A négy nagy európai pártcsalád tett közzé egy közös szándéknyilatkozatot, amelyben a négy frakció megállapodik egy közös politikai program jövőbeni kidolgozásában, amit leginkább európai kormányprogramként lehet leírni. Közben a Politico információi szerint a Néppárt tegnap megválasztott frakcióvezetője és a bizottsági elnöki pozíció egyik várományosa, Manfred Weber győzködi a francia elnököt Emmanuel Macront és pártcsaládját, hogy álljanak bele ebbe a négypárti EU-vezetésbe.
A Néppárt elképzelése szerint egy ilyen koalícióban a bizottság elnökét ők adnák, a Parlament elnöke zöld lenne, az Európai Tanács elnökségét vagy az EU külügyi képviselőjét a szociáldemokraták kapnák, míg a liberálisok az Európai Központi Bank új elnökének helyét kapnák meg, ahol az előző elnök megbízatása szintén hamarosan lejár.
Az Európai Parlamentben jelenleg (jelenleg hiszen még nem minden politikus és párt döntött arról, melyik frakcióba ül be), a Néppártnak 179, a szociáldemokratáknak 152 míg a zöldeknek 74 mandátumuk van, amelynek összege kényelmes többséget jelent önmagában is. Ez 405 mandátum, miközben a többséghez 376 kell. A liberálisok és Macron szövetsége 109 főből áll, velük együtt a kétharmada is meglenne a pártoknak.
Korábban sokáig úgy volt, hogy a zöldek helyett Macron pártja lesz a harmadik erő a szocdemek és a néppárt mellett, de mivel Macronék elutasították a győztes listavezető Manfred Weber jelöltséget a Bizottság elnökének, így átalakultak az erőviszonyok.
Persze Weber bizottsági elnöksége még így sem biztos, hiszen először erre a kormányfőket tömörítő Tanácsnak kéne jelölnie, ahol Macron erős kampányt folytat a jelölttel szemben.
Weber viszont egy meccset már megnyert. Mint ahogyan mi is megírtuk, tegnap a néppárti frakció lényegében konszenzusban választotta meg a néppárt frakcióvezetőjének.
Nagy a kavarás a Fidesz frakcióbeli státuszával kapcsolatban
Az elmúlt napokban ellentmondásos hírek jelentek meg arról, mi is most a Fidesz státusza az Európai Néppárt (EPP) frakciójában. Az Néppártban magában ugyanis fel van függesztve a Fidesz, ezért itt nem tölthet be pozíciókat és nem is szavazhat, de az nem világos, hogy az európai parlamenti frakcióban is ez-e a helyzet. A frakció szóvivője tegnap egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tett, előbb azt állította, a frakcióra is ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a pártcsaládra, később azonban cáfolta ezt.
A fideszes EP-kéviselő, Szájer József szerint is teljes jogú tagok a frakcióban, és csupán önként határoztak úgy, hogy nem indulnak a vezető pozíciókért (például az előző ciklusban által betöltött frakcióvezető-helyettesi székért.) A Spiegel már idézett cikke is arról ír, hogy a fideszesek elvben jelöltethetnék magukat frakciópozícióra, de mégsem teszik, ez viszont Weber nyomására történt így, nem pedig önkéntes elhatározásból.
A magyar kormánypárt tagságáról várhatóan novemberben dönt az EPP. Bár a kampányban még egy esetleges néppárti-szélsőjobbos többség lehetőségében reménykedett Orbán Viktor és pártja, ez a remény mára szertefoszlott, így Gulyás Gergely hangján nemrég be is jelentették: maradnának az EPP-ben. Egy német lapnak adott interjúban Gulyás már a kampányban bevándorláspártinak minősített zöldekkel és liberálisokkal való együttműködést sem zárta ki. A néppárti maradás érdekében a Fidesz még a különbírósági rendszer felállítását is jegelte múlt héten.
