Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Közösen lépnek föl magyar civilek az Európai Bizottságnál a lakhatási válság ellen

Ez a cikk több mint 4 éves.

Az A Város Mindenkié, az Utcáról Lakásba! Egyesület, a Habitat for Humanity Magyarország és az Amnesty International Magyarország is csatlakozott ahhoz a polgári kezdeményezéshez (Housing for All), amely az Európai Bizottságnál kíván lakhatási jogi minimumot elérni közös, polgári kezdeményezéshez gyűjtött, minél széleskörűbb támogatással.

Közleményükben a csatlakozó szervezetek felhívják arra a figyelmet, Európa-szerte egyre megfizethetetlenebb luxus az átlagembernek a lakásbérlés és lakásvásárlás, így pedig egyre aggasztóbb méretek ölt kontinens-szerte a lakásszegénység.

Kiemelték, az Európai Unióban jelenleg is 82 millióan jövedelmük 40%-át költik lakhatásra, emiatt pedig az összes tagállamban rohamosan nő a hajléktalanság.

A polgári kezdeményezés aláírói ezért felszólítják az Európai Bizottságot, hogy végre tekintsen el az állami lakásberuházásokat megnyomorító maastrichti kritériumok szigorú alkalmazásától, garantálja a fenntartható szociális lakásépítést végző ingatlanvállalkozások előnyben részesítését az EU-s fejlesztési pénzek elérésénél, és hogy készítsen egységes statisztikát a rövidtávú lakáskiadásokról, valamint biztosítsa ezek szociális, pályázat-alapú elosztását EU-szerte.

Immár a magyar csatlakozó civilek is várják a kezdeményezéshez az aláírókat, ezen a linken lehet csatlakozni.

Az európai polgári kezdeményezés intézménye lehetővé teszi, hogy legalább 7 EU-s állampolgár támnogatásával bárki indíthasson az Európai Bizottság felé javaslatot konkrét jogi intézkedés megtételére. A polgári kezdeményezések utáni intézkedés lehetőségét viszont csak abban az esetben vitatná meg az EB, ha legalább egymillió aláírás összegyűlik, és legalább 7 tagállamban elérte az aláírók száma az adott ország küszöbértékét.

Magyarországon az ingatlan-négyzetméterárak emelkedése is egyre súlyosabbá teszi a lakhatási válságot, amelyet ráadásul a kilakoltatási moratórium után a devizahiteles jelzálogokra és egyes önkormányzati lakásokra kirótt kilakoltatások is tovább súlyosbítanak.

Ahogyan azt a Budapest Intézet Magyar Helsinki Bizottság megbízásából készített jelentése is kiemeli, például a jelenlegi, hajléktalan emberek ellen irányuló rendőrségi vegzálás, elzárás és járulékos költségek összességéből már régen kezelni lehetett volna a lakhatási válság legsúlyosabb problémáit Magyarországon.

Címlapkép: A Város Mindenkié (AVM) menete a lakhatási jogért 2016-ban / Csoszó Gabriella