Közmédiás vonulással ért véget a nemzeti ünnep – március 15. percről percre a Mércén

Sűrű nap van mögöttünk, délelőtt zászlófelvonás, klímasztrájk és Orbán-beszéd is volt, délután pedig az ellenzéki pártok és civil szervezetek közös demonstrációját tartották. Ezután az ellenzéki képviselők az Országház kapujára függesztették ki közös kiáltványukat, Hadházy Ákos pedig pár tucat ember élén újra a közmédia székházához vonult.

Kiemelt kép: Mérce
Élő közvetítés
Közvetítés
i
Az élő közvetítés véget ért.

Bár Hadházy Ákos egyelőre még tart az MTVA épülete felé, mi lezárjuk a mai percről percre közvetítésünket – persze bármi fontos történik ma este, arról majd még beszámolunk!

Köszönjük, hogy velünk tartottatok, 6 kinti tudósítónk és 5 bent ülő szerkesztőnk nevében búcsúzom is.

Ha délelőtt Orbán Viktor miniszterelnök beszédét erőtlennek minősítettük, akkor az összellenzéki tüntetést is hasonló jelzőkkel illethetjük. A különbség annyi: Orbán legalább csak egy felszólalót hívott fel maga mellél a színpadra.

Ahogy azt sejteni lehetett, az ellenzéki pártok is egyfajta EP-választási előszobának tekintették az idei nemzeti ünnepet. Ha mi is így teszünk, akkor nem sok okunk van az optimizmusra, ugyanis bár ez volt az a tüntetés, amit úgy harangoztak be, mint a teljes ellenzéki összefogás eddigi legnagyobb eseményét, látványosan kevesen (legfeljebb ötezren) voltak a demonstráción.

Vagyis rögtön a startvonalnál eldőlt, hogy ez a teljes összefogás azért mégsem az a mézesmadzag, amivel be lehet csalogatni az embereket a pártok utcájába.

Igaz, voltak gondok a mozgósítással is: nem igazán volt látványosan kommunikálva a mai közös tüntetés, így legfeljebb azok a pártok tudtak értékelhető bevonulást felmutatni, akik előzetesen saját körben is mozgósítottak. Ebből a körből a Demokratikus Koalíciót érdemes kiemelni, Gyurcsány Ferenc például az utóbbi idők legvehemensebb DK-beszédével lepte meg híveit – amit egyébként Dobrev Klára, a párt EP-listavezetője is megfejelt egy hasonlóan energikus beszéddel. A DK-szimpatizánsok legnagyobb örömére.

Nagyobb tábort a zászlók fényében még a Jobbik, és talán az MSZP tudott felmutatni.

De nem is ez volt az igazán komoly baj. Hanem az, hogy 2019. március 15-re az ellenzéki pártok totálisan kifogytak a mondanivalóból.

Azt, hogy összefogásra van szükség, és hogy „egyedül nem megy, csak együtt tudjuk leváltani a kormányt”, jó ideje hallgatjuk. Viszont ezen a lassan kiüresedő szólamon kívül nem sikerült ma sem újdonságot mondani a tüntetőknek, és mivel ma minden eddiginél többen álltak fel a színpadra, hogy még hosszúságban is egymásra licitálva ecseteljék ezt, nem csoda, hogy már a tüntetés utáni vonulás sem vonzotta igazán, csak a legelszántabbakat.

Tipikus példája ennek Donáth Anna – legalább üdvösen rövid – beszéde, melynek fő üzenete az volt:

„Ahhoz, hogy valódi egységet teremtsünk, nem elég valamit tagadni, előbb meg kell neveznünk a közös értékeinket.”

Ugye, hogy ezt már elég sokszor hallottuk? De arról, hogy mégis mik lennének ezek a közös értékek, még mindig nem tudunk semmit.

Márki-Zay Péter és Hadházy Ákos pedig szinte ugyanazt a beszédet tartotta meg ma is, mint a Mindenki Magyarországa Mozgalom indulásakor (Márki-Zay talán kicsit arrogánsabban hangsúlyozta saját szerepét az ellenzéki összefogás tető alá hozásában, immár teljesen elfelejtkezve arról, hogy ő maga is úgy jutott polgármesteri székhez, hogy az ellenzéki pártok tolták hátulról).

Ráadásul Hadházy mindezt megfejelte egy újabb vonulással is az MTVA épületéhez, ami igencsak messze van a tüntetés helyszínétől ahhoz, hogy egy ilyen hosszúságú tüntetés végén tömegeket vonzzon.

Viszont talán ez mutatja meg a legjobban, hogy miben áll jelenleg az ellenzék gondja.

Leginkább abban, hogy az ellenzék már megint nem figyel oda a saját választóira, hanem saját nünükéin pörög. Bármennyire is tiszteletre méltó az a következetesség, ahogyan Hadházy Ákos kitart az MTVA csepülése mellett, azt nem belátni, hogy ezeknek a vonulásoknak semmilyen értelme vagy vonzereje nincsen – szűklátókörűségre utal.

De ugyanígy kezdik szem elől veszteni a pártok azokat az ügyeket, amelyek valóban fontosak a társadalom szempontjából (e szempontból még látványosabb volt, ahogy tegnap legfeljebb félmondatos gesztusok szintjén támogatták a közszolgálati dolgozók sztrájkját).

Persze, érthető, hogy ma az ellenzék elsősorban az EP-választásra koncentrál, ám mivel arról mondanivalója az európázáson meg a szabadságon túl nincsen, ezért igencsak kétséges, hogy a mai megmozdulás után mennyire lesz ez mozgósító erejű.

Az EP-választás amúgy nem meglepő módon – legyen bármekkora is a tétje – soha nem fog akkora tömegeket mozgósítani, mint amekkora jelentőséget a pártok tulajdonítanak neki. Ráadásul májusban még nem valósul meg az a totális összefogás, amivel az ellenzék már most kampányol – ez viszont agában hordozza azt a veszélyt, hogy a választók az esetleges kudarc után még nagyobb apátiába süllyednek majd, és az összefogásban is elvesztik a hitüket.

Egyelőre itt még nem tartunk, de már most van ok az aggodalomra. Mert bármennyire is úgy tűnik, hogy minden párt az összefogásról és a közös célokról, meg a közös eszmékről beszél, azzal, hogy nem bírják elengedni a saját felszólalóikat, és mindannyian szükségét érzik annak, hogy felmutassák saját erejüket is ebben a nagy összeolvadásban, nem kifejezetten erősítik meg azb emberben a hitet, hogy egyáltalán képesek lesznek arra, amiről folyamatosan beszélnek.

