Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Egyesével pörgetik ki a fóti gyerekeket a semmibe

Egy hetet sem töltött el régi-új lakhelyén, egy vidéki város gyermekközpontjában, máris megszökött, és kirámolta az egyik lakásotthont az a fiú, akit hat társával együtt augusztusban „pörgettek ki” a fóti Károlyi István Gyermekközpont speciális otthonából. Az előrehozott felülvizsgálat, ahogy a többieknél is, gyors javulást állapított meg az egy éve Fóton gondozott gyermeket illetően, ezért küldték vissza eredeti gondozási helyére. Szakmai terv híján többek között így „oldják meg” a fóti gyermekközpont bezárásához szükséges gyermekelhelyezést. A következmények beláthatatlanok, a szakma hallgat.

A napokban újabb gyereket vittek Fótról „haza”, ugyanabba a vidéki gyermekközpontba, amelynek egyik lakásotthonát kifosztotta egy augusztusban visszaküldött fiú. „Ahogy a másik fiú is, ő is ugyanúgy problémás maradt. Többféle szernek a függője, és ott, a nyitottabb otthonban semmi sem lesz, ami gátat szab annak, hogy visszatérjen a régi közegébe, folytassa a balhékat” – mondja az egyik belső forrásunk, aki szerint újabb átgondolatlan, politikailag vezérelt felülbírálat született annak érdekében, hogy még kevesebb gyerek maradjon a fóti intézményben.

Azért, hogy a kormány mielőbb megkaparinthassa és reprezentációs célokra alakíthassa át a fóti gyermekközpont kastélyos, ősfás területét. Belsős forrásaink és kritikusan gondolkodó szakértők szerint az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság (OGYSZB) – nyilván felsőbb utasításra – szakmailag megkérdőjelezhető mennyiségben és módon bírálja felül a Fóton elhelyezett speciális ellátást igénylő gyermekek állapotát, és küldik őket, akár idő előtt, korábbi gondozási helyükre (előző intézetükbe vagy a családjukba, ahonnan – nyilván nem véletlenül – kiemelték a gyereket).

Egy év nem elég

A Szél Bernadett által indított[1] és a Helsinki Bizottság által vitt per során a napokban derült ki, hogy egyáltalán nem létezik szakmai terv a gyermekközpontban élő gyermekek elhelyezésére vonatkozóan – a kormány az adatok (szabálytalan) titkosításával pont azt próbálta leplezni, hogy szakmailag semennyire sem előkészített az intézmény bezárása.

A folyamat során egész egyszerűen nem számít, hogy mi lesz ezekkel a testileg-lelkileg beteg gyerekekkel, csak az, hogy valahogy-bárhogy eltüntessék őket az értékes területről. Például úgy, hogy kvázi „gyógyultnak” minősítik őket.

A „specis”, azaz speciális ellátást igénylő gyerekek valamilyen pszichés problémával, magatartási, viselkedési zavarral küzdenek, jócskán akadnak közöttük függő szerhasználók. A nem súlyos eseteket egy-egy normál intézményen belül is el tudják helyezni, amennyiben van megfelelő képzettségű szakember az adott helyen. Léteznek megyei speciális otthonok is, és vannak „zártabb”, központi speciális otthonok – ilyen Fót. Ide kerülnek a súlyos esetek (pl. kisebb bűncselekmények kiskorú elkövetői). Sokszor a gyermekvédelmi rendszer áldozatai ők, borzasztó dolgokat megélt gyerekek, akiknek a legnagyobb figyelemre lenne szükségük.

Nem emlékszem olyan esetre a praxisomból, hogy egy specis gyereket egy év után visszaküldtek a családjához vagy a korábbi gondozási helyére. Egy év nem elegendő ahhoz, hogy a kialakult súlyos zavarokat megszüntessük. Egy év után körülbelül ott tartunk, hogy megértetjük a gyerekkel, hogy miért van ott nálunk, és akkor kezdődhet meg az építkezés” – mondja Prokai Judit, a fóti Károlyi István Gyermekközpont speciális otthonának korábbi vezetője, hozzátéve, hogy akit egy év után visszaküldenek a korábbi gondozási helyére vagy a családjához, annak a gyereknek az állapotát vagy nem megfelelően bírálták felül, vagy a korábbi beutalása volt indokolatlan. Nehéz eldönteni, melyik a szörnyűbb.

Fót csodálatos hely a környezet, a szakmai munka szempontjából, de csodát tenni ott sem lehet, és pláne nem ilyen mennyiségben – utal Prokai Judit arra, hogy minimum gyanús az, hogy most hirtelen ennyi gyerek elhelyezését bírálták felül. – Nem idényjelleggel szoktak vizsgálni és áthelyezni gyerekeket, mindez mindig folyamatosan történik, hiszen a beutalások is különböző időpontokban születnek (más és más időpontban jár le az egy-két-három év).”

Gyerekek futószalagon

Ehhez képest most futószalagon készülnek az új határozatok, ahogy az Abcúg  augusztusban megírta, szinte egyszerre vittek el 7 gyereket az otthonból, és azóta is születtek határozatok – az egyik például a fóti intézménynél jóval nagyobb létszámú zalaegerszegibe küldené az adott gyereket. Ott viszont hiába volt férőhelybővítés (EU-s forrás szabálytalan felhasználásával), nincs elég nevelő az új szobákhoz.

