tJelentős nap a mai a magyar törvényhozásban, fontosabbnál fontosabb törvények végszavazásai jöttek ugyanis futószalagon a kedd délelőtt folyamán a Parlamentben.
Ám ezek közül is kiemelkedik az egy éve húzódó MTA-ügy végére -egyelőre legalábbis – pontot tevő, az akadémiai kutatóintézetek kiszervezését is magában foglaló törvény, amelynek a kétharmados kormánypárti többség érvényt is szerzett.
(Mint ismert, MTA-ügyben nem tágított a kormány, szemben számos, a májusi európai parlamenti választás eredményének tükrében hozott kompromisszummal, a közigazgatási bíróságok bevezetésének elhalasztásáról például ugyancsak ma szavaztak a honatyák.)
Noha a politikusok döntésére már nem tudtak hatni, délután 16 órától újabb tüntetést szervezett az MTA épületéhez az Akadémiai Dolgozók Fóruma a kormánypárti többség döntése ellen.
A nap folyamán a Mércén percről percre közvetítésben számoltunk be a parlamenti szavazásról, de tudósítóink kint lesznek a délutáni demonstráción is.
Élő közvetítésünk a tüntetésről:
Élő közvetítésünk a zárószavazásról:
MTA • A névsorolvasás után, a szobortól elindult a tömeg vissza az Akadémia épülete elé.
Itt pedig Lőrincz Viktor Olivér beszédét hallgathatták meg a tüntetők.
Az Akadémiai Dolgozók Fórumának tagja úgy kezdte beszédét, hogy remélte: az észérvek győznek majd, csoda történik és nem szavazzák meg a törvényt, ám ez nem így történt.
Arra is emlékeztetett, hogy a kormánytól az MTA szétverésére érdemi érvet nem kaptak, egyeztetés nem történt. „Palkovics László azt mondta, hogy Lovász sosem járt az irodájában – de azt nem tette hozzá, hogy azért, mert csak az előszobáig engedte” – mondta.
Bár a kormány azt ígérte, a változtatások miatt nem sérülnek majd a Széchenyi által kitűzött célok és az Akadémia mellett a könyvtárakat, köz- és felsőoktatási intézményeket is magukkal akarják rántani.
Azt is mondta, nem mondhatnak le a reményről, össze kell fogniuk: az Akadémiai Dolgozók Fórumának rendkívüli összehívását kezdeményezi, valamint a World Science Forum-ot lemondatják, ha Áder János aláírja a tervezetet.
„Tovább folytatjuk a harcot és sosem feledjük az Akadémia jelszavát: borúra derű” – fejezte be beszédét.
MTA • Ismét Csörsz Rumen a színpadon, a nálunk leginkább ballagási dalként ismert akadémiai himnuszt, a Gaudeamus Igiturt énekli a közönséggel együtt. Majd könnyedebbre vált a hangnem, az Illés együttes Ne gondold című száma került napirendre.
MTA • A tüntetők átvonultak Széchenyi-szoborhoz, majd a kutatóintézetek kiszervezéséről szóló törvényt megszavazó 131 fideszes-KDNP-s képviselők nevét olvasták fel egyesével. A neveket szórványos füttyszó és rosszallás kísérte, a legnagyobb fújolást Kocsis Máté és Gulyás Gergely kapta.
MTA • László Zsolt színművész Gróf Széchenyi István 1858. november hatodikán, Döblingben írott levelét adta elő. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkényuralmi időszakban írott levél tartalma most is aktuális.
A levél után Csörsz Rumen Cseh Tamás Gróf Széchenyi István pisztolyát porozza című dalát adta elő.
Az előadás után a tömeg elindult Széchenyi szobrához.
MTA • Mendel Balázs Gusztáv, aki a korábbi tüntetések gyakori felszólalója is volt, arról beszélt: barátokra lelt az Akadémia sorsát jó irányba fordítani akaró emberekben.
Paradox módon sokat pozitív élményt, sok barátságot köszönhet Palkovics és a kormánya támadásának. Úgy fogalmazott, a mostani helyzetért a tudomány irányítóinak van a legnagyobb felelőssége, ám „kompetenciájuk ezzel a felelősséggel fordítottan arányos”.
Szerinte „a parlamenti kétharmadnak becézett zugsebész elvégezte a munkáját”, egy kiváló intézményt vert szét, de eközben egy remek közösség alakult ki az akadémiai dolgozók között.
„Az ilyen rendszerekben a tudós mindig üldözött” – mondta, majd ironizálva hozzátette: „végre elértük, hogy komolyan vegyenek minket”.