Ebből így nehéz kimazsolázni, hogy ki és hogyan szüli majd meg az ellenzéki egységet.

Ráadásul a helyzet az, hogy ez a mai tüntetés nem csak a pártok miatt fulladt teljes érdektelenségbe. A „civil blokk” sem lépett túl a saját árnyékán: hogy minden szar, azt eddig is tudtuk, hogy miért kell még egyszer elmondani, ráadásul lassú, vontatott formában, az nem igazán érthető.

Egy elementáris gesztussal, egy felszólalóval, aki végre mond valamit, egy váratlan, meglepő húzással sokkal nagyobb lelkesedést lehetett volna kiváltani.

Ehelyett egy kétórás, verssel, Molnár Péter lassan minden tüntetésen felcsendülő slammelésével, közös kórussal és egyebekkel sikerült totálisan dekoncentrálni az emberek figyelmét. Külön ironikus, ahogy Turcsán Szabolcs az LMP-től még meg is próbálta magyarázni, hogy az az értetlen, aki a túl sok felszólalón gúnyolódott előzetesen – miközben maguk a beszédek jócskán igazolták az előzetes aggodalmakat.

Nem szívesen idézek Orbán Viktortól, de a legjobban talán a következő dakota közmondást szívlelném meg az összefogást szorgalmazó pártok és mozgalmak helyében:

„Ha döglött lovon ülsz, szállj le róla.”

És most nem arra gondolok, hogy el kell engedni az összefogást – már csak azért sem, mert valóban nincs jelenleg olyan politikai erő, ami önmagában versenyre kelhetne a Fidesszel. De ideje észrevenni, hogy a szavak és a szimbolikus gesztusok immár kevesek: vagy konkrét cselekvési tervvel* is előáll az ellenzék, vagy elkezd végre politizálni a szó eredeti értelmében, vagy végleg felőrli (újra) a kormányváltás után láthatóvá vált társadalmi elégedetlenséget.

*Általában amikor ezt írom, akkor meg szoktam kapni, hogy de hát nézzem meg, hány helyen sikerült már leegyeztetni az egyetlen ellenzéki jelöltet az önkormányzati választásra, stb. Ez azonban nem jó érv jelenleg: mivel ezek az alkuk jelenleg csupán amolyan zárt ajtók mögött megkötött megállapodások, 2018 áprilisa meg nincs olyan messze, hogy ne emlékezzünk arra, mi ezeknek a megállapodásoknak a rákfenéje – először ideje lenne valóban letenni azokat a közös értékeket, amelyek minden ellenzéki párt számára elfogadhatóak, és amelyek garantálják, hogy bármelyik ellenzéki párt jelöltje áll majd egyedüliként szemben a Fidesszel, az nem erőszakolja rá a saját ideológiai és elvi elhajlásait az összefogást támogató (vagy támogatni akaró) minden más elkötelezettségű választópolgárra sem.

Vagyis e tekintetben ideje lenne kitenni a csizmákat az asztalra.

A Mi Hazánk Mozgalom is megtartotta ünnepi megemlékezését, ahol Toroczkai László azt mondta: a Mi Hazánk az egyetlen párt, amely azt vallja, hogy Magyarország a magyaroké, Európa pedig az európaiaké.

Véleménye szerint ma is érvényes a sajtószabadságra vonatkozó követelés,

nem csupán „a kormány által uralt médiát” cenzúrázzák, hanem a multinacionális tőke által kontrollált média sem mondja el az igazságot.

Az 1848-as követelésnek megfelelően ugyan van Országgyűlés Pesten, ám az „bohózat és szánalmas vergődés”, amelyet a parlamentben látunk – mondta.

Arra utalva, hogy Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője a Dohány utcai zsinagógában tartotta budapesti sajtótájékoztatóját, feltette a kérdést: vajon nincsenek olyanok Magyarországon, akiknek előjogaik vannak?

Arról is szólt, hogy miközben már 48-as követelések között is „szerepelt a nemzeti őrsereg igénye”, felszámolták a Magyar Gárdát. Továbbá a magyar katonákat ma is elviszik külföldre, például Afganisztánba „meghalni”. Nem valósult meg a közteherviselés igénye sem, hiszen minden áldott nap megsarcolják a magyar dolgozókat – sorolta Toroczkai.

Nagy Tibor, a Mi Hazánkkal politikai szövetségre lépett Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) elnöke azt mondta, hogy csakúgy mint 1848-ban, Magyarország „ma is romokban hever” és ma is csak egy forradalom képes változtatni ezen.

Hajdara Roland, a Független Kisgazdapárt (FKGP) elnöke, akinek szervezete szintén szövetséget kötött a Mi Hazánkkal, az összefogást méltatva azt mondta,

mindig a nemzeti radikálisok mozdítják előre a nemzet ügyét. Hiszen a márciusi ifjak is nemzeti radikálisok voltak – fűzte hozzá.

Szerinte a három párt nem olyan európai értékek mentén fogott össze, mint a tolerancia, vagy a nyitottság, hanem a magyarság ősi értékei alapján kíván politizálni.

(MTI)

Az összellenzéki tüntetés egyik napirendi pontja lett volna a Magyar Anyák csoport videóüzenete is, amelyet technikai okok miatt végül nem sikerült levetíteni. De a videót Facebookon is közzétették. Íme:

Hadházy gyalogos vonulását nem követjük most percről percre, de beszámolunk, mit történik majd az MTVA székházánál, amint odaérnek.

Egyetem tér Az LMP ifjúsági szervezete, a Lehet Más a Jövő által szervezet Klímaforradalom névre hallgató tüntetésen felszólalt Pitz Dániel, az ifiszervezetet vezetője, Puzsér Róbert főpolgármester-jelölt és Vágó Gábor az LMP EP-listájának vezetője.

Vágó Gábor beszél az Egyetem téren

Vágó hosszan sorolta a globális felmelegedés tüneteit, és feltette a kérdést, mi kell ahhoz, hogy a politikusok végre felébredjenek.

