A brit és a holland választók járulnak először az urnákhoz az EP-választáson, miközben utolsó napjaiban felpöröghet a magyar választási kampány is. Percről-percre a hírek.
Vasárnap, a magyar EP-választás napján a Mérce folyamatos közvetítéssel, elemzésekkel és videókkal készül majd, kövessetek minket reggeltől!
Eddig a meglepetések napja volt, ez, az első csörtét a populista jobboldal és a hagyományos pártok között a baloldal és a zöldek nyerték Hollandiában, a brit eredmények a várakozások szerint populista győzelmet hozhatnak, amely nagyobb arányú is lehet, mint a 2014-es.
A brit választási napot erősen beárnyékolta, hogy több száz nem brit EU-s állampolgár képtelen volt ma leadni a szavazatát, állítólag adminisztrációs hibák sorozata történt. Az érintettek pedig azóta pert fontolgatnak.
Ezzel búcsúzunk is mára, holnap reggeltől a választások második napján a csehek fognak szavazni, és a magyar pártok jó részének kampányzárójára is pénteken kerül majd sor.
Köszönjük az egész napos figyelmet, és tartsanak velünk holnap is!
De exit pollt innen nem fogunk kapni, a brit választási törvény ugyanis szigorúan kiköti, hogy a csütörtöki EP-választások eredményeit csak akkor teszik nyilvánossá, ha már minden más EU-tagállam eredményeit is lehet majd ismertetni, vasárnap este.
A szavazatszámlálás tehát a szigetországban is megkezdődött, hitelesített információ az eredményekről azonban valószínűleg május 26-ig nem lesz elérhető.
Az exit poll szerint a holland Munkapárt (PvdA) EP-listájának negyedik helyén indította a celldömölki születésű Piri Katit, aki eddig is EP-képviselő volt, korábban a Groningeni Egyetem pedagógia szakján végezte tanulmányait, később Frans Timmermans parlamenti gyakornokaként került a szocialistákhoz.
Piri a holland szocialisták egyik legfontosabb embere az EP-ben, elkötelezett támogatója az óriási techcégek – Google, Amazon és Facebook – megadóztatásának és megrendszabályozásának, és az európai jobboldali populizmus visszaszorításának.
Nemzetközileg főleg a kurd szocialisták, és az észak-szíriai rojavai népállam szószólójaként, valamint a törökországi kurd kisebbség elleni atrocitások feltárójaként lett ismert, elsősorban a 2015-ös cizirei, dél-törökországi kurd lázadás kegyetlen leverése után.
Egyik legnagyobb eredménye volt a Törökországot élesen elítélő 2018-as EP-jelentés elfogadtatása, ez többek között Selahattin Demirtas újbalos pártvezér azonnali kiengedését követelte a börtönből.
Amszterdam • Az Ipsos publikálta exit pollját, amely óriási meglepetést irányoz elő: Frans Timmermans szociáldemokratái (PvdA) 18,4%-kal nyerték meg a mai voksot: mindenkit megelőzve 5 EP-helyet szereztek, a kormányzó VVD 4 helyet kapna, 14,6%-kal.
Az Orbánt a Néppártból kizárni akaró holland kereszténydemokraták ugyan harmadikak, de így is négy helyet hoztak, 12,5%-kal.
Óriási csalódásnak tűnik Thierry Baudet pártjának, a szélsőjobboldali FvD-nek a teljesítménye, csupán három helyet szerezhettek meg az exit poll szerint 11,2%-kal.
Ötödik helyen Judith Sargentini pártja a GroenLinks lett 10,4%-kal, ami kiugróan magas hozzájuk képest. Geert Wilders szélsőjobboldali pártja 4,1%-ot szerzett, 9,2%-os esést produkáltak, és csupán 1 mandátumot szerezhetnek, holott 2014-ben még 4 EP-helyük volt.
Az előző nyertes, a szociálliberális D66 is komoly esést produkált: 2014-ben 15,5%-al nyertek, most csak 6,3%-ot értek el, de Wilderst így is legyőzték.
Ipsos exitpoll in the Netherlands makes Frans Timmermans’ @PvdA fraction the largest Dutch group in the EU Parliament. VVD and CDA follow.
Official results will follow Sunday night after all EU countries voted #EUelections2019 #EuropeanElection2019 pic.twitter.com/jAc0BXm5qy
— Raymond Frenken (@RaymondFrenken) May 23, 2019
Hagyományosan az Ipsos exit-pollját a holland sajtó már teljes értékű becslésnek fogadja el.
A részvétel az 5 évvel ezelőttinél jóval magasabb, 41,5% lett.
