Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az Európai Bíróság kimondta: az Orbán-kormány adósmentő törvényei nem felelnek meg az uniós jognak

Uniós jog szerint egyetlen hazai devizahiteles törvény sem mondhatta volna ki azt, hogy nem lehet megsemmisíteni a kölcsönszerződéseket, ha az árfolyamkockázatról szóló rész azokban tisztességtelen – többek között ezt szögezi le az Európai Bíróság csütörtöki döntésében. A testület friss határozatát a devizások hazai érdekképviseletei áttörésnek tartják, az ügyet annak idején bíróként európai bíróságra küldő ügyvéd szerint pedig ezután „csak hatalmi illetve presztízsérdekek állhatnak az adósok útjába” a döntésnek köszönhetően.

Az adósmentő törvények ügyét azért terelték korábban nemzetközi jogi fórumra, mert miután 2013-ban a Kúria felismerte, hogy három területen vannak súlyos problémák a devizahiteles szerződésekkel: árfolyamrés, kamatemelés és árfolyamkockázat. Az adósok képviselői szerint az Orbán-kormány 2014-es devizahiteles törvényei  nem szolgáltak megfelelő megoldással a mindhárom problémából fakadó tisztességtelenségekre. Ehelyett olyan törvények születtek, melyek csak az első két problémára válaszoltak – elszámolással, piaci árfolyamon forintosítással –,

de számos tisztességtelennek vélt szerződést életben tartottak, „meggyógyítottak”.

A most elbírált ügyben egy magyar adós az Erste Bank Hungaryvel állt perben, és az ügyben eljáró Budai Központi Kerületi Bíróság azt kérte 2017 márciusában, hogy az Európai Bíróság a 2014-ben hozott adósmentő törvényeknek a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelvvel való összeegyeztethetőségéről határozzon, amely irányelv szerint egyfelől az ilyen szerződési feltételek nem kötelező érvényűek a fogyasztóra nézve, másfelől az ilyen rendelkezéseket tartalmazó szerződés csak akkor tartható érvényben, ha az a tisztességtelen feltételek kihagyásával is teljesíthető.

A szerződésnek márpedig megsemmisíthetőnek kell lennie, ha az a tisztességtelen szerződési feltétel nélkül nem teljesíthető – mondta ki most az EUB.

Lényeges azonban, hogy ezt a feltételt a magyar bíróságnak kell megállapítania.

Az uniós jogharmonizáció szellemében a vonatkozó jogegységi határozatok és a devizahitel-törvények érintett előírásait azonnal hatállyal el kell törölnie a Kúriának és a Parlamentnek, mert az uniós joggal ellentétesek – véli a Magyar Hang által megkérdezett Szepesházi Péter ügyvéd, aki annak idején bíróként bíróságra küldte az ügyet. Szerinte egyetlen korábbi európai bírósági döntés sem leplezte le ennyire egyértelműen, hogy a magyar adósmentő törvényekkel az állam valójában a bankok mellé állt.

Szepesházi úgy gondolja, a döntés után „csak hatalmi illetve presztízsérdekek állhatnak az adósok útjába”, különben az adósok megszabadulnak mind az egyösszegű visszafizetés, mind pedig az árfolyamveszteség terhétől.

A témában szombaton tartott sajtótájékoztatót Szabó József, a Hiteles Mozgalom vezetője, és Szakács László, az MSZP elnökhelyettese.

Szakács László úgy fogalmazott, most kiderült, hogy valójában nem adósmentő, hanem „szerződésmentő” csomagok voltak a 2014-es törvények, és csak nyomokban tartalmaztak fogyasztóvédelmi elemeket. Orbán Viktor szerinte eladta a devizahiteleseket, amikor aláírt egy olyan megállapodást az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD), amely kimondja, hogy a pénzintézeteket nem károsíthatja a forintosítás.

Ezzel kapcsolatban az MSZP februárban jelentette be, hogy javaslatot terjeszt az országgyűlés elé az EBRD-paktum felmondásáról.

Az ellenzéki párt szerint a kormánynak fel kellene mondania ezt a megállapodást, valamint új, a magyar emberek érdekeit képviselő banki elszámoltatást kellene indítania, továbbá törvénybe kellene foglalnia, hogy a bankok becsapták az ügyfeleket – ismertette pártja parlament elé benyújtott követeléseit a szocialista politikus, aki ismételten felszólította a kabinetet, hogy függessze fel az áprilisban újrainduló kilakoltatásokat.

Szabó József, a Hiteles Mozgalom vezetője elmondta, a kormány nem foglalkozott a megtévesztő árfolyamkockázattal, amely a bankok „legnagyobb csalása” volt. Hangsúlyozta, az árfolyamkockázat miatt semmisnek kell tekinteni a devizahiteles szerződéseket.

(Magyar Hang, Inforádió, MTI)

Olvass tovább!