A politikus szerint nemcsak a politikusoknak nagy a felelősségük, de a nagyvállalatoknak is, amelyeket „klímabűnözőknek” nevezett. Azt is hozzátette, szerinte a magyar nép és az emberiség elleni bűn, hogy Orbán ezekkel a nagyvállalatokkal köt stratégiai partnerséget, és ezzel a saját gyerekeink jövőjét lopja el.

Puzsér az ökológiai veszélyt Jelasicshoz hasonlította, és elmondta: a kilátástalanságunk tesz azzá, amik vagyunk.

(via Index)

margit híd Viszonylag kevesen vannak, akik az MTVA elé mennek vele, ezért az utat el sem zárták a hídon.

Kossuth tér Helyszínen lévő munkatársaink szerint a Kossuth tér mostanra kiürült, még körülbelül 50-60 tüntető van a helyszínen, a többiek vagy elmentek Hadházy Ákossal az MTVA-hoz, vagy inkább hazaszállingóztak.

Kossuth tér Körülbelül száz ember csatlakozott hozzá, hogy gyalog tegyék meg a mintegy 8 kilométeres utat. Korábban a tüntetésen azt mondta, oda is elviszik a tíz pontot és az ellenzéki kiáltványt is, és „blokádot” is akart a székház elé.

Most azonban tudósítónknak azt mondta, nemzeti ünnep lévén „nincs különösebb teendő” ma az MTVA-nál, csak ennek az üzenetnek az eljuttatása, ugyanakkor hozzátette, azért mennek gyalog, hogy demonstrálják elszántságukat is.

Kossuth tér A Szabad sajtó útján olvasták fel az ellenzéki kiáltványt, aztán a Kossuth térre vonultak néhány száz fő kíséretében az ellenzéki politikusok.

A kiáltvány végül felkerült a Parlament kapujára:

Ezután a tüntetők elénekelték a Himnuszt, míg a képviselők a Parlament lépcsőjén álltak. Középen rendőrsorfal, az éneklés után „Demokráciát”, „Diktátor”, „Börtönbe”, és hasonló rigmusok skandálásával merednek a tüntetők az Országházra.

Mindeközben csendesen eleredt az eső.

Kossuth tér 6-700 tüntető követte a parlamenti képviselőket, akik az ellenzék márciusi kiáltványák tűzik majd ki az Országgyűlés kapujára. A téren szól a Kossuth nóta, és a rendőri egységek is felálltak már az épület előtt.

A Vasas Szakszervezeti Szövetség Facebook-oldalán találtuk a mai nap talán legaktuálisabb párhuzamát 1848 és 2019 között.

A szakszervezet felhívta ugyanis a figyelmet arra, hogy a ’48-as forradalmi időszak felgyorsította a megindult szerveződési folyamatokat, március 15. után általánossá váltak a bérmozgalmak.

LUX JUDIT A magyarországi szakszervezetek történetéből című kötetéből idéznek:

„Április 30-án a nyomdászok kérvényt intéztek a kormányhoz, amelyben az egyenlőség elvére hivatkozva, főnökeikkel egyenlő jogot követelnek arra, hogy a törvényes határokon belül munkájukért megfelelő bért megkapják.” – írta Jászai Samu a Szaktanács egykori vezetője.

A nyomdatulajdonosoknál a jobb munkadíjak kieszközlésére ‘egy mindnyájunkért és mindnyájunk egyért való kezessége és szoros összetartás határoztatott.’ Prohászka Ferenc, Kiss Ferenc, Neumann Lajos, Kocsi Sándor könyvnyomdászok nevét jegyezték fel, akik Landerer úrhoz fordultak követeléseikkel. Az új kormány az esetleges sztrájkot el akarta kerülni, s így mindent megtett a békés megoldás érdekében. A nyomdászok bértárgyalásán Klauzál Gábor miniszter mellett egy alkalommal Batthyány miniszterelnök is megjelent. Végül 1848. május 13-án egy 10 napi és éjjeli tárgyalás után létrejött az első nyomdász árszabály, melyet méltán nevezhetünk az első kollektív szerződésnek.

A nyomdászok voltak azok, akik a segélyezésen túl elsőként hoztak létre olyan egyesületet, amely a tagok képzését és anyagi érdekeinek védelmét is célul tűzte ki. A nyomdászok különleges helyet foglaltak el a politikai életben, hiszen a tömegtájékoztatás és közvélemény formálás közvetítése a kezükben volt. A nyomdászok átlagosnál nagyobb olvasottsága, tájékozottsága is hozzájárult ahhoz, hogy a legkorábban építsék ki a munkáltatókkal szembeni érdekvédelem rendszerét. Az első kollektív szerződés mellett ők voltak azok, akik elhatározták a ‘bizalmi-férfi rendszer’ kiépítését.”

És valóban: ma, amikor a rabszolgatörvény bevezetése rég nem látott tartalommal és erővel töltötte fel a szakszervezeti mozgalmakat, amikor a dolgozók harca napról napra újabb szintre lép, amikor a munkavállalók újra erőt és eredményeket kezdenek felmutatni jogaik érvényesítésekor – nem lehet nem észrevenni a párhuzamot.

Van még hova fejlődni, a közszféra és a pedagógusok harca is azt mutatja, hogy a kormány nem nézi jó szemmel a dolgozók hangjának felerősödését. De legalább valami elkezdődött – megint.

Szeged A város hivatalos ünnepségén ma beszédet mondott Botka László szocialista polgármester, aki emlékeztette az egybegyűlteket: ’48 októberében azért érkezett Kossuth Lajos Szegedre, hogy felbuzdítsa a város lakóit, de ehelyett ő maga nyert energiát a helyiektől.

„Minket sosem kellett külön noszogatni, ha városunk vagy a hazánk függetlenségét veszély fenyegette. Mindig önként és elsőként álltunk a nemzet szolgálatába, a szegedi ember szenvedélyesen kötődik otthonához és a szabadsághoz” – mondta Botka.

„A márciusi ifjak egyenlőséget, szabadságot és testvériséget hirdettek. Szeged városa azóta is e hármas talapzaton áll. Mi ma sem azt nézzük, hogy ki honnan jött, mi a vallása, a származása, vagy mi a rangja. Egyedül az számít, hogy ki mit tesz a városért, közösségünkért és a hazáért” – tette hozzá.

Ezek után egy átfogalmazott 12 pontot sorolt fel, ebben szerepelt az álhírek és lejáratások elleni küzdelem, a polgárok jólétét szem előtt tartó kormányzat, és a konstruktív európaiság is.