Az európai parlamenti választások EU-szerte május 23 és május 26 között zajlanak, Hollandia ma szavazott, a hivatalos eredményeket csak vasárnap, május 26-án publikálhatják de nem-hivatalos exit-pollokat már lehet ismertetni.
(NRC.nl)
Hollandia • Hollandiában 490 ezer ember él, akik annál fogva, hogy valamelyik EU-s tagállam állampolgárai, szavazhatnak az országban. Idén azonban mindössze 12%-kuk regisztrált a választásra. Az alacsony számot különösnek tartotta a baloldali-liberális D66 párt parlamenti képviselője, Monica den Boer, ezért 8 írásbeli kérdést is benyújtott a belügyminiszternek a jelenséggel kapcsolatban – számolt be róla a Dutch News.
A minisztérium elvileg meg is keresett minden önkormányzatot a választások előtt, hogy biztosítsák az érintett emberek számára a megfelelő tájékoztatást a szavazáshoz szükséges feltételekről és procedúráról.
Nagyon sok, az országban élő EU-s állampolgár azonban mégis arról számolt be, hogy semmilyen értesítést nem kaptak arról, hogy regisztrálniuk kellene a szavazás előtt. Voltak, akik azt mondták, az előző években regisztrálniuk sem kellett a voksoláshoz., más pedig arról számolt be, hogy idén nem regisztrált, és mégis megkapta a jóváhagyást a mai szavazáshoz.
Az önkormányzatoknál a Brexit is bezavarhatott, az április 9-i határidő előtt ugyanis nem volt mindenki számára egyértelmű, hogy a brit állampolgárok szavazhatnak-e az országban.
A Dutch News megkérdezte a Belügyminisztériumot a korábbi évek gyakorlatáról, a minisztérium sajtószóvivője szerint azonban nem változtak a szabályok, és csak valamiféle félreértés lehet az, hogy ne kellett volna regisztrálni a szavazáshoz korábban. Mindenesetre – tették hozzá, minden választás után elemzik és értékelik a felmerült problémákat.
london • George Osborne, David Cameron egykori pénzügyminisztere most az Evening Standard főszerkesztőjeként végleg megerősítette a hírt: teljesen bizonyos hogy Theresa May brit miniszterelnök a holnapi nap folyamán bejelenti lemondását, és a június 3-i Trump-látogatás után június 10-én távozik is hivatalából.
Ilyenformán egy kormányfő már azelőtt belebukott az EP-választásokba, hogy azok eredményei ismertté váltak volna, és ez ráadásul pont a folyamatosan kilépő Nagy-Britannia miniszterelnöke lett.
As explained in today’s @EveningStandard, the Theresa May premiership is over. Am reliably told she’ll announce tomorrow she’s stepping down on 10 June, after US state visit. https://t.co/djivjHalHx
— George Osborne (@George_Osborne) May 23, 2019
Amszterdam • Nem külföldi – orosz, vagy amerikai – azoknak a főleg szélsőjobboldali álhírgyáraknak a túlnyomó többsége, amelyek a holland EP-választásokat is megpróbálják befolyásolni. A Leideni Egyetem kutatói és médiaszakos diákjai épp a választás előtt publikálták átfogó jelentésüket az ország internetes fake news térképéről.
A kampányban ott is gyakori az átdátumozott videók és hírek felbukkanása, amikor az ott tárgyalt események egyszerűen nem akkor és nem ott történtek, mint amit a főleg Twitteren és Facebookon terjesztette hírek állítanak.
Kevésbé váratlan módon a Geert Wilders-féle PVV és kicsit váratlanabb módon a baloldali – Judith Sargentinit is tagjai között tudó – GroenLinks képviselői is – akarva vagy akaratlanul – posztoltak álhírt a kampányban: előbbi égő keresztény templomokról készült videómontázst osztott meg, amelyről kiderült, nem a közelmúltban készült és nem is Európában; utóbbi párt egyik jelöltje pedig azt állította, kétszer annyit költ az USA a hadseregére, mint az EU a közös védekezésre, holott nem pontosan tudhatjuk mennyit is költ az Egyesült Államok védelmi kiadásokra.
Hollandia • 9-ig lehet szavazni Hollandiában, a részvételi adatok szerint 19:30-ig a választók 34%-a adta le a voksát. Ez kicsivel több, mint az 5 évvel ezelőtti szám, akkor 32% volt ugyanekkor, és végül a választók 37.3%-a szavazott.
A választás egyik tétje, hogy lesz-e kilépési népszavazás az országban, a Fórum a Demokráciáért (FvD) euroszkeptikus párt és vezetője ugyanis a szavazást megelőzően fej-fej mellett állt a közvéleménykutatásokban.
