Közös sajtótájékoztatón hívták fel a volt devizahitelesek továbbra is rendezetlen ügyére a figyelmet az MSZP és a Hiteles Mozgalom képviselői ma délelőtt. Szabó József, a Hiteles Mozgalom vezetője arról beszélt, az árfolyamkockázatok ismertetésének elmulasztásával a devizahiteleket a kétezres években kínáló bankok „becsapták és félrevezették” az embereket.
Bejelentette azt is, hozzávetőleg 300 ezer devizahitelre kötött szerződés van jelenleg is érvényben Magyarországon, a Bankszövetség és a Magyar Nemzeti Bank éppen múlt héten kezdett erről egyeztetéseket.
Kiemelte, az árfolyamkockázat a svájci frank-alapú hiteleknél egy ismertebb kockázat, emellett nagyon fontos kockázati tényező volt, hogy miközben a svájci frankhitelek kamatát itthon fix kamatozásúvá alakították, aközben a kamatláb nem volt fix, ezen rengeteget buktak a hitelt felvevők.
Felidézte, ismer olyan lízingszerződéses esetet, ahol az összes hitelteher egy 53 négyzetméteres csepeli lakás esetében most összesen 51 millió forint, miközben a lakást annak idején 15 millió forint értékben vette meg.
Szabó kiemelte, a most belengetett, fix kamatos rendezést még mindig nem látja teljes körű megoldásnak, hiszen a rendezés után is lényegesen többet fognak fizetni az érintett 300 ezer család, a mostani, tervezett rendezést az ugyancsak az Orbán-kormány által korábban bevezetett végtörlesztési rendszerhez hasonlította, kiemelve, hogy azt és ezt a megállapodást is „könnyedén akadályozhatja a bankrendszer.”
Szabó feltette a kérdést, ennek a megegyezésnek a során
„Bízhatunk-e a Magyar Nemzeti Bankban?”
Hozzátette, számukra teljes mértékben elfogadhatatlan, hogy a devizahitelesek érdekvédelelmi szervezeteivel a kormány sohasem folytat egyeztetést, az ilyen megállapodások során folyamatosan kizárólag a Bankszövetséggel tárgyalnak.
Szakács László, az MSZP alelnöke a maga részéről hangsúlyozta, a párt támogatja az érintettekkel történő egyeztetést. Kiemelte, a kormány egyedül nem tud dönteni, csak a Bankszövetség tudja nekik előírni, milyen megállapodást köthetnek.
Hozzátette: 2015-ben Orbán Viktor aláírt egy paktumot az Európai Befektetési Bankkal (EBRD), ennek két fontos pontja, hogy Orbán megígérte: nem gördít akadályt a devizahitelesek kilakoltatása elé, a másik pedig, hogy semmi olyan rendezést nem kínál fel, amelyre a bankok nem bólintanak rá.
Szakács szerint Orbán a devizásokat és a munkásokat is „eladta a multiknak”, és szuverén döntési jogát is „pénzért adta el.”
„Itt a bankok fogják megmondani, hogy őnekik mi jó, politikai befolyást szereztek a magyar kormány felett.”
Felszólította Orbánt, mondja fel az EBRD-paktumot és vonja vissza a rabszolgatörvényt is.
Az EBRD-paktum felmondásáról az MSZP javaslatot is terjeszt az országgyűlés elé. Mint Szakács mondta, a törvényjavaslat megszavazásával a fideszes képviselők is bebizonyíthatják, hogy szuverén magyar kormányt akarnak.
Sajtókérdésre Szakács hangsúlyozta: nem lát ellentmondást aközött, hoyg 2010 előtt a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok alatt is létezett devizahitel, szerinte 2008-ban az árfolyam még stabil volt, 2010 után azonban a devizások helyzete folyamatosan romlott, a 2015-ös EBRD-paktum után pedig a bankok rengeteg extraprofitra tettek szert. Aláhúzta: olyan megegyezést, hogy a bankok profitja a hitelesekkel szembeni behajtásoknál nem csökkenhet, az MSZP-kormányzatok nem kötöttek.
„Ilyen megállapodást egyedül Orbán Viktor kötött.” – hangsúlyozta az ellenzéki politikus.
Ismert, hogy 2018 a – sokszor devizában felvett lakáshitelek miatt is – kilakoltatási rekordév volt. A novemberi, kilakoltatás moratóriumot megelőzően összesen 2274 esetben lakoltattak ki családokat az otthonaikból, ez utóbbi három évben összesen kilakoltatottak száma pedig közel 10 ezerre tehető.
