Kedd éjszaka a brit Parlament megszavazta azt az ellenzéki javaslatot, amely lehetővé teszi, hogy ma napirendre vegyék a megállapodás nélküli brexit tilalmát célzó törvénytervezet.
Ahogy azt tegnap mi is megírtuk, a Boris Johnson vezette Konzervatív Párt elvesztette többségét a Parlamentben, miután egyik képviselőjük, Philip Lee átült az EU-párti Liberális Demokratákhoz (ráadásul tette mindezt pont Johnson beszédére időzítve). Lee úgy nyilatkozott: sok gondolkodás arra jutott, hazáját nem tudja megfelelően szolgálni a Konzervatív Párt színeiben.
Azt lehetett sejteni, hogy innentől a no-deal brexitet erőltető Johnson helyzete nem lesz egyszerű, főleg azután, hogy az ellenzék egy 328-301 arányban, 21 konzervatív képviselő támogatásával meghozott döntéssel gyakorlatilag kivette a konzervatív párti kormány kezéből a parlamenti ügymenet irányítását.
A kormánnyal szembeforduló képviselők között volt több egykori kormánytag, köztük Philip Hammond volt pénzügyminiszter, Greg Clark, az üzleti ügyek volt minisztere és Rory Stewart volt nemzetközi fejlesztési miniszter is. Szintén a kormány ellen szavazott Sir Nicholas Soames, Sir Winston Churchill néhai brit miniszterelnök unokája.
A brit kormány egyébként már korábban kilátásba helyezte, hogy kizárja az alsóházi konzervatív frakcióból azokat a képviselőket, akik szembefordulnak vele az ellenzéki indítványról szóló szavazáson, és megtiltja nekik azt is, hogy a következő parlamenti választáson a Konzervatív Párt színeiben induljanak.
Ezt a tervet tegnap este a Downing Street szóvivője a szavazás után megerősítette. Ha azonban valóban kizárják mind a 21 ellenvoksoló képviselőt, a Konzervatív Párt kisebbségbe kerül az alsóházban.
Boris Johnson miniszterelnök az MTI tudósítása szerint a háromórás vita után tartott szavazás eredményére reagálva
előrehozott választások kiírását helyezte kilátásba arra az esetre, ha a parlament megszavazza az ellenzéki indítványt.
Az alsóház várhatóan ma este veszi napirendre a Munkáspárt által beterjesztett tervezetet, melynek lényege, hogy ha október 19-ig a parlament nem járul hozzá egy új brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg,
Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását 2020. január 31-ig.
Ez elég jelentős csúszás a mostani, október 31-i határidőhöz képest, ahhoz azonban, hogy a háromhavi haladékot Nagy-Britannia megkaphassa, az EU-ban maradó országok egyhangú jóváhagyása szükséges.
Johnson az elmúlt napokban többször is hangsúlyozta, hogy nincs olyan körülmény, amelynek hatására kezdeményezné a kilépés elhalasztását, ha sikerül újratárgyalni Theresa May háromszor leszavazott megállapodását az EU-val, ha nem, lesz brexit.
A miniszterelnök reagált a tegnap éjszaka lezajlott alsóházi szavazásra is:
álláspontja szerint a parlament az ellenzéki indítvány elfogadásával romba döntheti bármiféle új Brexit-megállapodás elérésének esélyét.
Johnson szerint ugyanis a törvénytervezet az Európai Unió kezébe adná a további tárgyalások irányítását, és ebben az esetben az EU maga határozhatná meg, hogy meddig tartja az unióban Nagy-Britanniát.
Közölte azt is, ha az alsóház ma elfogadja az ellenzéki indítványt, a brit választóknak kell dönteniük arról, hogy Nagy-Britanniát ki képviselje az október 17-én esedékes EU-csúcsértekezleten.
„Én nem akarok választásokat, de ha a képviselők (szerdán) a Brexit újabb értelmetlen, potenciálisan évekig tartó halasztását írják elő, akkor ez lenne az egyetlen megoldási lehetőség” – mondta a brit kormányfő.
Nagy-Britanniában 2022-ben lesz esedékes a következő választás, ahhoz, hogy ennél korábban lehessen tartani, a 650 fős alsóház kétharmados támogatására lenne szükség.
Ami egyébként annyira nem is elképzelhetetlen – a Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn már egy hétfői beszédében szintén meglebegtette az előre hozott választás lehetőségét, mondván:
ha egy kormány elveszíti parlamenti többségét, a megoldás nem a demokrácia aláásása, hanem az, hogy a választók dönthessenek a továbbiakról.
Tegnap éjszaka Corbyn megerősítette, hogy miután első körben sikerült lenyomniuk Johnsont, tovább harcolnak a no-deal brexit ellen, emellett pedig támogatják az előrehozott választások kiírását, hogy az emberek dönthessenek az ország sorsáról.
Tonight we defeated Boris Johnson in his first Commons test and tomorrow we will legislate against his disastrous No Deal plans.
We’ll support a vote to call a General Election, so the people can decide our country’s future, once the Bill to stop No Deal is law.
— Jeremy Corbyn (@jeremycorbyn) 2019. szeptember 3.
A BBC úgy értesült, ha a kormány kezdeményezi az előrehozott választások kiírását, és azt a kétharmados többség megszavazza, október 15-én meg is tarthatnák a voksolást, így valóban nem lenne elképzelhetetlen, hogy a 17-i EU-csúcsértekezletre újra fordul a kocka brexit-ügyben.