„Nekünk az a küldetésünk, hogy megvédjük Szeged szabadságát és közös erővel tovább építsük és megerősítsük gyönyörű, Európai városunkat” – jelentette ki.

Botka teljes beszédét itt nézhetitek meg:

(via Szeged.hu)

„Zavarjuk el Orbánt/döntsük meg a kormányt!

Ez az egyik kedvenc rigmusa a vonulóknak, de természetesen a ”Mocskos Fidesz„ és az ”Orbán egy geci„ is nagyon megy.

Fotó: Mérce

Az összellenzéki tüntetés után a felszólaló politikusok bejelentették, hogy a Parlamenthez vonulnak, ahol kiáltványukat akarják kifüggeszteni.

Párszázan biztosan velük tartanak.

Fotó: Mérce

A Szabad sajtó úton véget ért az ellenzéki tüntetés, kb. négyezer ember vett részt rajta. Az ellenzéki képviselők innen a Kossuth térre vonulnak, feltehetőleg a demonstrálók egy része is velük tart.

Időközben az Egyetem téren az LMP klímatüntetése kezdődik perceken belül, ahol felszólal a párt EP-listavezetője, Vágó Gábor és Puzsér Róbert főpolgármester-jelölt is.

Vágó Gáborral, a párt EP-listavezetőjével az élen. A demonstráción jelenleg körülbelül 100-an vannak.

Miután befejeződtek a beszédek, a teljes ellenzék felsorakozott a színpadon, miközben közös kiáltványuk hangzott el (amint a birtunkba kerül, ezt is közzétesszük!), amit a tüntetés után a Parlament falára is kitűznek.

fotó: mérce

 

Szabad sajtó út A Párbeszéd EP-képviselője azzal nyit, igazságos, demokratikus, független, tiszta és békés országot akar, és ezt akarták a reformkorban is, amikor „vigyázó szemüket Párizsra” és a forradalomra vetették.

„Amikor Petőfiék Nyugat felé tekintettek, azzal nem lettek kevésbé magyarok” – szögezte le, hozzátéve, hogy ugyanakkor emiatt árulónak is bélyegezte őket Bécs.

Jábor szerint a szabadság, az emberi méltóság, a kölcsönös tisztelet, az egyenlőség és a testvériség azok az értékek, amelyeken az Európai Unió is nyugszik. Ezért pedig „meg kell harcolunk, hogy ne Oroszország pénzügyi, energetikai és politikai függőségét nyögjük egy Moszkávtól függő, köpcös ki bábhelytartó alatt.”

Jávor úgy folytatta, Ep-képviselőként ő már megdolgozott azért, hogy ez ne így legyen, és tovább is fog dolgozni érte. Jábor felidézte, a forradalom óta eltelt 171 évben nagyon sokszor kellett megküzdenie a magyaroknak a függetlenségért, de legalább ennyiszer el is buktak. „Európa azonban éppen ezeken az eszméken nyugszik, és nekünk kell megvédeni Európát az önkénnyel, a zsarnoksággal, a keleti despotizmussal szemben.”

Éppen ezért a Párbeszéd politikusa szerint kishitűnek sem szabad lenni. „A hazát azok az eszmék emelhetik fel, amelynek megvalósításához [Brüsszelből] minden segítésget megkapunk … a győzelem a kezünkben van.” – szögezte le.

Ellenzéki megemlékezés 2019. március 15-én (fotó: Mérce)

Jábor szerint a májusi EP-választás tétje az „Európa vagy Oroszország, nyugat vagy kelet.” Hozzátette, a keleti elnyomás és zsarnokság helyett „Európát és a szabadságot” kell választaniuk a magyaroknak.

Szabad sajtó út A Momentum Donáth Annát küldte színpadra az összellenzéki tüntetésen.

Ellenzéki megemlékezés 2019. március 15-én (fotó: Mérce)

1848-ban azért sikerült forradalmat csinálni, mert a társadalom széles rétegei mozdultak meg, és nem csak azt tudták elmondani, hogy miből nem kérnek többet, de azt is, hogy milyen országban akarnak élni – kezdte beszédét a politikus.

„Ahhoz, hogy valódi egységet teremtsünk, nem elég valamit tagadni, előbb meg kell neveznünk a közös értékeinket.”

Donáth Annak szerint ha az ellenzéknek sikerül ezeket a közös értékeket megneveznie, és a támogatóik is elhiszik nekik, hogy valóban képesek a közös cselekvésre,

„akkor milliók fognak mögöttünk állni.”

Ehhez viszont közösen kell dolgoznunk. Csináljuk együtt – zárta beszédét.

„Március 15 a fiatalság ünnepe” – mondja a mindössze 19 éves Kálló Dániel, az MSZP EP-listájának legfiatalabb tagja. Szerinte sokszor halljuk, hogy a fiatalokat nem érdekli a politika, a közügyek, pedig ez nem igaz.

Nem a politikából ábrándultunk ki, hanem abból, ami poltika néven fut ma ebben az országban.

A fiatalok azért hagyják el az országot, „mert szertenéznek, és nem lelik honjukat a hazában”. Hogy várjuk a fiatalságtól, hogy ne forduljon el a közélettől, ha nincs beleszólsuk a politikába? – kérdi.

„Tudjuk, hogy a ’48-as eszméknek nem a múzeumokban van a helye” – mondja. Most itt az ideje, hogy együtt merjünk nagyot ébredni. Tiszteljük elődeink áldozatait, de tanuljunk a hibáikból is, és építsük fel azt a hazát és azt a Európát, amiért ’48 óta küzdünk – zárja beszédét.

Ellenzéki megemlékezés 2019. március 15-én (fotó: Mérce)

Szabad sajtó útja A Liberálisok országgyűlési képviselője szerint ezért vannak ma itt, és addig tiltakoznak majd, amíg a Nemzeti Együttműködés Rendszerét. Ezek után az 1848 tavaszi 12 pontot kéri számon a jelenlegi rendszeren.

Ellenzéki megemlékezés 2019. március 15-én (fotó: Mérce)

„Ma nem ünnepelni, hanem követelni jöttünk” – szögezi le, majd jogállamot, jogegyenlőséget és demokráciát követel az országnak.

Bősz arról is szólt, hogy a béke ma a Fidesznek annyit jelent, hogy hagyják őket „békén garázdálkodni”, a szabadság alatt csak a saját szabadságukat értik, az egyetértés alatt pedig azt, hogy „elveszik az egyetértés jogát.” Majd arról beszél, hogy a vita hozhatja el a békét, szabadságot és egyetértést is.