Ám Mendel hangsúlyozta, a baj nagyobb, mint gondolnánk, a kormány eljárása, a cinizmus sokkal többeket érint, mint az akadémiai dolgozók köre, és ez mindaddig így marad, amíg a megtámadottak nem tartanak össze, és nem lépnek fel közösen.
MTA • Csörsz Rumen István, az esemény egyik fellépője a Carmina Buranából részben latinul, részben magyar nyelvű fordításában énekelt el egy dalt a színpadon, amelynek szövege meglehetősen áthallásos a mai nap történései tükrében.
MTA • „Biztos vagyok benne, hogy még nem tettük le a közös, virtuális lantot” – mondta akadémiai munkájára célozva, kollégáinak címezve az első felszólaló, Havas Attila, a Közgazdaságtudományi Intézet nevében.
„Az MTA nem politizál, hanem kutat”, tette hozzá, mikor intézetének munkájáról beszélt. Havas szerint látható, hogy az MTA átszervezése hosszú- és rövidtávon is károkat okoz.
Egy, a Volt Akadémiai Dolgozók Fórumának (VAD) megszervezését javasolta:
„Mutassuk meg, hogy van másik ország, másik jövő.”
Szilágyi Adrienn az akadémiai dolgozók oldaláról bevezetésként annyit mondott a felszólalások előtt, februárban egyszer már mondott beszédet ugyanezen a színpadon egy tüntetésen, és akkor még azt remélte, nem találnak süket fülekre a szavai. Ma viszont 133 képviselő szavazat megbontotta az Akadémia egységét.
MTA • Helyszíni tudósítóink rövid interjút készítettek Tordai Bencével.
A Párbeszéd képviselője rendkívül szégyenteljesnek nevezte a döntést, valamint megjegyezte, hogy ez nem túl meglepő egy autoriter rezsim részéről.
Az ellenzéki pártoknak végig kell járnia az összes fórumot, ha valamit tenni akarnak – az Alkotmánybíróságot is, valamint a nemzetközi szerveket – jegyezte meg.
MTA • Az MTA épületével szembe néző szobrot fekete lepellel takarták le.
MTA • Helyszíni tudósítóink lencsevégre kapták a Deutsche Welle élőben bejelentkező riporterét. A múlt hónapban az MTA elnöksége nemzetközi sajtótájékoztatón számolt be az Akadémia helyzetéről.
MTA • A színpad már áll, helyi tudósítóink szerint a hangfalakból elég stílusosan az AC/DC-től a Highway To Hell szól.
A tüntetők jelenleg a fák alatt gyülekeznek, ami mondjuk ebben az időben nem csoda.
A helyi tudósítóink szerint körülbelül kétszáz-háromszáz ember van kint.
MTA • A 16 órás találkozót követően beszédet mondanak:
Havas Attila (MTA KRTK)
Mende Balázs Gusztáv (MTA BTK);
Lőrincz Viktor Olivér (MTA TK)
Fellépnek:
Csörsz Rumen István (MTA BTK)
László Zsolt színművész
A beszédeket követően közös megemlékezésre kerül sor Széchenyi István szobránál.
MTA • Noha az előre tudható volt, hogy a törvényhozókra már csak a kronológia miatt sem fognak hatást gyakorolni, a délelőtti végszavazás után délután 16 órára a kormánnyal folytatott viták hevében megalakult alulról szerveződő közösség, az Akadémiai Dolgozók Fóruma újabb tüntetést szervezett a Magyar Tudományos Akadémia főépületéhez a Széchenyi térre.
„A Magyar Tudományos Akadémia megcsonkítása bűn a tudomány ellen, bűn a nemzet ellen, és bűn a magyar kultúra ellen.
A mögöttünk hagyott hónapokban azonban azt is megtapasztaltuk, hogy mekkora erőt és tartást tud adni a szolidaritás, az egymásért való közös kiállás. Erősebbek vagyunk, ha összefog matematikus és nyelvész, jogász és biológus.
Ezért nem hagyhatjuk, hogy itt és így legyen vége!”
– írja az Akadémiai Dolgozók Fóruma.
Az eseményre mindazokat hívják, akik az elmúlt hónapokban velük voltak, és „a szabad tudomány művelésének ügyét a jövőben is támogatni szeretnék”.
A Magyar Liberális Párt, a Liberálisok sajtóközleményében áll ki az MTA megcsonkítása ellen.