Az euroszkeptikus párt népszavazást kényszerítene ki Hollandia EU-tagságáról, ha sikeresen szerepelnek a választáson, amire Thierry Baudet, a párt vezetője szerint azért van szükség, mert „az ellenőrizetlen bevándorlás súlyos fenyegetést jelent társadalmunkra”.
Bukarest • A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a bukaresti kormányt teszi felelőssé az úzvölgyi katonatemető körüli helyzet elmérgesedéséért, ezzel indokolják, hogy csütörtöktől kezdődően nem támogatják a kormányt és a kormánykoalíció egyetlen kezdeményezését sem – közölte Kelemen Hunor, a párt szövetségi elnöke.
Kelemen Hunor szerint a helyzet jogi értelemben világos: az úzvölgyi katonasírokra való törvénytelen ráépítkezés kimeríti a btk. sírgyalázásról szóló cikkelyének előírásait, míg az azt követő provokációk a gyűlöletszítás bűncselekményének fogalmát. Emellett a dormánfalvi önkormányzat közpénzből, engedély nélkül más önkormányzat területére történt építkezése hivatali visszaélésnek számít – tette hozzá.
„Sokadszorra fordul elő, hogy erdélyi magyar embereket másodrangú állampolgárként kezelnek. A kormány magatartását elfogadhatatlannak tartjuk etnikai, morális és politikai szempontból egyaránt. A kormánytól továbbra is azt várjuk, hogy állítsa helyre az eredeti állapotokat az úzvölgyi katonatemetőben és indítson eljárást hivatalból a dormánfalvi polgármester és mindazok ellen, akik feszültségeket keltettek” – mondta Kelemen.
Az RMDSZ nem tagja a kormánynak, de két és fél éve parlamenti együttműködési megállapodást kötöttek a PSD-ALDE kormánykoalícióval, hogy kölcsönösen támogatják egymás törvénytervezeteit.
Ahogy azonban az Azonnali is írja, a lépést szükségszerű kampányfogásként is lehet értelmezni, egyrészt az államelnök által kiírt korrupcióellenes népszavazás miatt magas részvétel várható, amely megnehezítheti az RMDSZ bejutását az Európai Parlamentbe, másrészt pedig az utóbbi időben meglehetősen sok kritikát kapott a romániai magyar kisebbség pártja, amiért a kormánypártokkal együttműködik.
(MTI, Azonnali)
Budapest • Nem mindennapi autó állt meg ma a 444.hu Margit körúti szerkesztősége előtt, hiszen a szemközti házba maga Orbán Viktor miniszterelnök ment be. Láthatóan nem számított arra, hogy újságírók fogják megtámadni kifelé jövet, de a 444 munkatársai kihasználták a váratlanul jött szerencsét, és Heinz-Christian Strache Orbán- és oroszbarát votl osztrák alkancellár botrányáról kívánták kérdezni.
Egészen pontosan azt kérdezték, miért mondhatta azt Strache, hogy Heinrich Pecina osztrák üzletember Orbánnak vette meg a Népszabadságot is kiadó Mediaworksöt.
A miniszterelnök zavara viszont nem sokáig tartott, négy testőr kíséretében végül válasz nélkül sikerült elhajtania a helyszínről.
london • Miután a Guardian bemutatta, sőt, címlapra rakta ki, hogy küldtek el egy német párt a brit főváros egyik szavazóköréből azzal, hogy nem szabályosan lettek névjegyzékbe véve, a választási bizottság panaszukra máris elrendelte névjegyzékbe vételüket így végül szavazhatnak majd.
Azonban több száz EU-s állampolgár, akik most először kiemelkedően fontosnak tartották hogy Brexit-ellenes pártokra szavazzanak, országszerte nem tehették ezt meg, sokaknak hiányzott egy nehezen elérhető, elvileg határidőre beküldendő űrlap.
Nicola Sturgeon skót első miniszter maga is találkozott ilyen lengyel szavazóval Edinburghben, de volt olyan – szintén lengyel – voksoló akinek a szavazóbizottság elnöke beszámolója szerint azt javasolta, „menjen haza a saját országába szavazni.”
Cat Smith, a Munkáspárt árnyékminisztere eközben ugyancsak reagált, kiemelte, hónapok óta figyelmeztetik már a kormányt, hanyag adminisztrációja az EU-s állampolgárok szavazójogának ellehetetlenítéséhez fognak vezetni.
berlin • Ismét élesen kritizálta a magyar kormány Heiko Maas, Angela Merkel német kancellár szociáldemokrata külügyminisztere az EP-választási kampány hajrájában. Kijelentette, szerinte az Európai Uniót (EU) három alapérték, a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság tartja össze, és ezen értékek tiszteletétől függ a közösség nemzetközi hitelessége.