Liberálisként úgy érzi, „ellopták” tőlük március 15-ét. De arra tett ígéretet, hogy vissza is veszik, de hozzátette, „ehhez a lelkünkben forradalomnak kell lenni.”

Egy tüntetés nem olcsó dolog, ezért a szervezők általában a tömegben sétálva szoktak hozzájárulást gyűjteni a résztvevőktől, ezt általában lelkes aktivisták csinálják. A mostani tüntetés egyik szervezője a Mindenki Magyarországa Mozgalom, amelynek egyik legismertebb tagja, Lukácsi Katalin is körbesétál épp az adománydobozzal:

Ellenzéki megemlékezés 2019. március 15-én (fotó: Mérce)

Szabad sajtó út Jakab Péter, a Jobbik országgyűlési képviselője arról beszél, március 15. nem a zsarnok ünnepe, hanem a népé. Szerinte Orbán Viktor nem érti március 15 üzenetét. A miniszterelnök tavaly ilyenkor aljas módon megfenyegetett mindenkit, aki nem hajt fejet előtte, jött a rabszolgatörvény, jött a pártállami számvevőszék, a fideszes médiaholding – emlékeztet. A Fidesznek csak egy pontja van: „kívánjuk Brüsszel eltörlését”.

Szabad az az ország, amit a saját miniszterelnöke megfenyegetett? – kérdezi.

Mi egy szabad országban szeretnénk élni, ahol az egyenlőség nem azt jelenti, hogy Orbán Viktor egyenlő az állammal

– mondja.

Jakab szerint a gyűlölet csak gyűlöletet szül: amíg az ellenzéki pártok egymást gyűlölik, addig talán elég is ennyi ahhoz, hogy Orbán Viktor hatalon maradjon.

De van egy orssz híre a miniszterelnök számára: ma egy színpadon állnak az ellenzéki pártok. Nemzeti egység születik.

„Én a harcot választom, és ebben a harcban nem azt nézem, hogy ki áll mellettem a színpadon, hanem, hogy kik állnak mögöttünk.” – mondja.

Szabad sajtó út Az LMP képviseletében Turcsán Szabolcs szólalt fel.

Ellenzéki megemlékezés 2019. március 15-én (fotó: Mérce)

Kezdésként megköszönte, hogy az emberek a jeges szélben is végigvárják a tüntetés programját. Majd megjegyezte: sokan gúnyolódtak azon, hogy ilyen sok felszólaló van az összellenzéki tüntetésen, de szerinte épp ez bizonyítja, hogy milyen sokszínű az ellenzék.

„Az ellenzék akkor lesz sikeres, ha minél sokszínűbb, ha az együttműködés nem cél, hanem eszköz lesz, ha megtanulunk együttműködni” – mondta.

Pártja programjára utalva megjegyezte: az élhető és fenntartható Magyarország megteremtésének első lépése a kormány elzavarása.

„Mi ezért bárkivel együtt tudunk működni” – szögezte le Turcsán.

Szabad sajtó útja A független képviselő arról beszél, mi is lenne pontosan a cél, és milyen teendőkre lenne szükség. Az elsőről elmondja, az csak egy „szabad, független, nyugatias Magyarország”, a teendők pedig elszántság, és a széthúzás megszüntetése.

Szerinte mindennek sikerére jó példa, hogy az Európai Ügyészséghez való csatalkozásról szóló népszavazási kezdeményezését immár 460 ezren írták alá.

Hadházy szerint a célként kitűzött egymillió aláírást is sikerül összegyűjteni, „ha akad 10 ezer aktív polgár”, aki ebben segíti majd.

Ezenkívül minden szavazókörbe ellenzéki ellenőrt is követel, mert szerinte választásnak nem mehet úgy neki az ellenzék, hogy ez nem történik meg.

Harmadik feltételként a kitartó elszántságot nevezte, mert szerinte a pesszimizmus és kishitűség is komoly akadálya a valódi cselekvésnek. „Van aki szerint lehetetlenség” leváltani az MTVA hírszerkesztőjét is, „de nem tettünk-e meg mindent ezért?” – kérdezte.

Ha pedig inkább a kishitűségre hallgatnak az ellenzékiek, akkor Hadházy szerint „szánalmas balfaszok vagyunk.”

Ezek után a Kossuth térre hívott a tüntetés utánra, majd arról beszélt

ő telefonnal közvetíti majd, ahogy kisétál a Kunigunda útjára, és ott „blokádot hirdet” az MTVA elé.

Ellenzéki megemlékezés 2019. március 15-én (fotó: Mérce)

Kezdésként közölte: az egyik legnehezebb, de legszebb feladat az, hogy egy normális Magyarországot építsenek. De előtt el kell zavarni Orbán rendszerét – tette hozzá.

„Aki ma hazafi, az lázad a Fidesz kormánya ellen.”

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a dolgozók helyzete ma hazánkban nagyon nehéz, ezért megköszönte minden sztrájkoló munkavállalónak, hogy példát mutattak mindannyiunknak.

Ellenzéki megemlékezés 2019. március 15-én (fotó: Mérce)

„Nem szabad abbahagyni, folytatni kell. Aki a pillanatnyi megmenekülésért alkut köt Orbán rendszerével, az az egész ország jövőjét veszejti el” – mondta Dobrev Klára.

Az ellenzéknek 3 dolga van:

  • folytatni a lázadást,
  • az EP-választáson kisebbségbe kell tolni a Fideszt,
  • szerezzük vissza ősszel a városainkat és a falvainkat.

Néha nem könnyű együtt mozognia az ellenzéknek, de törekedni kell rá, mert Orbán rendszerét csak így tudjuk legyőzni.

Dobrev szerint az EP-választáson még külön, de nem egymás ellen indulnak az ellenzéki pártok. Ősszel azonban a választási törvény miatt egy az egy ellen kell indulni – húzta elő ő is az összefogás-kártyát.

Aki akkor megtöri az ellenzék egységét, az az ellenzék ellenzéke lesz – figyelmeztetett az DK EP-jelöltje.

Éljen az Európai Magyar Köztársaság – zárta beszédét.