„A mai nap újabb vízválasztó az Orbán-rezsim történetében. A Fidesz-kormány azok után, hogy kártékonyan próbált beleszólni a kulturális élet szabadságába, majd az emberek mindennapjaiba, legmélyebb magánügyeibe, már attól nem rettent vissza, hogy a magyar tudományos életet is kisajátítsa, és saját kutatóhálózatát erőszakkal leválassza az MTA-ról. Orbán Viktor rendszere azonban nem csak átalakítaná a magyar tudományos életet, de teljesen meg is szüntetné annak szabadságát és függetlenségét. Ez elfogadhatatlan!”
Szerintük a kormány megalázta a tudományos élet képviselőit azzal, hogy nem egyeztetett velük a törvényjavaslat elkészítésekor, maga Palkovics László pedig a tudomány legfőbb intézményét árulta el.
Az ügyet támogatva Bősz Anett országgyűlési képviselő és Sermer Ádám főpolgármester-jelölt fogja képviselni a pártot a négykor, az Akadémiai Dolgozók Fóruma által szervezett tüntetésen.
parlament • Egy független képviselő kivételével mindenki a Fidesz-KDNP tagja.
|
Ágh Péter B. Nagy László Dr. Bajkai István Balla György Balla Mihály Bánki Erik Bányai Gábor Barcza Attila Bartos Mónika Dr. Becsó Károly Becsó Zsolt Bencsik János Bíró Márk Bodó Sándor Boldog István Bóna Zoltán Böröcz László Dr. Budai Gyula Csenger-Zalán Zsolt Cseresnyés Péter Csöbör Katalin Czerván György Czunyiné Dr. Bertalan Judit Dankó Béla Demeter Zoltán Dömötör Csaba Dunai Mónika F Kovács Sándor Farkas Flórián Farkas Sándor Dr. Fazekas Sándor Fenyvesi Zoltán Dr. Fónagy János Font Sándor Gelencsér Attila Gulyás Gergely Gyopáros Alpár Győrffy Balázs Hadházy Sándor Halász János Héjj Dávid Ádám Hende Csaba Herczeg Tamás Dr. Hoppál Péter |
Horváth István Horváth László Dr. Hörcsik Richárd Hubay György Jakab István Dr. Kállai Mária Kara Ákos Dr. Kerényi János Kocsis Máté Koncz Ferenc Kontrát Károly Kósa Lajos Dr. Kovács József Kovács Sándor Dr. Kovács Zoltán Kövér László Kubatov Gábor Simon László Lázár János Lezsák Sándor Manninger Jenő Mátrai Márta Dr. Molnár Ágnes Nagy Csaba Dr. Nagy István Németh Szilárd István Németh Zsolt Novák Katalin Nyitrai Zsolt Ovádi Péter Pánczél Károly Dr. Pesti Imre Pócs János Pogácsás Tibor Dr. Pósán László Potápi Árpád János Révész Máriusz Riz Gábor Dr. Salacz László Dr. Selmeczi Gabriella Dr. Simon Miklós Simon Róbert Balázs Simonka György Dr. Szabó Tünde |
Szabó Zsolt Szatmáry Kristóf Dr. Szűcs Lajos Tállai András Dr. Tapolczai Gergely Tasó László Tessely Zoltán Dr. Tiba István Dr. Tilki Attila Törő Gábor Dr. Turi-Kovács Béla Tuzson Bence Németh Zsolt Varga Gábor Varga Mihály Vargha Tamás Vécsey László Vigh László Dr. Vinnai Győző Dr. Vitányi István Dr. Völner Pál Witzmann Mihály Dr. Zombor Gábor Dr. Zsigmond Barna Pál Zsigó Róbert Dr. Aradszki András Földi László Dr. Hargitai János Harrach Péter Hollik István Juhász Hajnalka Dr. Latorcai János Móring József Attila Nacsa Lőrinc Dr. Rétvári Bence Dr. Semjén Zsolt Dr. Seszták Miklós Dr. Simicskó István Soltész Miklós Süli János Szászfalvi László Dr. Vejkey Imre Ritter Imre |
parlament • Szemfüles olvasóink talán észrevették korábbi posztunkban, hogy Arató Gergely fehér pólóban tartotta sajtótájékoztatóját.
Kunhalmi Ágnes Facebook-posztja világít rá, hogy több ellenzéki politikus a délutáni tüntetést szervező Akadémiai Dolgozók Fórumától kapott egyenpólóban jelent meg a Parlamentben, Arató is ezek egyikében beszélt.
Egy nagy sötét képernyővel szembesül, aki a helyiras.mta.hu weboldalra látogat:
Szerkesztőségünk úgy értesült, a portál feketébe borulása tiltakozás az MTA megcsonkítása miatt.
Láthatóan zavar van a kormányban, illetve a kormányzó pártok frakcióiban a köznevelési törvény módosítása kapcsán – kommentálta az MSZP a törvényjavaslatot benyújtó Rétvári Bence mai visszakozását.
