Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az év első felében 68 ezerrel kerestek többet a nőknél a férfiak – és a különbség csak nő

„2019 I. félévében a férfiaknak átlagosan havi bruttó 68 ezer forinttal volt magasabb a keresete, mint a nőké” – áll a Központi Statisztikai Hivatal az év első félévére vonatkozó munkaerőpiaci folyamatokat elemző kiadványában. Az mfor.hu szerint a KSH által közzétett adatok alapján a nemek közti bérszakadék csak tovább nőtt az év folyamán.

Az év első hat hónapjában a férfiak bruttó átlagkeresete 393 700 forint volt, ami júliusra már 393 900 forintra nőtt. Ehhez képest a nők bruttó átlagkeresete júniusban 326 700 forint volt, és ez az összeg nem nőtt a következő hónapban.

2019 első félévében a férfiak keresete összesen 11,3 százalékkal növekedett, míg a nőké csupán 9,6 százalékkal.

A KSH a nemek közti bérszakadék mértékét befolyásoló tényezőkről szólva megemlíti a munkatapasztalat hosszát, a legmagasabb befejezett iskolai végzettséget és azt, hogy milyen ágazatban és foglalkozásban vannak felül- vagy alulreprezentálva az egyes nemek.

A nők és férfiak foglalkoztatási rátájában tapasztalható szintén jelentős különbséget (a férfiak 90,9 százaléka volt 2019. első negyedévében foglalkoztatott, ehhez képest a nőknek csak a 77,9 százaléka volt az) annak számlájára írja a statisztikai hivatal, hogy a nőket jóval nagyobb arányban sújtják a gyermekgondozási és egyéb családi kötöttségek – ez is befolyásolja a nemek átlagkeresete közti különbséget. Látványos adat a munkavállalási korú inaktívak (a 15-64 éves korosztály tagjai) között a gyermekgondozási ellátásban részesülő nők és férfiak számának különbsége: a 223 300 ebbe a kategóriába eső nőhöz képest csupán 1500 férfi tartozik ugyanide.

De mennyire kirívóak ezek az adatok az Európai Unió tagállamain belül?

2016-os adatok alapján az EU-ban a nők átlagosan 16,2 százalékkal keresnek kevesebbet a férfiaknál, ennél tehát Magyarországon jelenleg szélesebb a szakadék.

Az mfor.hu számítása szerint a júliusi adatok alapján idén már meghaladtuk a 2012-es, eddigi legmagasabb 20,1 százalékos különbséget.

Ez ahhoz képest különösen elszomorító, hogy a kormány az utóbbi években mekkora hangsúlyt fektet a családpolitikájára – ennek ellenére Orbán még tavasszal jelezte, hogy a nemek közti bérszakadékkal nem kívánnak foglalkozni. Tóth Bertalan MSZP-s képviselő felszólítására, hogy a kormány „szüntesse meg a bérkülönbséget a férfiak és nők között”, a miniszterelnök annyit reagált, hogy a képviselő

„olyasmit is követel rajtunk, amit mi nem tudunk megoldani, például a férfiak és a nők közötti különbség eltüntetése egy olyan igény, aminek nem tudunk eleget tenni.”

Néhány nap múlva, november 3-án lesz az Egyenlő Díjazás Napja, ami azt az időpontot jelzi, amelytől kezdve a nők év végéig már „nem kapnak fizetést” – legalábbis ha azt vesszük, mekkora különbség van az ő és a férfiak fizetése között.

A bérszakadék létezésének kétségbe vonása elterjedt álláspont, aminek alapja általában az, hogy a nőknek ugyanakkora esélye lenne olyan állásokat betölteni, amik magasabb fizetéssel járnak, mint férfi kollégáiknak. Ez azonban nem vesz figyelembe több tényezőt, például, hogy férfiak gyakrabban kerülnek vezetői pozícióba, hogy nagyrészt a nőkre hárulnak a háztartási és gyermekgondozási feladatok, hogy a gyermekvállalás gyakrabban okoz megszakításokat egy nő karrierjében, mint egy férfiéban, és hogy a nők által dominált szakmák gyakran alacsonyabb társadalmi megbecsültséget élvez – ez pedig alacsonyabb fizetéssel is jár.

Olvass tovább!