Szabad sajtó út Márki-Zay Péter, Hódemzővásárhely polgármestere, a Mindenki Magyarországa Mozgalom alapító tagja szerint az utóbbi időben két részre szakadt az ország, pedig együtt kellene ünnepelni. Amíg egy országot megoszt egy hatalom, addig nem lehet nemzetről beszélni, összefogással meg lehet teremteni a nemzet szó valódi értelmét. – mondja.

„1 évvel ezelőtt Hódmezővásárhelyen a szeretet hatalma legyőzte a hatalom szeretetét”

– idézi fel polgármesterré választását, egy évvel később, április 8-án azonban az ország elveszett az összefogás hiánya miatt.

Sokan voltak akkor, akik saját politikai karrierjüket, becsvágyukat, pártjukat többre becsülték, mint a közös célt, de itt nem pártokról, egzisztenciákról van szó, „senkinek nem lehet drágább rongy élete, mint a ahaz becsülete”

– mondja.

1848-ban is számos politikai irányzat feszült egymásnak, de a közös ügyért képesek voltak félretenni mindezt, a hatalom akkor is megtanulta, hogy az összefogás veszélyes – emlékeztet. Szerinte a sors fintora, hogy egy bukott választás, egy évnyi győzködés és egy párthoz sem köthető ember kellett ahhoz, hogy itt és most ezen a színpadon létrejöjjön a nemzeti egység.

Az önkormányzati választásokra már meg is alakult az ellenzéki egység, és ez bárhol sikerülhet. Szerinte

„Nem jobb és baloldali, hanem hiteles, tisztességes, önzetlen emberek kellenek.”

Minél több új emberre van szükség, olyanokra, akik eddig nem vállaltak politikai szerepet, mert azt túl mocskosnak tartották – véli. Márki-Zay arra kéri az embereket, minél többen vállaljanak politikai szerepet.

Meg kell találni az ellenzéki jelöltet és mindenkinek el kell mennie szavazni. Ha összefogunk, faluról falura, városról városra fogjuk visszafoglalni az országot – mondja.

Ellenzéki megemlékezés 2019. március 15-én (fotó: Mérce)

Szabad sajtó útja A roma értelmiségiként színpadra álló volt ácsi polgármester szerint a romák minden háborúban „vérükkel váltották meg magyarságukat” 1848-ba és 1956-ban valamint a világháborúban is.

Ezért felszólított mindenkit: ne nevezzenek senkit „migránsnak” a cigányok közül.

Majd röviden reflektált arra is, miért állt most egy színpadra a Jobbikkal. Ekkor egészen furcsa módon a 2009-ben rasszista gyilkosság áldozatává lett Csorba Robika emlékére hivatkozik, szerinte ő azt akarná „hogy végre a cigányság ugyanolyan lehetőségeket kapjon, mint bárki más ebben az országban.”

Majd arra hívott fel mindenkit, alkosson szövetséget „egy demokratikusabb Magyarországért, és hogy mi is több lehetőséget kapjunk, mint fájdalmat.”

Ha március 15., akkor 12 pont. A mostani, összellenzéki tüntetésen is lesz, diákok fogják felolvasni.

Mit kíván a magyar nemzet?

Így néz ki a 12 pont 2019-ben, az ellenzéki pártok és civil szevrezetek által szervezett tüntetésen:

  1. demokráciát és jogállamot;
  2. pártatlan közmédiát, a propagandamédia állami finanszírozásának beszüntetését;
  3. független ügyészséget és bíróságokat;
  4. a közvagyon gondos és jogszerű kezelését, a korrupt közszereplők felelősségre vonását;
  5. igazságos közteherviselést, a szélsőséges jövedelmi különbségek felszámolását;
  6. a tudomány, a kultúra, az oktatás szabadságát és támogatását, minőségi oktatást az egész országban;
  7. méltányos bérezést és munkakörülményeket, a munkavállalói jogok kiszélesítését és érvényesítését;
  8. széleskörű társadalmi egyeztetést az érintettekkel, valamint a szakmai, érdekvédelmi és civil szervezetekkel;
  9. színvonalas egészségügyi ellátást mindenkinek;
  10. létbiztonságot, lakhatást mindenkinek, és kiszámítható jövőt;
  11. a klímaválsággal szembeni hatékony fellépést, természeti értékeink megőrzését és a környezetünk védelmét;
  12. nemzetünk és az Európai Unió értékei melletti kiállást!

Érdemes azonban egy pillantást vetnünk az elmúlt évek-évtizedet 12 pontjaira is. Mert bár természetesen a követelések mindig az aktuális problémákhoz kötődnek, így sok közülük elveszti aktualitást, viszont úgy tűnik, hogy egyes tételek újra és újra aktualizálják magukat.

2018-ban így nézett ki

Tavaly is volt a nemzeti ünnepen 12 pont, azt is diákok olvasták fel, akkor a Független Diákparlament által meghirdetett tüntetésen Kálló Dániel olvasta fel (aki azóta az MSZP EP-listájának 5. helyét kapta meg).

Szóval a 2018-as 12 pont a következő volt:

  1. Neveljenek az iskolában elméleti és gyakorlati módon is kritikus gondolkodásra és felelős állampolgárságra!
  2. Rögzítsék a diákok kötelező óraszámának maximumát heti 30 órában a középiskolában, 25 órában az általános iskolában!
  3. Ne legyen kötelező a szakmai érettségi! Tegyék lehetővé az előrehozott érettségit minden tantárgyból! A törvényeknek megfelelően a továbbiakban minden érettségivel kapcsolatos változtatást felmenő rendszerben vezessenek be!
  4. Állítsák vissza a korlátozás nélküli szabad tankönyv-választást!
  5. Rendelkezzenek vétójoggal a diákönkormányzatok a diákokat érintő kérdésekben, választhassák meg szabadon a diákönkormányzatot segítő tanárt!
  6. Ne korlátozzák az oktatási intézmények a diákok és tanárok szólásszabadságát! Ne fenyegessék őket sem formálisan, sem informálisan!
  7. Semmilyen formában ne növeljék a tanév hosszát!
  8. Töröljék el a nulladik órákat, ne kezdődjön a tanítás reggel 8 óránál korábban!
  9. Ne lehessen az oktatásból kirekeszteni a 18 éven aluli diákokat!
  10. Támogassák a diákok tudományos sikereit és versenyeredményeit! Jutalmazzák ezeket többletponttal és magasabb ösztöndíjakkal!
  11. Hozzanak létre minden intézményben névtelen tanárértékelő rendszert, az eredményeket tegyék hozzáférhetővé.
  12. Állítsák vissza a felsőoktatási keretszámokat legalább a 2011-es szintre a továbbtanulási esélyegyenlőség érdekében!