Vannak azonban olyan tagállamok, akik Maas szerint csupán profitálni szeretnének az EU-s tagságból, az értékeket és kötelezettségeket azonban semmire sem tartják. Ezért – tette hozzá – nagyon helyes hogy Brüsszel erre rendszeresen felhívja Orbánék figyelmét.
Maas szerint Heinz-Christian Strache osztrák alkancellár és pártja ügye bizonyítja, hogy a populisták a „megalománia, az értékvesztés és a demokrácia megvetésének” erői, miközben szerinte az unió népességének 80%-a Európa-párti és elutasítja az ilyen politikai mozgalmakat.
(MTI)
Budapest • A Momentum kampányát Budapesten segítő Guy Verhofstadt ellátogatott Cseh Katalin Móricz Zsigmond körtéri utcafórumára is, ahol elmondta, hogy a kérdés az, hogy a populisták és a nacionalisták nyerik-e az EP-választást, vagy lesz alternatívája Orbánéknak, egy centrista, liberális demokrata alternatíva.
Ennek az alternatívának a kiépítésében szerinte a Momentum nélkülözhetetlen. Szabad, demokratikus és nyílt társadalmat építenének Orbán rendszerével szemben – mondta, hozzátette azonban, hogy olyan szankciókat soha nem fognak támogatni, amelynek az ország állampolgárai lennének a kárvallottjai.
A the3million nevű, a Brexit után a nagy-britanniai EU-s állampolgárok jogait képviselő civil aktivistaszervezet automatikus, csak névvel kiltöthető email-űrlapot hozott létre, és a választási bizottság máris jelezte, hogy az elmúlt órákban rengeteg ilyen panaszos email érkezett hozzájuk.
Nicola Sturgeon skót első miniszter is felháborítónak nevezte, hogy EU-s polgárok százai nem szavazhatnak életük egyik legjelentősebb voksolásán a brit EP-választáson.
Just spoken to a constituent at a polling station who is from Poland, been here for years but wasn’t allowed to vote…even though he’s on register. It is outrageous. #DeniedmyVote https://t.co/9gyLlcUMnM
— Nicola Sturgeon (@NicolaSturgeon) May 23, 2019
Szavaztál volna Nagy-Britanniában, de elküldtek a szavazókörből? Írj nekünk tapasztalataidról az [email protected] vagy a [email protected] email címre, és használd az alábbi panaszbejelentő rendszert is!
#DeniedMyVote? We are urging all EU citizens to COMPLAIN to the Electoral commission.
Template letter/email here:https://t.co/DjykbUycp9
— the3million (@the3million) May 23, 2019
A Lungo Drom roma szervezet, melynek elnöke Farkas Flórián fideszes parlamenti képviselő, levelet küldött a hazai roma önkormányzatoknak, amelyben a migráció veszélyével buzdítja a választásokon való részvételre a romákat – tudta meg az Azonnali.
A levél tartalma szinte szó szerint egy korábbi, Farkas Flórián által a Magyar Hírlapnak adott nyilatkozatnak a szövege, amelyben támogatását fejezte ki a miniszterelnök választási kampányüzenetnek/programnak szánt „hét pontja” mellett.
Az Azonnali által a levélből nyilvánosságra hozott szemelvényekben Farkas Flórián hitet tesz az elmúlt időszak kormányzati teljesítménye mellett:
„A cigányságot bevonva értünk el visszafordíthatatlan eredményeket az oktatás, a foglalkoztatás, az életkörülmények javítása területén. De nem csupán arról van szó, hogy meg kell védenünk az eddig elért eredményeinket.”
Majd rá is fordul a lényegre, az ellenőrizetlen, illegális, tömeges migráció veszélyére.
„Aki a migrációt támogatja, annak nem érték a nemzet, a család, a kereszténység” – írta.
Ha ugyanis megtörténik a migráció, jön a rasszizmus, a terrorizmus, a nőgyűlölet – fejtette ki az elnök. Ők pedig azt szeretnék, ha a lányok és asszonyok kimehetnének nyugodtan éjszaka, s nem kéne félniük erőszakos cselekedetektől.
„A migráció jelenti a legnagyobb fenyegetést a cigányságra. A migránsok tömegével való beengedése súlyos gazdasági kérdés is az országra. Hiszen honnan lesz pénz a bevándorlókra? Támogatni tudjuk majd a foglalkoztatást, az oktatást? Lesz munkája a magyar embereknek? Vagy az erre szánt összeget el kell költenünk beilleszkedni képtelen, idegen kultúrájú milliók fenntartására?” – áll még továbbá a levélben.
london • A londoni Tower Hamlets negyedének szavazókörében két német állampolgár, Moritz Valero és Kat Sellner arról számoltak be, mivel nevüket nem továbbították a választói névjegyzékbe a helyi tanácsban, ezért nem is tudtak szavazni a mai EP-választáson, a brexitet ellenző brit pártokra, pedig erre feltétlenül lehetőségük kellene, hogy legyen.