„A végszavazás elhalasztása azt jelenti, hogy a kormány további módosítással vagy módosításokkal kíván élni, hiszen az eredetileg beterjesztett javaslatot nemcsak a parlamenti ellenzék támadta és ellenezte, hanem civil szervezetek tömege az oktatás szférájából és az oktatáson kívüli területekről is. Az elhalasztás kudarc a kormány számára, ugyanakkor lehetőséget teremt arra, hogy a nagy felháborodást kiváltó törvénymódosítás számos pontja módosuljon.”
– írja közleményében a párt.
Az Országgyűlés ma 153 igennel, csupán 26 nemmel és 3 tartózkodással elfogadta azt a Kocsis Máté és Kósa Lajos fideszes képviselők által beterjesztett indítványt is, amelynek értelmében vádemelés avagy előzetes letartóztatásba helyezés esetén nem védi többé mentelmi jog a képviselőjelölteket és képviselőket.
A törvényt benyújtása után „Lex Czeglédynek” nevezték, ugyanis a törvénynek jelen állapotban fő célja Czeglédy Csaba volt MSZP-s ügyvéd mentelmi jogának felfüggesztése volt, miután a DK listáján EP-képviselői jelöltséget szerzett, ezért pedig ellen addig az időszakig büntetőeljárás nem volt lefolytatható.
Czeglédyt, aki szombathelyi szocialista képviselő is volt, még tavaly helyezték előzetesbe, miután súlyos, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás ügyében nyomoztak ellene. Czeglédyt a Humán Operátor Zrt. igazgatósági elnökeként a diákmunka-kölcsönzéssel foglalkozó cégnél elkövetett ÁFA-minimalizálás és más adómentességek elérése volt.
Az ügyészség februárban már költségvetési csalással és magánokirattal való visszaéléssel vádolta meg, „bűnszervezetben”, ezután került fel az EP-listára.
A Fidesz és médiája Czeglédy Csaba ügyéből már a 2018-as választások előtt nagy médiakampányt csinált, letartóztatása és tárgyalása pedig a kormánysajtóban óriási médiavisszhangot is kapott.
Most pedig a Fidesz ismét az ő ügyére hivatkozva vitte át azt a törvényt, amely szerint ha ezentúl egy képviselőt vagy képviselőjelöltet előzetes letartóztatásba helyeznek, vagy vádat emelnek ellene automatikusan megszűnik a mentelmi joga hogy az eljárást enélkül is le lehessen folytatni.
parlament • Röviddel az MTA-törvény megszavazása után sajtótájékoztatót tartott az Országházban Arató Gergely, a demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője.
„Nem ez volt az utolsó szó ebben az ügyben!”
– mondta a politikus. Hangsúlyozta, a DK kiáll az Akadémia és annak dolgozói mellett.
Arató szerint legfontosabb erőforrásunkat, azokat a kutatókat veszítjük el ezzel a döntéssel, amelyet szégyenletesnek nevezett.
A politikus szerint ennek az ügynek nemzetközi színtéren kell tovább folytatódnia, és azt szeretnék elérni, hogy az Orbán-kormány ugyanúgy meghátrálásra kényszerüljön, mint a közigazgatási bíróságok esetében.
Ami a köznevelési törvény módosításának elhalasztását illeti, a DK álláspontja szerint önmagában a halasztás helyes, ám elvárják azt, hogy a kormány ne álljon meg félúton, hanem vonja is vissza a javaslatot.
parlament • A szavazási dömpingben egy igazi törvényalkotási kuriózum is akadt, legalábbis ami a magyar parlament működése során meglehetősen ritkán fordul elő: 187 igen, 0 nem és 0 tartózkodás mellett a honatyák odébb tolták a közigazgatás bíróságok bevezetését, pontosabban egyhangúlag megszavazták A közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépésének elhalasztásáról szóló törvényt.
Mint arról korábban írtunk, a közigazgatási bíróságok bevezetésének eltolásáról szó sem volt egészen a májusi európai parlamenti választások eredményének megszületéséig, pedig már az ötlet felmerülése óta nagy vita övezte a javaslatot,magyar és nemzetközi színtéren egyaránt.
Ez a húzás feltehetően a Fidesz Európai Néppárti tagságának megőrzéséért tett gesztus volt.
131 igen szavazattal, 53 nem szavazattal és 3 tartózkodás mellett az Országgyűlés kétharmaddal fogadta el Palkovics László és a kormány tervezetét, amely leválasztaná a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatát az MTA-ről, és azt különböző, a kormány által felügyelt és kontrollált kutatóközpontokban működtetné tovább.
