Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A tegnapi nem Boris Johnson napja volt, de a mai se lesz egyszerű: előrehozott választással támad a miniszterelnök

Kedd éjszaka a brit Parlament megszavazta azt az ellenzéki javaslatot, amely lehetővé teszi, hogy ma napirendre vegyék a megállapodás nélküli brexit tilalmát célzó törvénytervezet.

Ahogy azt tegnap mi is megírtuk, a Boris Johnson vezette Konzervatív Párt elvesztette többségét a Parlamentben, miután egyik képviselőjük, Philip Lee átült az EU-párti Liberális Demokratákhoz (ráadásul tette mindezt pont Johnson beszédére időzítve). Lee úgy nyilatkozott: sok gondolkodás arra jutott, hazáját nem tudja megfelelően szolgálni a Konzervatív Párt színeiben.

Azt lehetett sejteni, hogy innentől a no-deal brexitet erőltető Johnson helyzete nem lesz egyszerű, főleg azután, hogy az ellenzék egy  328-301 arányban, 21 konzervatív képviselő támogatásával meghozott döntéssel gyakorlatilag kivette a konzervatív párti kormány kezéből a parlamenti ügymenet irányítását.

A kormánnyal szembeforduló képviselők között volt több egykori kormánytag, köztük Philip Hammond volt pénzügyminiszter, Greg Clark, az üzleti ügyek volt minisztere és Rory Stewart volt nemzetközi fejlesztési miniszter is. Szintén a kormány ellen szavazott Sir Nicholas Soames, Sir Winston Churchill néhai brit miniszterelnök unokája.

A brit kormány egyébként már korábban kilátásba helyezte, hogy kizárja az alsóházi konzervatív frakcióból azokat a képviselőket, akik szembefordulnak vele az ellenzéki indítványról szóló szavazáson, és megtiltja nekik azt is, hogy a következő parlamenti választáson a Konzervatív Párt színeiben induljanak.

Ezt a tervet tegnap este a Downing Street szóvivője a szavazás után megerősítette. Ha azonban valóban kizárják mind a 21 ellenvoksoló képviselőt, a Konzervatív Párt kisebbségbe kerül az alsóházban.

Boris Johnson miniszterelnök az MTI tudósítása szerint a háromórás vita után tartott szavazás eredményére reagálva

előrehozott választások kiírását helyezte kilátásba arra az esetre, ha a parlament megszavazza az ellenzéki indítványt.

Az alsóház várhatóan ma este veszi napirendre a Munkáspárt által beterjesztett tervezetet, melynek lényege, hogy ha október 19-ig a parlament nem járul hozzá egy új brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg,

Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását 2020. január 31-ig.

Ez elég jelentős csúszás a mostani, október 31-i határidőhöz képest, ahhoz azonban, hogy a háromhavi haladékot Nagy-Britannia megkaphassa, az EU-ban maradó országok egyhangú jóváhagyása szükséges.

Johnson az elmúlt napokban többször is hangsúlyozta, hogy nincs olyan körülmény, amelynek hatására kezdeményezné a kilépés elhalasztását, ha sikerül újratárgyalni Theresa May háromszor leszavazott megállapodását az EU-val, ha nem, lesz brexit.

A miniszterelnök reagált a tegnap éjszaka lezajlott alsóházi szavazásra is:

álláspontja szerint a parlament az ellenzéki indítvány elfogadásával romba döntheti bármiféle új Brexit-megállapodás elérésének esélyét.

Johnson szerint ugyanis a törvénytervezet az Európai Unió kezébe adná a további tárgyalások irányítását, és ebben az esetben az EU maga határozhatná meg, hogy meddig tartja az unióban Nagy-Britanniát.

Közölte azt is, ha az alsóház ma elfogadja az ellenzéki indítványt, a brit választóknak kell dönteniük arról, hogy Nagy-Britanniát ki képviselje az október 17-én esedékes EU-csúcsértekezleten.

„Én nem akarok választásokat, de ha a képviselők (szerdán) a Brexit újabb értelmetlen, potenciálisan évekig tartó halasztását írják elő, akkor ez lenne az egyetlen megoldási lehetőség” – mondta a brit kormányfő.

Nagy-Britanniában 2022-ben lesz esedékes a következő választás, ahhoz, hogy ennél korábban lehessen tartani, a 650 fős alsóház kétharmados támogatására lenne szükség.

Ami egyébként annyira nem is elképzelhetetlen – a Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn már egy hétfői beszédében szintén meglebegtette az előre hozott választás lehetőségét, mondván:

ha egy kormány elveszíti parlamenti többségét, a megoldás nem a demokrácia aláásása, hanem az, hogy a választók dönthessenek a továbbiakról.

Tegnap éjszaka Corbyn megerősítette, hogy miután első körben sikerült lenyomniuk Johnsont, tovább harcolnak a no-deal brexit ellen, emellett pedig támogatják az előrehozott választások kiírását, hogy az emberek dönthessenek az ország sorsáról.

A BBC úgy értesült, ha a kormány kezdeményezi az előrehozott választások kiírását, és azt a kétharmados többség megszavazza, október 15-én meg is tarthatnák a voksolást, így valóban nem lenne elképzelhetetlen, hogy a 17-i EU-csúcsértekezletre újra fordul a kocka brexit-ügyben.

MTI/Mérce
Olvass tovább!