A Tanítanék is kiadta a maga listáját

Méghozzá 2016-ban, a pedagógustüntetések idején.

Március 15-én a következő követeléslistát olvasták fel:

 

  • Az érettségire vonatkozó módosításokat halasszák el!
  • A középfokú szakképzési rendszerben a kormány által tervezett minden változtatást azonnal függesszenek fel! Biztosítsák mindenkinek a lehetőséget a középfokú végzettség megszerzésére!
  • Csökkenteni kell a tanulói terheket!
  • A különleges bánásmódot igénylő gyermekek méltányos és eredményes ellátásáért azonnali, kármentő intézkedések szükségesek!
  • A kormányzat tegyen azonnali intézkedéseket a roma tanulók növekvő szegregációjának visszaszorítása, a diszkrimináció minden formájának hatékony tilalma érdekében!
  • Követeljük a tankönyvválasztás tényleges szabadságát!
  • A pedagógus életpályához kapcsolódó minősítés és a pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszerét azonnal fel kell függeszteni, a folyamatban levő eljárások befejezésének kivételével!
  • Azonnali hatállyal teremtsék meg a nyugdíjas pedagógusok továbbfoglalkoztatásának jogszabályi kereteit! Szüntessék meg a létszámstopot!
  • A pedagógusok kötelező óraszámát 22 órában kell rögzíteni, el kell törölni az ezen felüli kötött munkaidőt!
  • Követeljük az oktatásfinanszírozás legalapvetőbb forrásainak biztosítását!
  • Elvárjuk az oktatással kapcsolatos őszinte és nyilvános kommunikációt!
  • Új alapokra helyezett, az elért eredményekre építő közoktatási rendszer kidolgozását kell azonnal elkezdeni!

A rendszerváltás ikonikus pillanata

1989. március 15-én Cserhalmi György állt a Magyar Televízió székházának lépcsőjén. A következő 12 pontot olvasta fel:

  1. Valódi népképviseletet és többpártrendszert. Biztosítsák a választások szabadságát és tisztaságát.
  2. Rendőrállam helyébe jogállamot. Érvényesüljenek az emberi jogok, legyen bírói függetlenség.
  3. Szólás-, sajtó-, lelkiismereti és oktatási szabadságot. Számolják föl a hírközlés állami monopóliumát. Oszlassák föl az Állami Egyházügyi Hivatalt.
  4. Jogot a sztrájkra. Ne korlátozzák az érdekvédelem, a követelés és a szolidaritás szabadságát.
  5. Méltányos közteherviselést, a közkiadások társadalmi ellenőrzését. Szüntessék meg az egyéni és csoportos kiváltságokat. Adják meg mindenkinek az emberhez méltó élet alapfeltételeit.
  6. Észszerű gazdálkodást, működő piacot, a tulajdonformák egyenjogúságát. Állítsák le a pénzemésztő és környezetpusztító nagyberuházásokat, szüntessék be a veszteséges vállalatok támogatását, vessenek véget a vállalkozás és a lakosság megsarcolásának.
  7. A bürokrácia és az erőszakapparátus leépítését. Oszlassák föl a Munkásőrséget és az Ifjúgárdát.
  8. Szabadságot és önrendelkezést Kelet- és Közép-Európa népeinek. Szűnjék meg Európa katonai, gazdasági és emberjogi kettéosztása.
  9. Semleges, független Magyarországot. Vonják ki a szovjet csapatokat hazánk területéről. Töröljék a magyar ünnepek sorából november 7-ét.
  10. Felelős kisebbségi és menekültpolitikát. A kormány lépjen föl a nemzetközi fórumokon a magyar kisebbségek védelmében. Szűnjék meg a rendőri szemlélet és a jogtalan megkülönböztetés a romániai menekültek ügyében.
  11. Nemzeti önbecsülést. Vessenek véget a történelemhamisításnak. Adják vissza a nemzetnek címerét.
  12. Igazságot ’56-nak, tisztességet a forradalom mártírjainak. Nyilvánítsák nemzeti ünneppé október 23-át.

És az eredeti

A Landerer & Heckenast nyomdában kiadott 1848-as kiáltvány szövege (Kép forrása: Wikipédia)

Szabad sajtó út Következőként Sipos Ferenc Norbert egyetemista állt színpadra.

A be nem teljesült álmok generációjának nevezte saját korosztályát, mivel a hazai politika egyáltalán nem a fiataloktól és az ő problémáiktól hangos, de közben a közönyt is számon kérik rajtuk.

„A jövőnk egy kiló krumplit vagy egy fél disznót ér.”

Majd közölte:

„Elegünk van abból, hogy a fiatalokat használják fel arra, hogy az elmúlt 30 év hibás politikáját dicsőítsék. Mi nem az elmúlt 30 évet építjük tovább, hanem változást követelünk.”

Ezután felolvasták a 12 pontjukat.

  1. demokráciát és jogállamot;
  2. pártatlan közmédiát, a propagandamédia állami finanszírozásának beszüntetését;
  3. független ügyészséget és bíróságokat;
  4. a közvagyon gondos és jogszerű kezelését, a korrupt közszereplők felelősségrevonását;
  5. igazságos közteherviselést, a szélsőséges jövedelmi különbségek felszámolását;
  6. a tudomány, a kultúra, az oktatás szabadságát és támogatását, minőségi oktatást az egész országban;
  7. méltányos bérezést és munkakörülményeket, a munkavállalói jogok kiszélesítését és érvényesítését;
  8. széleskörű társadalmi egyeztetést az érintettekkel, valamint a szakmai, érdekvédelmi és civil szervezetekkel;
  9. színvonalas egészségügyi ellátást mindenkinek;
  10. létbiztonságot, lakhatást mindenkinek, és kiszámítható jövőt;
  11. a klímaválsággal szembeni hatékony fellépést, természeti értékeink megőrzését és a környezetünk védelmét;
  12. nemzetünk és az Európai Unió értékei melletti kiállást!

