Határozatlan időre elhalasztják a közigazgatási bíróságok bevezetését

A kormányinfón beszélt arról Gulyás Gergely, hogy az eredetileg 2020 január elsején elinduló közigazgatási bíróságok elindulásának határidejét egyelőre eltolják. Gulyás azzal indokolta a halasztást, hogy magyar és nemzetközi vita is van a bíróságokról.

Gulyás szerint – bár a törvény és az új rendszer jó – a kormány nyitott a vitára és megnyugtató módon szeretné rendezni az igazságszolgáltatás új ágának működése körüli problémákat.

A törvénnyel és annak idén áprilisi módosításával kapcsolatban felmerült kritikákat a Helsinki bizottság foglalta össze korábban.

Mint arról áprilisban írtunk, a Velencei Bizottság ajánlásai után módosította a Közigazgatási Bíróságokról szóló törvényt a magyar parlament. Csakhogy a Helsinki Bizottság akkori közleménye szerint a kormány valójában csak kozmetikázta a törvényt, az új közigazgatási bírósági rendszer továbbra is nagyon problémás.

A Helsinki szerint a törvény jelenlegi változatában súlyos problémák maradtak, amelyekre a Velencei Bizottság is rámutatott, ezeket pedig pontokba szedte a jogvédő szervezet:

– Előfordulhat, hogy például egy NAV vagy kormányhivatal elleni perben olyan bíró fog dönteni, aki fél éve még ott dolgozott. Ez alapjaiban ingatja meg a bíróságok függetlenségébe vetett bizalmat.

– Tapasztalat nélküli bírók ítélkezhetnek. Ma egy bíró évekig tanul a bíróságon, mielőtt bíróvá válik, az új bíróknál ez nem lesz követelmény, ami a döntések minőségét ronthatja.

– Az igazságügyi miniszter szerint összesen 300 bíróra lesz szükség, a Kúria elnöke szerint viszont csak 120 jelenlegi bíró megy át az új bíróságokra. A maradék 180 bíró pályázatáról az igazságügyi miniszter dönthet, vagyis a közigazgatási bíróknak akár kétharmadát az igazságügyi miniszter helyezheti a tisztségébe. Az új bírók akár kétszer annyian is lehetnek, mint a kellő bíráskodás tapasztalattal rendelkező régi szaktekintélyek.

– A kormányt semmi sem akadályozza meg abban, hogy akár 100%-ban volt állami alkalmazottakkal töltse fel ezt a rengeteg új bírói helyet. Túl sok új embert kell majd nagyon gyorsan megtanítani az ítélkezésre, ami nem reális, ezért rosszabb minőségű ítéletekre számíthatunk.

– Jól jellemzi a törvény hibáit, hogy elvben azt sem zárja kis semmi, hogy olyan ember legyen a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke, vagyis a legfőbb közigazgatási bíró, aki korábban egy napig sem dolgozott bíróként.

A Helsinki közleményében emlékeztet arra, hogy a jövőre felálló közigazgatási bíróságokról szóló törvényt a Velencei Bizottság nagyon komolyan kritizálta, de a most elfogadott módosítás csak nagyon kis mértékben javítja a törvény hibáit. A Magyar Helsinki Bizottság elemzése szerint a módosítások a Velencei Bizottság legfontosabb ajánlásainak kevesebb, mint egyharmadát fogadták meg, így nagyon komoly munka van még hátra.

A törvény legnagyobb problémája a Helsinki szerint, hogy a 2019-es átmeneti időszakban, amikor az új bírók jelentős részének kinevezésére sor kerül, továbbra is az igazságügyi miniszter, vagyis egy politikus dönthet majd arról, hogy ki lehet bíró, és ki nem.

Ez azt jelenti, hogy a kormány hatóságaival pereskedő emberek olyan bírókhoz mehetnek majd, akiket a kormány nevezett ki. Az új törvény nagyon nagy hatalmat helyez nagyon kevés vezető kezébe, és hiányoznak a hatalmat korlátozó fékek és ellensúlyok is. A Velencei Bizottság arra is emlékeztetett, hogy ugyanezeket a veszélyeket már nyolc éve, a 2011-es bírósági reform idején is jelezték, és akkor ezeknek egy részét kijavította a kormány. Most azonban ugyanezek a problémák jönnek vissza.

A Magyar Helsinki Bizottság mindezek alapján arra kéri a kormányt, hogy a Velencei Bizottság kérésének megfelelően vizsgálja felül a törvényt, és biztosítsa a bírók függetlenségét az átmeneti időszakban ugyanúgy, mint 2020. január 1. után.

Címlapkép: Markoszov Szergej / Mérce
Olvass tovább!