Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Polgárháborús viszonyok közt tartják az afgán elnökválasztást, több szavazókört is bombamerénylet ért

A tálib rezsim 2001-es megdöntése óta negyedik elnökválasztását kezdte meg szombaton Afganisztán. A választásokat egy 22 napos regisztrációs időszak előzte meg, melynek keretében – a nagyjából 35 milliós lakosságból – 9,6 millióan iratkoztak fel a választási névjegyzékben. A csalások elkerülése érdekében az afgán hatóságok biometrikus – ujjlenyomatot és arcfelismerést is használó – rendszerrel azonosítja a választókat.

A választási folyamat legnagyobb problémája azonban mégsem a csalás, hanem az erőszak fenyegetése. Az Egyesült Államok által vezetett nemzetközi koalíció katonai koalíció által megdöntött tálibok ugyanis nem ismerik el a választások legitimitását, sőt erőszakos támadásokat helyeztek kilátásba a szavazóhelyiségek és a szavazó állampolgárok ellen.

Az erőszak már a kampányidőszakban is intenzívebbé vált, a tálibok több választási nagygyűlés ellen is követtek el merényleteket. Az újraválasztásáért induló jelenlegi elnök, Asraf Gháni szeptember 17-i gyűlésén például 26 civil megöltek, 40-et pedig megsebesítettek a támadók.

A szombati urnanyitás után több szavazókörzetben is robbanásokra került sor, így történt Kabulban, Kandahárban, Ghaniban és Dzsalálábádban is.

Az afgán kormányzat több tízezer rendfenntartó vezényelt ki a több mint ötezer szavazókör védelmére. Eredetileg hét és félezer szavazókör megnyitását tervezték a hatóságok, ám végül biztonsági okokból közel kétezret meg sem nyitottak.

Afganisztán instabilitása gyakorlatilag 18 éve tart, az USA és a hozzá hű kormány, illetve a tálibok között azóta sem sikerült tartós tűzszünetet létrehozni, sőt a tálibok által ellenőrzött területek kiterjedése ma nagyobb, mint bármikor 2001 óta. Az afgán kormányerők az ország picivel több mint felét (kb. 56 százalékát) ellenőrzik, míg a terület 14,5 százaléka kizárólagos tálib kontroll alatt áll. A fennmaradó nagyjából 30 százalék vitatott területnek számít, amelyet sem a kormány, sem a felkelők nem elleneznek.

A békefolyamat jelenleg mélyponton van, miután Donald Trump szeptember elején „halottnak” nyilvánította a tavaly októberben Katarban megkezdett tűzszüneti tárgyalásokat. A tárgyalások legfontosabb témái az amerikai és NATO-erők teljes kivonulása, állandó fegyverszünet, a kormány és a tálibok közötti párbeszéd kereteinek kialakítása, illetve annak garantálása, hogy a tálibok nem adnak menedéket más ország területén működő fegyverős csoportoknak.

A mai választáson összesen 14 elnökjelölt méreti meg magát, a győzelemhez a leadott szavazatok abszolút többségét kell megszerezni. Ez feltehetően azt jelenti, hogy a mostani forduló első két helyezettjének november 23-án egy második fordulóban is meg kell majd mérkőzniük.

Asraf Gháni hivatalban lévő jelölt indul a legnagyobb esélyekkel, de de az élbolyban ott van mellette Abdullah Abdullah, Gháni alelnöke is. A kettejük közötti együttműködés az USA közbenjárására jött létre, miután a 2014-es elnökválasztás második fordulójának szoros és vitatott eredménye az ország további szétszakadásával, párhuzamos kormányzatok létrejöttével fenyegetett.

Abdullah Abdullah (b), John Kerry amerikai külügyminiszter (k) és Asraf Gháni (j) 2014-ben a kabuli amerikai nagykövetségen (Fotó: FLICKR / U.S. DEPARTMENT OF STATE)

Mindkét politikus hűséges szövetségese az Egyesült Államoknak, kettejük között az egyik legnagyobb különbség a tálibokkal való párbeszédképességben érhető tetten: míg Gháni nyitottabbnak mutatkozik, addig Abdullah sokkal elutasítóbb álláspontot képvisel.

Az ország legnagyobb etnikai csoportjából, a pastu közösségből származó két jelölt olyan alelnökjelölteket választott maga mellé, akik a jelentősebb etnikai kisebbségeket (pl. a tádzsik, hazara és üzbég) képviselik.

Az afgán kormányzat kijelentette, a választások lebonyolításáig már nincs értelme folytatni a tárgyalásokat a tálibokkal, ám mozgástér szempontjából épp a valamicske legitimitással rendelkező kormány áll a legrosszabbul. Minden lépésében alkalmazkodnia kell ugyanis a sokkal erősebb Washington igényeihez, a Trump-adminisztráció pedig látványosan nem hajlik a kompromisszumra a tálibok felé. Utóbbiak pedig amerikai bábnak tekinti a kormányt, megszálló hatalomnak az USA-t, más szóval tehát kompromisszumképtelenségben verhetetlenek.

(via The Guardian, Al Jazeera)

Olvass tovább!