Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Felnőttek tömege hal bele a munkába a nyugdíjkorhatár előtt

Miközben az elmúlt években Magyarországon a nyugdíjkorhatár folyamatos kitolódása volt megfigyelhető, a 24.hu most arra is felhívta a figyelmet, hogy a 2005 óta elérhető uniós statisztikák szerint a születéskor várható élettartam ezzel szemben kis mértékben emelekedett meg az országban.

A jelenlegi, 64 éves nyugdíjkorhatár 2022-re ismét, 65-re emelkedhet, eközben azonban a születéskor várható élettartam hazánkban a nők esetében 79 év, míg a férfiaknál 72 év. Az egészségben eltöltött évek azonban nagyjából ugyanannyinak számítanak a férfiak és nők esetén is: előbbinél 60, utóbbinál 61 ez a szám.

Így tehát, még ha a nők tovább élnek is, egészségben eltöltött éveik száma nagyjából ugyanannyi, mint a férfiak esetében.

Ennél is nagyobb probléma, hogy a hírportál munkatársai utánanéztek: jelenleg közel 30 ezer a száma azoknak a magyar felnőtteknek, akik évente még a nyugdíjkorhatár előtt meghalnak, közülük csak 23 ezer azok száma, akik betöltötték 50. életévüket.

Az ő nyugdíjbefizetéseik általában bent maradnak a társadalombiztosításban, nem örökölhetőek. További 13-14 ezer nyugdíjas a korhatár elérése után még öt éven belül ugyancsak elhalálozik.

Miközben viszont az aktívak közül évente több mint 23 ezer ember hal meg a korhatár előtt, az öregségi nyugdíjat elérők száma viszont rohamosan növekszik: a KSH adatai szerint 2015-ben 69 ezren, 2016-ban már 95 ezren, 2017-ben közel 73 ezren, és 2018-ban egyenesen 98 ezren kaptak nyugdíjazást, miközben a munkára foghatók közül is ennyi ember esett ki.

Éppen ezért rohamosan növekszik azoknak a száma is, akiknek a nyugdíjba vonulás mellett is munkát kell vállalniuk, vagy folytatniuk kell munkakörük betöltését utánpótlás hiányában.

Az is feltűnő, hogy miközben várható élettartam terén az EU-ban sereghajtók vagyunk, a nyugdíjkorhatár mégis ugyanabban az iramban növekszik, mint máshol. Ráadásul a születéskor előrevetíthető korhoz Magyarországon az adatok szerint is leginkább az egészségügy folyamatosan romló helyzete, körülményei, valamint szinte minden munkakörben a rossz munkakörülmények, a munkajogok hiánya, és a túlzott kizsákmányolás járul hozzá.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség, és a Policy Solutions kutatócég júniusi, független felmérése a NAV adataiból például arra a következtetésre jutott, hogy 2019 februárjában például összesítve körülbelül 750.000 ezer embernek volt minimálbéres, rendszertelen, munkajogilag nem, vagy nagyon kevéssé védett állása, tehát olyan munkahelye, ahonnan bármikor kitehető, és amely után számos esetben feltehetőleg még TB-t sem fizetnek utána.

635.000 ember volt februárban bejelentve a nettó 97 ezres minimálbérre vagy a nettó 129,600 forintos garantált bérminimumra. Közülük 370 ezren vannak a férfiak (227 592 teljes munkaidőben keres ennyit), és 264.559-en a nők (a teljes munkaidősök száma náluk 133.880).

A jelenség a teljes globális munkaerőpiacon megfigyelhető, „haknigazdaság” terjedése is. Ezt a témával foglalkozó oxfordi jogászprofesszor, Jeremias Prassl egy Mércének adott korábbi interjújában úgy határozta meg:

„[A haknigazdaság] minden olyan munkát magába foglal, amit online applikációk közvetítésével végzünk. Ezek szolgáltatói olyan cégek, amelyek különféle szervizeket fednek le, kezdve a pizzakiszállítástól a tömegközlekedésig. Többféle definíció is létezik, de ezek két dologban megegyeznek: egyrészt a platformok szoftverek segítségével kötik össze a munkásokat a fogyasztók tömegével, másrészt okos algoritmusokat használnak arra, hogy ezeket a szolgáltatásokat nyújtsák, illetve javítsák – ilyenek például az értékelési mechanizmusok és az automatizált fizetési módok.”

Ez, az egyre terjedő, kötetlen munkaforma az élet egyre több területére terjed ki, a kitolt munkaidő igénybe veszi a szervezetet, miközben a dolgozónak ebben a sokszor munkaszerződés és üzemi orvos nélküli „vállalkozói” létben beszűkül az is, kihez fordulhat az egészségmegőrzés érdekében.

A BBC politikai vitaműsorában Ken Loach filmrendező nemrég, a legújabb filmtémájának választott haknigazdaság kapcsán hívta fel a figyelmet Don Lane, Nagy-Britanniában nagy botrányt kavaró esetére is, amikor egy 55 éves, ilyen megbízásokra dolgozó teherfuvaros megbetegedett, elvesztette a furgonja bérletét, ezért még meg is büntették, nem kapott időben egészségügyi ellátást sem, ráadásul nyilvánvaló problémái ellenére „munkaképesnek” ítélte a központ.

Ebbe egyéves huzavona után, tavaly, 55 évesen halt bele az angol férfi.

Ken Loach: „You tell me that is right, that a worker is so terrified to have a day off for sickness”

„You tell me that is right, that a worker is so terrified to have a day off for sickness”Director Ken Loach shares a moving story about the death of a gig economy worker. #bbcqt

Gepostet von BBC Question Time am Donnerstag, 24. Oktober 2019

Címlapkép: MTI/Balogh Zoltán
Olvass tovább!