Mivel a törvény sarkalatos törvénynek számít, ezért minősített többséggel, tehát kétharmaddal kellett elfogadtatni, a kétharmados kormánytöbbség azonban simán átvitte a javaslatot, amelyhez a vita és a parlamenti munka során semmilyen módosító javaslatot nem toldottak hozzá.
Így a kétharmados kormányzó többség lényegében Palkovics László innovációs- és technológiai miniszter eredeti tervének adott helyt, amely szerint a legtöbb MTA-kutatóintézet átkerülhet egy új intézménybe, az Eötvös Loránd Kutatóközpontba, amelyet már a minisztérium felügyel, és főleg a kormány jelöltjeiből álló felügyelőbizottság határoz minden, a kutatást érintő kérdésben.
parlament • Kisebb meglepetéssel kezdődött parlamenti ülésnap határozathozatali blokkja:
Rétvári Bence államtitkár javaslatára ugyanis ugyanis elhalasztják a köznevelési törvény módosításáról szóló szavazást.
A javaslatot 180 igen és 4 nem arányban fogadta el a Tisztelt ház, így ma biztosan nem szavaznak a köznevelési törvény módosításáról.
A törvénymódosítás rendelkezései – ahogy arról a napokban írtunk – az alternatív iskolák számára a gyakorlatban betarthatatlanok, ezáltal alkalmassá válik ezen intézmények ellehetetlenítésére, kiüresítésére vagy bezárására.
A törvény a magántanulói státusz helyett egyéni munkarendet írna elő sajátos nevelési igényű diákoknak, valamint az is benne foglaltatik, hogy az iskolaigazgatói pályázatokat már nem véleményezi a tantestület.
Hogy mi a baj a törvénymódosítással arról itt írtunk részletesen.
Mintegy egyórás szünet után folytatódik az Országgyűlés ülése, elsőként új ombudsmant választottak a képviselők. Miután Székely László mandátuma lejárt, utóda Kozma Ákos lett.
A szavazások körülbelül 11 óra, fél tizenkettő magasságában fognak befejeződni, az MTA-törvény a napirendi pontok sorának végén található.
Az utóbbi hetekben állandó téma volt a Ripost „oknyomzása” által felderített kéjbarlang, de emlékezetes, hogy nem sokkal korábban személyesen Lovász Lászlót támadta a teljes kormánypárti sajtó.
Brenner Koloman felszólalására Cseresnyés Péter államtitkár válaszolt, aki – a napirend előtti felszólalások blokkjában nem utoljára – szinte szóról szóra megismételte Palkovics miniszter érveit arról, hogy a jelenleg fennálló rendszer a kormány szerint nem hatékony, mert az intézményi K+F finanszírozás nem kötődik a teljesítményhez, a tudományos kiválósághoz, vagy az elért hatáshoz.
Az MSZP-s Hiller István felszólalásában egyszerre foglalkozott az MTA-üggyel, és az ugyancsak ma zárószavazásra kerülő köznevelésitörvény-módosítással, amelynek kapcsán az alternatív iskolarendszer ellehetetlenítéséről beszélt.
parlament • A 8 órakor kezdődő mai plenáris ülés napirend előtti felszólásaiban ellenzéki képviselők hangsúlyozták, mennyire káros az MTA-ról szóló törvény, és a kormánypárti képviselők felelősségét, illetve megítélésüket hangsúlyozták az utókor szempontjából.
Brenner Koloman jobbikos képviselő szerint mai tettére a kormány és a Fidesz „insufficiens”, azaz elégtelen osztályzatot fog kapni a tudományos közélettől.
A Palkovics László innovációs és technológiai miniszter által benyújtott „A kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és
finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról” szóló törvény rendelkezik az „Eötvös Loránd Kutatási Hálózat” (ELKH) létrehozásáról, mely az Akadémiáról leválasztott kutatóintézetekből épülne fel.
Az ELKH működtetéséért az Irányító Testület lesz felelős, melybe az ITM és az MTA egyenlő számban delegál majd tagokat (6+6 főt), a testület elnökét pedig közösen jelölik ki.
A tagokat és az elnököt egyaránt a miniszterelnök nevezi majd ki. Az „új” kutatóhálózat működéséhez az Akadémia vagyontárgyait, központi adminisztrációjának egy részét, valamint nyertes pályázatait és ösztöndíjait használja fel az ELKH. Az állami támogatás megmarad, azonban az alapműködés (szakdolgozók, szerződéses kutatók stb.) költségének korábban az akadémiai törvényben biztosított garanciája meg fog szűnni.