Ez utóbbi probléma is a fóti otthon bezárásának átgondolatlanságára utal: a két fótihoz hasonló központi speciális otthont, a zalaegerszegit és a kalocsait úgy bővítették, hogy az egyetlen szempont a férőhelyek növelése volt. Zalaegerszegen a nyugati határ közelsége miatt számítani lehetett a munkaerőhiányra, és Kalocsán sem állnak majd rendelkezésre azok a szakemberek, akik most a fóti intézményben gondozzák a gyerekeket.

Mindkét intézményt közel 100 fősre duzzasztották szemben a fóti otthon 32 fős méretével, és egyiknek sincsenek meg a fótihoz hasonló adottságai pl. a zalagerszegi otthon a város szélén helyezkedik el, azaz a társadalomtól elzártabb.

Ráadásul még a bővített helyekre is több tucat gyerek „várakozik”, egész egyszerűen nincs annyi hely, ahány specis gyerek van.

A megoldás természetesen nem az, hogy a specis gyerekeket normál szükségletűvé minősítik át. Ha ez megtörténik, az felmérhetetlen következményekkel jár mind az adott gyerek, mind környezete számára.

Az idő előtti határozat következménye lehet például, hogy a gyerek azt tapasztalja, hogy ezt is megúszta, könnyen befolyásolhatóvá válik, könnyen sodródik veszélyes helyzetekbe, követ el bűncselekményt, de akár társaira nézve is veszélyt jelenthet” – figyelmeztet Prokai Judit.

Hallgat a szakma

Aggodalmát osztja Molnár László, a fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (TEGYESZ) egykori vezetője is. „A speciális szükséglet szinte sosem tűnik el nyomtalanul. Ezek a gyerekek a legtöbbször felnőttként pszichiátriai betegségekkel élnek és a mikrokönyezetük könnyen bűnözővé teszi őket – mondja az ismert szakember. – Éppen ezért kiemelten körültekintően kellene eljárni az esetükben. Nem jellemző, hogy ennek a gondozási formának, különösen ilyen rövid idő múltán, megszűnik az indokoltsága.

Molnár László nem számít arra, hogy a szakma kiáll a gyerekek érdekében ebben az esetben, hiszen „nem jellemző a szocális szakmában az, hogy összezárjanak, hallassák a hangjukat, félti mindenki azt a nagyon keveset, ami van.

A fóti gyermekközpont bezárását illetően megoszlik a gyermekvédelmi szakemberek véleménye. Vannak, akik szerint elavult az intézmény struktúrája, mások azzal érvelnek, hogy a folyamatosan leépülő gyermekvédelmi rendszerben meg kell becsülni a meglévő szakmai értékeket, amelyeket Fót magában hordoz.

Arra, hogy mégis hova lehetne „tenni” a halmozottan sérült (különleges szükségletű) gyerekeket, a kísérő nélküli kiskorú menedékkérőket vagy éppen a speciális szükségletű srácokat, nincs igazi válasz. Alig akadnak az országban különleges és speciális nevelőszülők, és ők sem a súlyosabb eseteket „vállalják be”. De még ha fogadnának is ilyen gyerekeket, sem a felkészültségük, sem a szükséges támogató team (gyermekpszichiáter, addiktológus stb) nem áll a rendelkezésükre.

E vitás pontokon túl egy dologban és nyilvánosan egyet kellene értenie minden gyermekvédelmisnek: a felülvizsgálatokat körültekintően, nem futószalagon és pláne nem politikai célok szolgálatában kellene végezni – állítják az általunk megkérdezett szakemberek.

Nincs is hol nyilvánosan megvitatni ezeket a kérdéseket – mondja elkeseredetten Prokai Judit. – 20 évvel a korszerű gyermekvédelmi törvény után szétesőben van a szakma. Megszűntek a szakmai műhelyek, a folyóiratok. Nincs tere sem a vitának, sem a kiállásnak. Nem hívják meg egyeztető fórumra a szakembereket, hogy egy ilyen nagy volumenű lépést, mint amilyen a fóti központ bezárása, megvitassanak velük. De ők sem nagyon kapálóznak, hogy szólni szeretnének.”

A fóti gyermekközpont bezárása ellen tiltakozó aHang platformon a mai napon megjelent egy nyílt levél, amelyhez gyermekvédelmi szakemberek és dolgozók csatlakozását várják.

A Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkárnak címzett levél aláírói követelik, hogy „a legnagyobb szakmai alapossággal járjanak el, bírálják felül és függesszék fel a bezárási folyamatot mindaddig, amíg releváns szakmai egyeztetéseket követően nem születik egyéni gondozási terv minden egyes gyermekre vonatkozóan a gondozási hely megváltoztatását illetően”.

A Fóti Gyermekváros Megmentéséért Egyesület petíciója itt található.

[1] – Javítás (2019. 09. 27.) – A cikk eredeti verziójából hiányzott Szél Bernadett mint kezdeményező neve. Ezt útólag pótoltuk. (a szerk.)

Kiemelt kép: Facebook
Olvass tovább!