Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Palkovics papíron a kis- és középvállalatokat erősítené, de a kormány továbbra is a multikat szolgálja ki

A munkavállalók kétharmadát a kis- és középvállalatok alkalmazzák, ezért a kormány feladata, hogy olyan gazdasági környezetet teremtsen, amely erőteljesebben támogatja a magyar tulajdonú vállalkozásokat – közölte Palkovics László innovációs és technológiai miniszter szombaton Lentiben, egy faipari vállalat bemutatótermének avatóünnepségén.

Palkovics az MTI tudósítása szerint kifejtette azt is: a gazdaságvédelmi akcióterv és a jövő évi költségvetés az adócsökkentésekkel és a strukturális intézkedésekkel jelentősen javítja a magyar vállalkozások lehetőségeit.

Mindez persze remekül hangzik.

Csakhogy a helyzetet meglehetősen árnyalja, hogy tudjuk: egyre nő Magyarország gazdaságának kiszolgáltatottsága a külföldi, és főleg nyugat-európai, multinacionális cégek felé, ráadásul a magyar kormány mindent meg is tesz azért, hogy a multiknak kedvezzen.

Mint mondjuk az egykulcsos társasági adóval, amit a nagy multik esetében 19-ről 9 százalékra, míg a kis- és közepes vállalkozásoknál 10-ről 9 százalékra csökkentették. Vagy az adókedvezmény-cunamival, amit rájuk borított.

És akkor a rabszolgatörvényről még nem is beszéltünk, ami kimondva is azt a célt szolgálta, hogy idecsábítsa és itt is tartsa a dolgozók kizsákmányolásában érdekelt multikat, mint ahogy az átlagbár mesterséges alacsonyan tartása is, és az autóipart is azért tartja fontosabbnak a kormány a környezetvédelemnél, különben még a végén szegény multik megsértődnének és kivonulnának hazánkból..

És hogy igazán érzékelhető legyen a téma súlya:

2010 és 2018 között 346 milliárd forint állami támogatást, valamint több száz milliárd forintnyi adókedvezményt adott a kormány a multiknak.

Szóval innen nézve valóban gyanakodhat egy kicsit az ember, hogy vajon a magyar munkavállalók kétharmadát foglalkoztató kis- és középvállalkozások megerősítése vajon mennyire fontos a magyar kormánynak.

Főleg, ha Palkovics mondatai mögé nézünk.Ugyan beszélt a fejlesztési adókedvezmény határértékének fokozatos csökkentéséről is: 500 millió forint helyett 2022-től a kedvezmény a kisvállalatok esetében 50, középvállalkozások esetén 100 millió forinttól vehető majd igénybe, ez azonban még mindig messze van a multiknak nyújtott kedvezmények körétől.

Ráadásul Palkovics kiemelte többek közt azt is, hogy az elkészült kis- és közepes vállalati stratégia középpontjában a termelékenységnövelés áll.

Vagyis a kormány elképzelései szerint a cél az, hogy a dolgozók még többet termeljenek.

Ennek egyik elemeként a miniszter a szakképzési rendszer „továbbalakítását” emelte ki – ami külön aggodalomra ad okot. Már csak azért is, mert az elmúlt években épp Palkovics vezényletével verték szét (ha ezt továbbalakításnak hívják, attól a tények nem változnak), és butították le annyira, hogy mára a szakképzési rendszerből kikerülő fiatalok számára a továbbtanulás, de még a fejlődés lehetősége is meglehetősen korlátozott.

Palkovics ennek ellenére arról beszélt, hogy a a szakgimnáziumi rendszer jövőre technikummá alakul, így a fiatalok öt év alatt érettségit és szakmát is szerezhetnek, és lehetőség nyílik a továbbtanulásra is. Érdeklődve várjuk, ezt mégis hogyan képzeli el a miniszter, főleg, mivel eddig az irány az volt, hogy a szakképzésből lehetőleg minél kevesebben akarjanak/tudjanak/engedhessék meg maguknak a továbbtanulást.

Meglepő módon Palkovics a termelékenység és a hatékonyságnövelés másik elemeként a technológiai fejlődést nevezte meg, de rögvest meg is nyugtatott mindenkit: nem kell félni, hogy a robotok elveszik a munkát az embertől, mert csak lehetőséget teremtenek arra, hogy magasabb legyen a hozzáadott érték, így elősegítik a cégek jobb működését – fejtette ki a miniszter.

Egy dologról nem szólt a miniszter: arról, hogy a magyar munkavállalók körülményei, munkafeltételei, jogai hogyan viszonyulnak az olyan magasabb rendű célokhoz, mint mondjuk a termelékenység és a hatékonyság növelése.

Pedig ez lenne a fő kérdés – már amennyiben a magyar kormány valóban a magyar dolgozók érdekeit tartaná szem előtt.

Hogy ez mennyire nincs így, azt jól bizonyítja persze, hogy a kormány inkább támogat 1, 27 milliárd forinttal egy német céget, amely mindössze 80 munkahelyet teremt Magyarországon, vagy hogy továbbra is stratégiai partnerként kezeli azt a Suzukit, mely cég folyamatosan törvényt sértve veszi semmibe a munkavállalók jogait.

Valójában fényévekre vagyunk már a „keményen dolgozó kisemberek” érdekében meghirdetett, álságos harctól, amit a Fidesz legfeljebb a szavak szintjén fogalmazott meg (úgy viszont nagyon), miközben évről évre látjuk, hogy hogyan nehezíti még tovább a kormány a dolgozók életét.

És ezen semmilyen hangzatos sajtótájékoztató vagy üzemavatás nem segít. Mert a magyar munkavállalók nap mint nap szembesülnek vele, hogy a körülményeik nem hogy nem javulnak, de romlanak is.

Címlapkép: MTI / Czeglédi Zsolt
Olvass tovább!