A Guardian kérdésére azt mondták:
„Nem volt beleszólásunk a Brexit népszavazásba, nem szavazhatunk a parlamenti választásokon sem, most pedig ismét elnyomták a hangunkat.”
Valero és Sellner arról is beszámoltak, hiába küldtek be minden úrlapot időben a hivatalnokok tulajdonképpen elszabotálták a névjegyzékbe vételt: például szerintük már május 2-án beküldtek minden papírt, de mégis azt állítják a hivatalnokok, hogy csak május 16-án, tehát késve érkezett be.
„Mit jelent a demokrácia, ha nem szavazhatsz? […] Ráadásul tudunk arról, hogy a probléma sokakat érint még, csak azért, mert EU-s állampolgárok.”
– mondta Valero.
Valóban számos helyről érkeztek már hírek hasonló problémáról, így a gyakorlat szisztematikusnak tűnik. Gina Miller, a Brexit ellen és az EU-s állampolgárok jogaiért kampányoló aktivista ezért azt kérte, minél több ilyen esetet juttassanak el hozzá, hogy a választási bizottság elé tudja azokat terjeszteni.
Bár később, történetükre reagálva, a Tower Hamletsi tanács és a választási bizottság mégis megengedte a két németnek, hogy leszavazzanak, sok száz társuk azonban nem volt ilyen szerencsés, volt, akinek azt mondták a szavazóhelyiségben, „voksoljon a saját országában.”
Jogvédő szervezetek már azt is bejelentették, pert fontolgatnak a brit állam ellen az incidensek miatt.
Szavaztál volna Nagy-Britanniában, de elküldtek a szavazókörből? Írj nekünk tapasztalataidról az [email protected] vagy a [email protected] email címre, és használd az alábbi panaszbejelentő rendszert is!
#DeniedMyVote? We are urging all EU citizens to COMPLAIN to the Electoral commission.
Template letter/email here:https://t.co/DjykbUycp9
— the3million (@the3million) May 23, 2019
Budapest • A Momentum Mozgalom európai pártcsaládja, az ALDE vezetője, a belga Guy Verhofstadt a kampány finisében Fekete-Győr András pártelnökkel tartott volna sajtótájékoztatót.
Csakhogy több zavaró tényező is közbeszólt, először is az, hogy az angol nyelvű sajtótájékoztatót éppen a Kúria lipótvárosi épülete elé szervezték, ahol egész délután devizahitelkárosultak szervezetei tartottak tüntetést.
Ráadásul, amint az tulajdonképpen várható is volt, Bede Zsolt fideszes provokátor ugyancsak élő videóval jelent meg Verhofstadt és Fekete-Győr háta mögött, míg segítői a háttérben igen nagy hangon muszlim müezzin-éneket játszottak le egy hangszóróból, miközben a másik oldalon a devizahitelesek Orbán Viktort Hitlerként ábárzoló transzparensei színesítették a képet:
Majd a sajtótájékoztató után először trágárkodni kezdett, majd a helyszínt biztonsági őr kíséretében, rohamléptekben elhagyó Verhofstadt után eredt és Orbánt éltette, valamint őt és Fekete-Győr Andrást is többször hazaárulónak nevezte.
Bedét ezúttal francia nyelven értő, valószínűleg helyi szélsőjobboldali mozgalmakhoz tartozó tolmács is kísérte, ugyanakkor ismét megpróbálkozott az angol nyelvvel is, ahogyan az saját élő videójából kiderült.
Guy Verhofstadt egyébként arra a kérdésre, három nappal a finis előtt miért pont Budapesten kampányol úgy válaszolt, ez természetes, néhány napja még Londonba is elment kampányolni, hiszen „ez mindannyiunk választása.”
Egyébként kiemelte, számára a sajtószabadság, a határvédelem egyaránt nagyon fontos témák, de mindkettőre csak „egységes Európa” lehet a válasz.
A Mérce kérdésére, hogy az ALDE miért fogad el kampánytámogatást olyan kétes amerikai nagycégektől mint a génmódosított növényeket és káros növényvédőszereket gyártó Monsanto, Verhofstadt csak annyit válaszolt: „Annak már vége, a mi kérésünkre”, utalva arra, hogy a cég immár nem támogatja az ALDE-t miután Emmanuel Macron francia elnök is kifogásolta az üzleti kapcsolatot.
