Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A Fidesz szerint semmiség a közoktatási törvény módosítása, a TASZ Alkotmánybíróság elé viszi

Ma vitázott először az Országgyűlés a Kásler Miklós által előterjesztett, illetve Semjén Zsolt által benyújtott köznevelési törvény módosításáról. A vitán egyikőjük sem vett részt, a Fidesz frakciójából összesen 2 képviselő és 1 államtitkár jelent meg, az ellenzék viszont nagy egyetértésben állt ki a törvényjavaslat ellen.

A köznevelési törvény módosítása értelmében többek közt:

  • megszűnne a magántanulói státusz, ami rendkívül nehéz helyzetbe hozná a sajátos nevelési igényű, illetve a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő gyerekeket,
  • bürokráciacsökkentés címen megszűnne a tantestület és az egyéb iskolai dolgozók, diákönkormányzatok és szülők  véleményezési joga az iskolaigazgató választással kapcsolatban,
  • a hároméves kortól kötelező óvodába járás alól csak négyéves korig kaphatnának felmentést azok a gyerekek, akiknek a szüleik ezt kérelmezik,
  • az egyébként csak szóbeli értékelést alkalmazó iskolákban is kötelező lenne a félévi és év végi teljesítményt osztályzattal is minősíteni,
  • a pedagógusjelöltek nyelvvizsga nélkül is megkezdhetnék a munkájukat.

Bódis József, EMMI-államtitkár szerint nem hoz jelentős változásokat a köznevelési törvény módosítása, melynek célja az általános műveltség és versenyképes tudás birtokában lévő fiatalok képzése, és hogy azonos elvek mentén férjenek hozzá a gyerekek a közneveléshez.

Pósán László, fideszes képvsielő a vita elején kijelentette, szerinte „sok izgalmat nem fog kiváltani” a köznevelési törvény módosítása. Mint azt kifejtette, a magántanuló státusz főleg élsportolók, tehetséges művészek, tartósan beteg gyerekek részére jött létre, ehhez képest mára jelentősen megnőtt azoknak a gyerekeknek az aránya, akik családi okokból, külföldi tartózkodás okán válnak magántanulóvá, illetve sok esetben az iskolák a problémásnak ítélt gyerekeket ilyen módon vezetik ki a rendszerből, ez pedig nem jó.

üres fidesz-kdnp-s padsorok a mai vitán. forrás: szél bernadett / facebook

Ahhoz képest, hogy a fideszes képviselők semmiségként állították be a törvénymódosítást, a vitán résztvevő ellenzéki képviselőkből, illetve a szakmai szervezetekből is erős reakciókat váltott ki.

A vita után a képvsielők a Kossuth téren elmondták a Mércének, mit gondolnak a törvénymódosításról:

Ungár Péter, az LMP képvsielője a törvénymódosításban leginkább érintett sajátos nevelési igényű gyerekek helyzetére hívta fel a figyelmet: a rendszer már most is nagyon rosszul működik, éppen ezért kényszerül rengeteg fogyatékkal élő vagy tanulási, beilleszkedési nehézséggel küzdő gyermek magántanulói státuszba.

Ha őket visszavezetik a közoktatásba egyéni tanrendben, akkor sem lesz elég gyógypedagógiai szakasszsiztens, fejlesztő és megfelelő körülmények a gyermekek igényeinek kielégítésére (pl. egy üres terem, ahová egy nagy tömeget nehezen viselő autista gyermek elvonulhat egy rövid időre).

Mindezt hiába írják le egy törvényben, ha a valóságban nincs rá lehetőség. A szakemberhiányt csakis elegendő forrás bevonásával lehet megoldani, az ellátórendszert kell megerősíteni.

Szerinte az, hogy az államnak nagyobb beleszólása van a gyermekek ideológiai nevelésébe, mint a szülőknek, nem konzervatív hozzáállás.

Nem az állam dolga felnevelni a gyerekeket, arra ott vannak a szülők

– mondta.

Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője szerint ha a Fidesz valamihez hozzányúl, az általában a gazdasági vagy politikai hatalmuk növelésére szolgál. Azt azonban nem érti, mi értelme van ennek az „erőszakos akarnokságnak”. Szerinte a közoktatási törvény módosításával magukra haragítják az embereket,

ezért arra kérte a Fideszt, legalább azokat a részeit engedjék el a törvénynek, amelyekkel még csak nem is tudják jobban bebetonozni a hatalmukat, ellenben rengeteg kárt okoznak.

Szél Bernadett független képviselő szerint ez a törvénymódosítás maga a botrány.

„Ilyen nincs, hogy Önök senkivel nem egyeztetnek.”

– mondta Szél, aki szerint az egyéni képességekre és igényekre kellene koncentrálnia az oktatási rendszernek, és nem centralizálni, uniformizálni kell azt. Az oktatási rendszernek kulcsfontosságú szerepe van abban, hogy segítsen a gyerekeknek, hogy boldog felnőttekké váljanak.

Szerinte a törvénymódosítás totális bizalmatlanságról árulkodik:

„Önök az Emberi Erőforrások Minisztériumában bíznak, mert Önök ott ülnek.”

– mondta.

Ander Balázs jobbikos képviselő szerint a törvénymódosításnak az az üzenete:

„Ott maradsz, ahonnét jössz.”

A képviselő szerint nincs mobilitás, politikai elfekvő lett a szakképzés, fapados oktatást működtetnek a köznép számára, miközben az elit ki tudja menteni a közoktatásból a gyermekeit, és magániskolákba járatja őket. A törvénymódosítás szerinte csak zavart, további káoszt és gondokat fog generálni.

Kunhalmi Ágnes, az MSZP képviselője felszólalásában elmondta,  lényegében most csak folytatódik az a rossz irány, amit évekkel ezelőtt elkedzett a kormány.

A képviselő szerint alkotmányos aggályok is felmerülnek a törvény kapcsán: a szülők iskolaválasztási joga sérülne például, innentől nem döntheték el ugyanis, hogy milyen jogcímen tanuljanak a gyermekeik. Emellett diszkriminatív, hogy a pedagógusjelöltek nyelvvizsga nélkül is elkezdhetnek tanítani, míg más szakmák dolgozói csak a nyelvvizsga megszerzése után kaphatnak diplomát.

Szerinte a magántanulói rendszer átlakítása két tanulócsoportot érint: a középosztályban 9000 olyan gyermek van, akiket a szülők „kimenekítettek” a lepusztított közoktatásból. Emellett a rossz családi hátterű vagy problémásnak minősített gyerekek is nehéz helyzetbe kerülnek majd, mivel elég szakember továbbra sem lesz, akik megfelelő módon foglalkoznának velük.

Kunhalmi szerint az is félő, hogy pártkatonák lesznek majd igazgatók, ha az iskolák dolgozói nem szólhatnak bele az igazgatóválasztásba.

Arató Gergely DK-s képviselő szerint a törvénymódosítás egyrészt arról szól, hogy a kormány mindent jobban tud, okosabb, mint az iskolák, szülők, pedagógusok. Másrészt ez egy „vasvillával összehányt jogszabály”, semmilyen koherencia nincs benne, és fogalmuk sincs, milyen szakmai hatásokat fog kiváltani.

„Ami jó, az legyen kötelező. Az, hogy mi a jó, azt persze Önök döntik el”

– mondta.

Az ellenzék mellett több mint 30 civil szervezet is hallatta a hangját. Közös nyilatkozatukban a következőket kifogásolják:

