s polgármestere sajtótájékoztatón jelentette be: megalakult az ellenzéki többségű Fővárosi Közgyűlés legnagyobb, MSZP-s frakciója megalakult.

A MSZP frakciójában ülő képviselők: Tóth József, aki Horváth szerint Magyarország egyik legelismertebb és legsikeresebb polgármestere, Gajda Péter, Kispest polgármestere, Szaniszló Sándor XVIII. Kerületi polgármester, Kiss László, Óbuda polgármestere, Őrsi Gergely, II. Kerületi polgármester és Tüttő Kata, aki a mai naptól a városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettese.

Fotó: Mérce

Horváth Csaba bejelentette: Tüttő Kata lesz a városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes, így ő felelhet majd többek közt a közlekedésért, a közterület-felügyeletért, a közrendért, illetve a hulladékgazdálkodásért is.

A momentumos Kerpel-Fronius Gábor hétfőn szintén bejelentette, ő is főpolgármester-helyettes lesz. Mint azt elmondta: portfóliójába többek közt az okosváros tartozik, „aminek keretében Budapestet fel kell készíteni a 21. század kihívásaira”, emellett a részvételiségért felel, vagyis azért, hogy a döntések előkészítésébe és kivitelezésébe is be akarják vonni a lakosságot. Kerpel-Fronius kiemelt célja közt említette, hogy az átláthatósági szempontok érvényesüljenek nem csak az önkormányzat, de többek közt az önkormányzati cégek tekintetében is.

Érdemes megjegyezni: az eddig bejelentett főpolgármester-helyettesek valójában egyelőre csak jelöltek, hivatalosan ugyanis akkor kapják meg ezt a címet, ha a közgyűlés elfogadja.

{{pp_author_avatar}}
{{pp_author}}
{{pp_time}}
{{pp_content}}
Olvass tovább!