Budapest • Ujhelyi István, Jávor Benedek és Szanyi Tibor a Képviselői Irodaházban tartott sajtótájékoztatón számoltak be az elmúlt 5 évben az Európai Parlamentben végzett munkájukról. Míg Ujhelyi és Szanyi az Európai Szocialisták és Demokraták frakciójában, Jávor a Zöldeknél foglalt helyet a parlamentben.
Az MSZP-P képviselőjelöltjei meghívták az általuk kezdeményezett képviselői beszámolóra az összes, előző ciklusban mandátumot szerző magyar képviselőt, azonban két DK-s kivételével senki nem válaszolt nekik, s ők sem jöttek el.
Szanyi Tibor az
- Európai Okos Falu Programra a legbüszkébb, amelyben kivette a részét, a program szerinte átalakította az Unió vidékfejlesztési politikáját.
- Hozzájárult ahhoz is, hogy plafont szabtak a tagállamok által megállapítható ÁFA-nak, ami sehol sem lehet magasabb, mint 27%.
- A jövőben pedig, ha mandátumot szerez, a kibontatkozó lakhatási válsággal szeretne foglalkozni.
Jávor Benedek elmondta, hogy
- kezdeményezésére létrejött egy oknyomozó újságírást támogató uniós alap, amely valószínűleg fix költségvetési tételként is jelen lesz a jövőben.
- Elérte, hogy megszülessen egy közérdekű bejelentőket védő irányelv, amely azokat védi, akik a nyilvánosság elé tárják a különböző visszaéléseket és korrupciós ügyeket.
- Részt vett egy tiszta energia csomag elfogadtatásában.
- Útjára indították Soraya Post svéd roma képviselőtársával az Európai Roma Hetet.
- És élen járt számos magyar korrupciós ügy felgöngyölítésében.
Ujhelyi István pedig
- Helyszíni fogadóórákat tartott Nyugat-Európába vándorolt magyaroknak különböző városokban, és ingyenes jogsegélyszolgálatot is vállalt.
- A turisztikai iparág európai politikai vezetője lehetett.
- Fontos „dossziét” vihetett a közlekedési fejlesztések terén.
- Útjára indította a Free Interrail programot, amivel évente több ezer magyar fiatal járhatja be Európát.
Kiemelték, hogy mindhárman kaptak munkájuk elismeréseként díjat az utóbbi években, a képviselői beszámolóikat pedig kiadvány formájában is elkészítették.
Amszterdam • Amszterdamban a választók 10,5%-a szavazott délután 1 óráig, ez kicsivel több, mint az 5 évvel ezelőtti, akkor ugyaneddig a választópolgárok 8,7%-a járult az urnákhoz a városban. Rotterdamban 11,9%, Hágában 13.7%, Utrechtben pedig 15.8% szavazott.
A magasabb részvétel a Fórum a Demokráciáért (FvD) euroszkeptikus párttól vehet el mandátumokat, amely egy esetleges EP-siker után népszavazást kényszerítene ki Hollandia EU-tagságáról. Kérdéses lesz azonban, hogy mekkora lesz a részvétel a kisebb városokban és országosan.
5 évvel ezelőtt a részvétel 37.3%-os volt, ami elmaradt a 42.6%-os EU-s átlagtól.
Biggin Hill, Kent • Mint hagyományosan, most is Biggin Hill-i, Kenti szavazókörében adja le voksát. A volt UKIP-vezér és a Brexit Párt elnöke azonban most feltűnően vidámabb és bizakodóbb volt, mint a 2016 júniusi EU-referendum idején, amikor a szavazókör előtt azt mondta, úgy véli, „a maradáspártiak kicsivel győzni fognak.”
london • A Konzervatív Párt kevésbé rangos parlamenti képviselőit tömörítő 1922-es Bizottság bejelentette, ha Theresa May a holnapi napon nem nyújtja be végre lemondását, újabb bizalmatlansági indítványt készít elő ellene a pártja.
Múlt héten talán egyedüli kampányfogásként May azt mondta, nyilvánosságra hozza az EU-val kötendő kilépési egyezmény teljes szövegét, és június elsején ismét, majdnem változatlan formában szavazást ír ki róla Westminsterben.
A brexitpárti konzervatívok számára ez igazából egy utolsó szalmaszál volt csupán, és May utolsó Brexites szövetségese, Andrea Leadsom a tervek miatt tegnap lemondott miniszteri pozíciójáról.
May ma bejelentette, az egyezményt mégsem hozzák nyilvánosságra, kormánya azonban mára menthetetlenül szétesett, és a mai várható, siralmas EP-választási eredményük után minden eddiginél komolyabb nyomás alatt lesz a miniszterelnök, hogy azonnal nyújtsa be lemondását.