  • Már négy éves kortól az óvodába kényszeríti azokat a gyermekeket is, akiknek a szülei ezt ellenzik, miközben a súlyos óvodapedagógus-hiány miatti minőségromlás következtében inkább a feltételek rugalmassá tétele lenne indokolt.
  • Egy arctalan hivatalos szervre bízva lehetővé teszi, hogy a 6 éves korukat betöltött gyermekeket akár az őket ismerő óvoda szakmai véleménye ellenére is erőszakosan az iskolába kényszerítsék.
  • Nem teremti meg sem az anyagi, sem a személyi feltételeit annak, hogy az iskolák szakszerűen, az iskola keretein belül foglalkozzanak azokkal a sajátos nevelési igényű, tanulási, magatartási zavarral küzdő vagy hátrányos helyzetű gyermekekkel, akik számára a magántanulói státusz eddig is kényszer, és nem választható alternatíva volt, így fennáll a veszélye, hogy ezeket a gyermekeket az intézményrendszer továbbra is hatékony segítség nélkül kiveti magából.
  • Meggátolja a szülőket abban, hogy színvonalas tanulócsoportokat alapítva vagy családi körben, otthonukban oktatva saját döntésük szerint kimenekíthessék gyermeküket a gyenge állami oktatási rendszerből. Elvész a szülő azon joga, hogy gyermeke számára a szerinte legmegfelelőbb oktatási formát válassza.
  • A kötelező osztályozás bevezetésével beavatkozik azoknak az alternatív oktatási intézményeknek a szakmai munkájába, ahová a szülők épp azért íratták gyermeküket, hogy elkerüljék a hagyományos osztályzásra épülő módszertant.
  • A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók számára olyan külön foglalkoztatást ír elő, melynek megvalósítása a fennálló tanárhiány mellett nem kivitelezhető.
  • Megakadályozza, hogy a tanárok az általuk szakmailag legalkalmasabbnak ítélt tankönyveket használják.
  • A tankönyvkiadásban járatlan egyházak számára megteremti a tankönyvkiadás lehetőségét, miközben a nagy szakmai tapasztalattal rendelkező, nemzetközi hírű tankönyvkiadókat ellehetetleníti.
  • Az intézményvezetők megbízásánál megszünteti a tanárok, szülők és diákok véleményezési jogát, így az aktuális hatalom korlátlanul, a szakmai alkalmasság vizsgálata nélkül az intézményvezetői székbe helyezheti a saját embereit.
  • Megteremti a már megbízott intézményvezetők azonnali eltávolításának lehetőségét, ha a legkisebb mértékben is kellemetlenné válnak a hatalom számára, például pusztán egy nem preferált civilszervezet iskolai előadása miatt.
  • Lehetőséget biztosít a pedagógusok terheinek további növelésére, miközben a tanárok már most is emberileg és szakmailag is a végletekig túl vannak terhelve.

A vita után sajtótájékoztatót tartottak a tiltakozó szervezetek, ahol Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom aktivistája elmondta, lelkiismereti és szakami kérdés felszólalni a törvénymódosítás ellen.

Szerinte a kormány láthatóan továbbra sem gondol semmit a közoktatásról, nem hajlandó párbeszédet folytatni a szakmai szervezetekkel, a kézi vezérlést, az utasításos rendszert akarja erősíteni.

Továbbá a Társaság A Szabadságjogokért (TASZ) mukatársa a helyszínen elmondta, a törvénymódosítás sérti a szülők és a gyerekek alapvető emberi jogait, ezért a szervezet az Alkotmánybírósághoz fordul a megsemmisítéséért.

A tiltakozó szervezetek listája:

  • Akadémiai Dolgozók Fóruma
  • Alapítványi és Magániskolák Egyesülete
  • Amnesty International Magyarország
  • Civil Közoktatási Platform
  • Cseve Csoport
  • Dunakanyar Oktatási Műhely Alapítvány
  • Főnix Mozgalom
  • Hálózat a Tanszabadságért
  • Haver Alapítvány
  • Hívatlanul Hálózat
  • Igazgyöngy Alapítvány
  • Magyar Anyák
  • Magyartanárok Egyesülete
  • Másállapotot a Szülészetben Mozgalom
  • Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete
  • Pedagógusok Szakszervezete
  • Resuli Alapítvány
  • Szikra Tehetséggondozó Egyesület
  • Szülői Hang Közösség
  • Szülői Összefogás Gyermekeink Jövőjéért
  • Tanítanék Mozgalom
  • Tankönyvesek Országos Szövetsége
  • TASZ
  • Tehetséges gyerekek és szüleik – Átütő fejlődésű gyerekek és szüleik
  • Természetes Élet és Gyermeknevelés Alapítvány
  • Történelemtanárok Egylete
  • Válaszkész Szülők Egyesülete
Címlapkép: MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Olvass tovább!