Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az alternatív iskolákat is ellehetetleníti a köznevelési törvény módosítása

Ez a cikk több mint 4 éves.

Napokon belül dönt az Országgyűlés a köznevelési törvény módosításáról, és úgy tűnik, hogy még az eredetinél is több probléma lesz vele – legalábbis ez derül ki abból az összegzésből, amelyben már a később beterjesztett, és a bizottságok által elfogadott javaslatok is benne vannak.

A Szülői Hang külön figyelmeztet arra, hogy az új rendelkezések az alternatív intézmények – mint például a Waldorf iskolák – számára a gyakorlatban betarthatatlanok, és ezáltal a törvénytervezet alkalmassá válik ezen intézmények ellehetetlenítésére, kiüresítésére vagy bezárására.

„Az alternatív oktatási intézmények több évtizedes tapasztalattal, felbecsülhetetlen pedagógiai tudással gazdagították országunkat, melyek a törvénytervezettel veszélybe kerültek” – áll közleményükben.

Az Nemzeti köznevelési törvény 9. §-a ugyanis a módosító javaslat értelmében a következő (9a) bekezdéssel egészülne ki:

„(9a) A (9) bekezdés alkalmazása során az alternatív kerettanterv csak akkor hagyható jóvá, ha megfelel a következő szempontoknak:
a) a Nat-ban meghatározott tananyag tartalmakat tanévenként két félévre bontva kell megjeleníteni a kerettantervekben, összhangban a tanulók félévenkénti értékelésével,
b) a Nat-ban foglalt műveltségi területek adaptálása során az iskolák közötti átjárhatóság és a továbbtanulás biztosítása érdekében az alternatív kerettanterv tantárgyi struktúrája legfeljebb harminc százalékban térhet el az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervben foglalt tantárgyi struktúrától.”

Csakhogy a fenti rendelkezések a Waldorf-, és más alternatív iskolák számára betarthatatlanok, ugyanis ezekben az oktatási intézményekben a képzés teljesen más ütemezésben, más tartalommal és más módszerekkel zajlik, mint az állami intézményekben.

A törvények által előírt tananyagot ezekben az oktatási intézményekben is ugyanúgy elsajátítják a tanulók, mint máshol, csakhogy az évenkénti bontás jelentősen eltér, így a Nat által előírt tananyag-tartalom sem kérhető számon félévenkénti bontásban.

Éppen az alternatív módszertan és tematika teszi ezeket az intézményeket vonzóvá a szülők és gyermekeik számára – írja a Szülői Hang.

Közleményükben az áll: a törvénymódosítást ezért csak úgy értelmezhetik, mint a Waldorf-, és más alternatív intézmények ellehetetlenítésére tett kísérletet. Arra is felhívják a figyelmet, hogy a módosítás benyújtójának is tisztában kellett lennie azzal, hogy ezek az alternatív intézmények nem tudják betartani a szóban forgó törvényt anélkül, hogy feladnák létezésük alapját, alternatív pedagógiai módszereiket.

„A XXI. században égető szükség van oktatási módszereink megújítására, melyben az alternatív intézmények élen járnak, tapasztalataikat az állami közoktatás is kamatoztathatná. Megdöbbenéssel látjuk, hogy a kormányzat ehelyett az alternatív intézmények ellehetetlenítésén, kiüresítésén munkálkodik” – fogalmaznak.

Nem ez a törvénytervezet egyetlen problematikus pontja:

  • megszűnne a magántanulói státusz, ami rendkívül nehéz helyzetbe hozná a sajátos nevelési igényű, illetve a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő gyerekeket,
  • bürokráciacsökkentés címen megszűnne a tantestület és az egyéb iskolai dolgozók, diákönkormányzatok és szülők  véleményezési joga az iskolaigazgató választással kapcsolatban,
  • a hároméves kortól kötelező óvodába járás alól csak négyéves korig kaphatnának felmentést azok a gyerekek, akiknek a szüleik ezt kérelmezik,
  • az egyébként csak szóbeli értékelést alkalmazó iskolákban is kötelező lenne a félévi és év végi teljesítményt osztályzattal is minősíteni,
  • a pedagógusjelöltek nyelvvizsga nélkül is megkezdhetnék a munkájukat.

Múlt héten több mint 30 civil szervezet és az összes ellenzéki párt kifejezte tiltakozását a köznevelési törvény módosítása ellen, a TASZ pedig egyenesen az Alkotmánybírósághoz fordul az ügyben, álláspontjuk szerint ugyanis a törvénymódosítás sérti a szülők és a gyerekek alapvető emberi jogait (erről itt írtunk bővebben).

Ehhez képest a Nemzeti Pedagógus Kar szerint nincs ok aggodalomra, miközben egyébként ők maguk is több ponton aggodalmukat fejezik ki a törvénytervezettel kapcsolatban.

A Szülői Hang Közösség felszólította a kormányzatot a módosítás azonnali visszavonására.

Hogy mi a baj a köznevelési törvény módosításával, arról Nagy Erzsébet írt bővebben a Mércén.