Pártja legtöbb tagja szerint sem tűr már ez halasztást.
london •
A londoni-islingtoni szavazókörből kilépve azt hangsúlyozta, mindenki, aki „meg akarja állítani Nigel Farage mérgező pártját”, csak a brit Munkáspártot támogathatja.
Hagyományos szavazói jó része a felmérések szerint nem ért egyet, és egyértelműen Brexit-ellenes erőre akar voksolni: Corbynék 19-20%-ra számíthatnak, míg a Liberális Demokraták 15%-ra. Theresa May Konzervatívjai az léegutóbb már a 10%-ot sem érték el, náluk óriási trauma következhet a ma este várható exit pollok után.
Hága • Nagyon régen nem volt ilyen komoly a tét a holland választásokon, most azonban a Fórum a Demokráciáért (FvD) euroszkeptikus párt és vezetője Thierry Baudet fej-fej mellett áll a kormányzó, liberális-jobboldal VVD párttal az országban.
A kampány irányítását az EP-jelöltektől maga Mark Rutte miniszterelnök vette át, és nap, nap után egyre keményebben támadja Baudet-t, „oroszimádónak” nevezte egy nyilvános tévévitán, aki viszont „rettegőnek” minősítette őt.
A szokatlanul durva hangnem nem véletlen, ugyanis Baudet megígérte, ha megnyerik az EP-választást, népszavazást kényszerítenének ki Hollandia EU-tagságáról. „Szuverén állam vagyunk, a döntéseket nem Brüsszelben, hanem Hágában akarjuk meghozni!” – mondta az FvD vezetője például egy nemrégi kampányeseményen.
Erre szerinte azért van szükség, mert „az ellenőrizetlen bevándorlás súlyos fenyegetést jelent társadalmunkra.”
Az FvD-nek kedvezhet, hogy 10.30-kor csupán 7% volt még a részvétel, minden bizonnyal azért, mert a leginkább aktív, mozgósított euroszkeptikus szavazók járultak eddig az urnákhoz.
A végleges adatok szerint 26 298 szavazóköri delegáltat jelentettek be a május 26-ai európai parlamenti (EP-) választáson listát állító pártok, amelyeknek összesen 185 ezer ilyen hely betöltésére lett volna lehetőségük – derül ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adataiból.
A legtöbb delegáltat a Fidesz-KDNP jelentette be, 14 516-ot. Az MSZP-Párbeszéd 5 013-at, a Jobbik Magyarországért Mozgalom 2843-at, a Demokratikus Koalíció 2827-et, a Mi Hazánk Mozgalom 498-at, a Momentum Mozgalom 301-et, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és az LMP 149-149-et, a Magyar Munkáspárt pedig kettőt.
Az EP-választáson a szavazatszámláló bizottságokba – országosan 10 277-be – és az egy szavazókörös településeken a helyi választási bizottságokba két-két tagot küldhettek a pártok péntek délután 16 óráig. A közösen listát állító pártok közösen küldhettek két-két tagot. Az EP-választáson kilenc listát vett nyilvántartásba a Nemzeti Választási Bizottság (NVB), így összesen mintegy 185 ezer delegáltat jelenthettek volna be a pártok.
A 2014-es EP-választáson 28 083 delegált segítette a szavazatszámláló bizottságok munkáját. Az akkor és most is listát állító pártok közül 2014-ben a Fidesz-KDNP 14 802, az MSZP 5685, a Jobbik 5467, a DK 1266, az LMP 56 delegáltat küldött a testületekbe.
Ha a pártok delegálnak tagot a választási bizottságokba, akkor saját megbízottjaikon keresztül győződhetnek meg a választás tisztaságáról, azt ellenőrizhetik és részt vehetnek az esetleges vitás kérdések eldöntésében. Az EP-választás hivatalos eredményét a szavazatszámláló bizottságok által kiállított jegyzőkönyvek alapján állapítja meg a Nemzeti Választási Bizottság. Így a választáson induló valamennyi párt a delegáltjain keresztül közvetlenül követheti nyomon az eredmény megállapítását.
Forrás: MTI
Budapest • A nemrégi felülvizsgálat rendszerszintű szabálytalanságok miatt legalább 70 milliárd forintba fog kerülni a magyar államkasszának, de nem ez az egyetlen ügy, komoly gondok vannak a Békés megyei vízvezeték-pályázatokkal is, itt egyértelműen Mészáros Lőrincre írták ki a tendert.
A Párbeszéd EP-képviselőjelöltje sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, Orbánék és az Európai Bizottság „folyamatos háborúban állnak az uniós források fosztogatása kapcsán.”
