Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A nyugdíjasok elszegényedése egyre több pénzt terel az önkéntes pénztárakhoz

A nyugdíjasok már most rendkívül nehéz és egyre csak súlyosbodó helyzete egyre több pénzt hajt az önkéntes nyugdíjpénztárakhoz – erről tanúskodik az Allianz féléves vasárnap kiadott jelentése. A jelenség minden bizonnyal összefügg azzal, hogy egyre súlyosabb a relatív szegénység a nyugdíjasok körében, és egyre kevesebben vannak, akik segítő kezet nyújthatnának nekik.

Az Allianz Nyugdíjpénztár tagjai 2019 első félévében 3 milliárd 719 millió forinttal gyarapították egyéni megtakarításaikat, mely 200 millió forinttal haladta meg a 2018. első félévi befizetéseket – áll a a cég közleményében. Az önkéntes nyugdíjpénztár az MTI-vel közölte: a pénztártagok teljes megtakarítása 9 százalékkal, 203 milliárd 500 millió forintra emelkedett az idei első fél évben, átlépve ezzel a 200 milliárd forintos határt.

Tavaly az első fél év végén a nyugdíjpénztár 186 milliárd 462 millió forint megtakarítással rendelkezett, 2018 végére 198 milliárd 341 millió forintra emelkedtek a tagi megtakarítások. A munkáltatói befizetések az év eleji visszaesést követően jelentősen, 60 százalékot is meghaladó mértékben emelkedtek, az első fél év végén elérték a 1 milliárd 796 millió forintot, bár elmaradtak az előző év azonos időszakának 2 milliárd 700 millió forintos befizetéseitől.

Az idén az Allianz Nyugdíjpénztár 177 947 tagja közül 46 471 személy igényelt vissza befizetései után adókedvezményt, ami 5,75 százalékos növekedés az előző évhez képest. A NAV 1 milliárd 451 millió forintot utalt át a pénztártagok számlájára, a visszaigényelt összeg 10,2 százalékkal haladta meg a 2018. évi értéket.

Növekvő elszegényedés

Az biztos, hogy a (kényszerű) elővigyázatosság nem alaptalan: a társadalom egyre inkább elöregszik, nem lesz elegendő olyan aktív korú ember Magyarországon, akit hatásosan kötelezhetne az állam járulékfizetésre, így pedig nem lehet járulékfizetéssel elegendő fedezetet teremteni az egyre több és egyre hosszabban élő idős ember számára: egyre közelebb a sokak által emlegetett „nyugdíjkatasztrófa”.

Persze az önkéntes pénztár lehetőségével is azok tudnak élni, akiknek van miből félrerakni – de miután a második Orbán-kormány megszüntette a hárompilléres ellátórendszer második pillérét képező magánnyugdíjpénztárakat, nemigen adódik más lehetőség.

Mindeközben a nyugdíjasok életszínvonala már most is romlik, leginkább azért, mert az aktív keresők béremelkedése is jócskán felülmúlja az idősekét, akiknek az ellátása inflációkövető, ami azzal jár együtt, hogy mára egyre jobban megverik a fizetések a nyugdíjakat.

Mi is írtunk arról a Mércén, hogy egyre több nyugdíjas tér vissza a munka világába, ámbár sokkal inkább kényszerből, mint kedvtelésből, aki pedig fizikailag vagy mentálisan már nem alkalmas a munkavégzésre, annak marad az összekuporgatott nyugdíja. A KSH adatai szerint 2010 és 2017 között majdnem duplájára nőtt a relatív jövedelmi szegénységben élő nyugdíjasok aránya: a Fidesz kormányzása kezdetén ez az arány csak 4,6 százalék volt, 2017-re azonban 10 százalékra nőtt, vagyis körülbelül 210 ezer embert érintett.

Nincs, aki segítsen a rászorulóknak

Éppen aznap, amikor az önkéntes nyugdíjpénztárak hízásáról érkezik hír, a Pénzcentrum összeállítása is megjelenik arról, hogy nincs, aki gondoskodjon nyugdíjasok százereiről. Ez pedig szorosan összefügg a nyugdíjasok elszegényedésével: az idősotthonok szolgáltatásait ugyanis mindössze az idősek 3 százaléka tud igénybe venni – idézi a portál a Friedrich-Ebert-Stiftung Idősödés, idősellátás Magyarországon című tanulmányát.

A KSH által kiadott 2016-os mikrocenzus szerint 1,8 millió fő volt hazánkban a 65 év felettiek száma, akik közül 1,3 millió idős, vagyis 74 százalék él valamilyen fizikai korlátozottsággal.

A leginkább a 80 év felettiek szorulnak szociális ellátásra, akik 412 ezren voltak 2016-ban. A legfrissebb KSH adatok szerint jelenleg 1,89 millió fő él Magyarország, 65 év felett, és 433 ezren vannak 80 év felett.

A tendencia azt mutatja, ennél csak nagyobb lesz a rászorulók száma, ám eközben a professzionális gondozók száma csökken. Ennek egyik fő oka, mely miatt a krízis csak fokozódni fog, hogy szociális területen a legalacsonyabbak a bérek az egész nemzetgazdaságon belül: a betöltetlen álláshelyek száma 2010 óta folyamatosan nő, jelenleg 3600 betöltetlen álláshely van, tömeges méreteket öltött a kivándorlás, egyre több pozíciót szakképzetlen közfoglalkoztatottak töltenek be -írja a Pénzcentrum.

A Mérce összeállításából kiderül, miért a szociális ágazat az egyik legkiszolgáltatottabb szektor ma Magyarországon.

 

(MTI, Pénzcentrum, Mfor, Mérce)

Olvass tovább!