Az LMP listavezetője az elmúlt időszak fideszes klímaszkeptikus reakcióira reagált ma reggel egy sajtótájékoztatón. Vágó Gábor többek között azt kérdezte, azért van-e ennyi fakivágás, mert minden fa a Soros-hálózat része?
Vágó sajtótájékoztatóján Halász János államtitkár tegnapi megszólalására reagált, amely szerint a pénteki, klímaváltozás kapcsán megtartandó tüntetés mögött is Soros György áll.
Vágó beszélt arról, hogy a környezetvédelmi szabályok gyengítésével, a környezetvédelmi hatóság leépítésévél a Fidesz sokat tesz a klímaváltozás rossz következményeinek erősítéséért.
Az LMP politikusa azt kérdezte a Fidesz képviselőitől, hogy bele mernek-e majd nézni a gyerekeik szemébe, amikor megjelennek a klímamenekültek, vagy amikor Magyarországon majd félsivatagi klímaviszonyok lesznek.
Szerinte azzal, hogy a Fidesz-kommunikáció belerongyolt a klímaváltozás miatt tüntetést szervező diákokba, és Soros-ügynöközi őket, megmutatja, hogy a kormánypárt nem akar szembenézni a klímaváltozással, és nem akar ellene tenni. Pedig Vágó szerint ez lenne az igazi feladat, szembeszállni a szennyező cégekkel, mert Vágó szerint a legdurvább korrupció ma a klímaváltozással kapcsolatos cégek korrupciója.
A Fidesz-média egyik kedvenc politikusa Budapestre látogatott, hogy a Momentum mellett kampányoljon.
A belga politikus budapesti programja, ahova a sajtó képviselőit is szeretettel várják:
-
14.15-kor Fekete-Győr Andrással, a Momentum elnökével sajtótájékoztatót tartanak a Legfőbb Ügyészség előtt (Budapest, Markó utca 16.) az EU-s támogatási rendszer halaszthatatlan radikális reformjáról,
-
16.30-tól dr. Cseh Katalinnal, a Momentum EP-listavezetőjével és az ALDE Team Europe csapatának magyar tagjával közösen tartanak egy egy órás utcafórumot a Móricz Zsigmond körtéren (Facebook esemény),
-
19.00-tól pedig dr. Cseh Katalinnal vesz részt egy kerekasztal-beszélgetésen a Gödör Klubban (Budapest, Király utca 8-10.), melynek témája az Európai Unió jövője lesz.
Bár az elmúlt időszak és a nemrégiben tartott önkormányzati választás is az szélsőjobboldali FvD (Forum a demokráciáért) előretöréséről szóltak, az utolsó kutatások szerint a konzervatív-liberális kormánypárt a VVD nyerheti a holland EP választást. Az viszont minden kutatás szerint biztosnak tűnik, hogy a két párt 5-5 mandátumot szerez a választáson, 15 százalék körüli eredménnyel. 11 párt esélyes egyébként mandátumszerzése.
Meglepetést okozhatnak a szociáldemokraták, és a Zöld Baloldal is, akiket a kereszténydemokratákkal együtt 10 százalék körüli eredményre mérnek.
Geert Wilders Szabadságpártja viszont csúfosan leszerepelhet. A korábban még a kormányzásra is esélyes Wilders valószínűleg csupán 1 mandátumot fog szerezni.
Egyre nagyobb előnyt mutatnak a közvéleménykutatók a pár hete alapított Brexit pártnak. Nigel Farage pártjának várható győzelme abból a szempontból nem meglepetés, hogy 5 éve a szintén Farage vezette UKIP nyerte a brit EP-választásokat, abból viszont igen, hogy ilyen gyorsan ilyen nagy előnyt ritkán szerez egy párt.
A hagyományos brit pártrendszer megbomlását ugyanakkor nem csak Farage-ék gyors sikere vetíti előre. Kérdéses az is, hogy a Munkáspárt megszerzi-e a második helyet, ugyanis a maradáspárti szavazatokból táplálkozó Liberális Demokraták könnyen felérhetnek a második helyre. A hagyományos váltópárt konzervatívok helyzete pedig még rosszabb, ők csupán a negyedik helyre esnek vissza korábbi szavazószámuk töredékét megszerezve.
Az utolsó felmérések szerint a Brexit párt 30-35 százalékot szerezhet, a Munkáspárt 18-22 százalék között szerepelhet, a liberális demokraták 15-20 százalék között, a konzervatívok 12-14, míg a zöldek 7-8 százalék környékén állnak majd meg.
Így pedig valószínűleg a Brexit Párt fogja az egész unióban a legtöbb mandátumot szerzeni.