Szabad sajtó út Fehér Tibor, a Város Mindenkié (AVM) aktivistája arról beszélt, jelenleg is lakhatási válság van az országban, pedig a lakhatás alapjog: kevés a szociális szolgáltatás, magasak az albérleti árak, az utcán élés pedig börtönnel is büntethető. És ez nem csak a hajléktalan embertársainkat is érinti. A Város Mindenkié szerint valamiféle közjogi választ kell adni erre a problémára.

A minimum minimuma, hogy gyermekes családokat elhelyezés nélkül ne lehessen kilakoltatni.

–hangsúlyozza Fehér.

Ennek érdekében az AVM újabb törvénymódosítást terjeszt az Országgyűlés elé, és arra kéri Rétvári Bence államtitkárt, válaszoljon a kezdeményezésükre.

Szabad sajtó útja A szervezet debreceni képviselője a „debreceniek üzenetét” tolmácsolja a fővárosi, ellenzéki rendezvényre. Felidézte, 1849 áprilisában a debreceni Nagytemplomban közfelkiáltással mondták ki a Habsburg-ház trónfosztását.

„Budapesten, Londonban, Debrecenben és New Yorkban, Székelyföldön büszkén vallják a hősök emlékét, és megemlékezik tetteikről” – tette hozzá.

Emlékeztetett, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc a népek barátságának tanúbizonysága. Bizonyítékul felsorolja hány etnikum és nemzetiség, vallás fiai harcoltak együtt a magyar honvédekkel.

Káposznyák szerint azok, akik ma „szuverenitást kiáltanak, elvitatják mások jogát a szuverenitást.” Ugyanezek az emberek szerinte „vallásos köntösbe bújva hazudnak és lopnak.”

Azt is hozzátette „a politikának nem ideológiákról, hanem emberekről kell szólnia.”

Március 15-e legaktuálisabb üzenete számára az, hogy „csak összefogással lehet a szabadságot kivívni.” Akkor szerinte idegen hatalom, „ma a tolvaj és gyűlölködő saját kormányunk az ellenség.”

Majd felesüdött arra, hogy tovább küzd a magyar szabadságért, a tisztességért és a törvény előtti egyenlőségért.

Szabad sajtó útja Nagy Erzsébet, a PDSZ pécsi ügyvivője volt a következő felszólaló.

A lendületet a rabszolgatörvény adta a szakszervezetek feléledéséhez – mondta, utalva a megyénként életre hívott szakszervezeti akciószövetségekre, amelyek sorra tartják a különböző útzárakat, megmozdulásokat, sztrájkokat.

„Sztrájkot, bérharcot, eredményesen jelen pillanatban Magyarországon csak a versenyszférában lehet tartani” – jelentette ki Nagy Erzsébet.

Más a helyzet a közszolgálati dolgozók esetében, ugyanis a sztrájktörvény módosításával a kormány olyan fékeket épített be, amelyek szinte lehetetlenné teszik, hogy például a pedagógusok a munkabeszüntetés eszközével éljenek.

A PDSZ (ahogy azt mi is megírtuk tegnap) például belefutott ebbe, amikor a minisztérium az utolsó pillanatban elkaszálta a szolidaritási sztrájkjaikat – erre is emlékeztetett Nagy Erzsébet.

A jövőről is szólt néhány szót. Jelezte, hogy mindenképpen folytatják a küzdelmet az ágazat érdekében, és valódi sztrájkra készülnek, emellett felhívta a figyelmet a május elsejére meghirdetett haragos tüntetésre.

Szabad sajtó út Molnár Péter, egykori Fidesz-alapító tag, Európa-bajnok slammer természetesen ezúttal is egy slam poetry előadással készült.

A mű itt hallgatható meg teljes egészében:

Szabad sajtó út A civilek részéről Deák Dániel az első beszélő. Emlékeztet arra, hogy az 1848 március 15-ét követő, 1848-49-es forradalom és szabadságharc elbukott. Erre akkor is különböző válaszok születtek, különféleképpen magyarázták a kudarcot.

Egyesek szerint külső erők (az orosz cári csapatok), mások szerint a belső széthúzás okozta akkor is a gondot.

Majd bibliai történetek során kifejti, két fontos feltétel van, ami a sikerhez vezet, az a szabadság és a szövetség. A kettő Deák Dániel szerint egymást erősíti, és a kettő egységét ma Magyarországon „bátor polgárok civil politizálása” képviseli.

Március 15. tér Az Erzsébet-hídon felállított összellenzéki nagyszínpad beszédei áthallatszanak a közelben ünneplő Mi Hazánkos eseményre is. Helyszíni tudósítónk szerint a Jobbikból kivált szélsőjobboldaliak rendezvényén a Himnusz lejátszásával is bevárták, hogy a szomszédban előbb befejezzék a Himnuszt.

Szabad sajtó útja Méghozzá a Himnusszal, majd Petőfi Sándor két versével, amelyeket Fodor Tamás színművész szaval el.

A KUTYÁK DALA
 
Süvölt a zivatar
A felhős ég alatt;
A tél iker fia,
Eső és hó szakad.
Mi gondunk rá? mienk
A konyha szöglete.
Kegyelmes jó urunk
Helyheztetett ide.
S gondunk ételre sincs.
Ha gazdánk jóllakék,
Marad még asztalán,
S mienk a maradék.
Az ostor, az igaz,
Hogy pattog némelykor,
És pattogása fáj,
No de: ebcsont beforr.
S harag multán urunk
Ismét magához int,
S mi nyaljuk boldogan
Kegyelmes lábait!
Pest, 1847. január
––
A FARKASOK DALA
 
Süvölt a zivatar
A felhős ég alatt,
A tél iker fia,
Eső és hó szakad.
Kietlen pusztaság
Ez, amelyben lakunk;
Nincs egy bokor se’, hol
Meghúzhatnók magunk.
Itt kívül a hideg,
Az éhség ott belül,
E kettős üldözőnk
Kinoz kegyetlenül;
S amott a harmadik:
A töltött fegyverek.
A fehér hóra le
Piros vérünk csepeg.
Fázunk és éhezünk
S átlőve oldalunk,
Részünk minden nyomor…
De szabadok vagyunk!
Pest, 1847. január

Szabad sajtó útja A Szabad sajtó útja megtelt, becsléseink szerint körülbelül 3000 tüntető gyűlt össze az ellenzéki tüntetésre.

Szabad sajtó út Igazán grandiózus programmal készül a Nemzeti egységet! címmel meghirdetett, ellenzéki pártok és civil szervezetek által szervezett, 15 órakor kezdődő demonstráció.

A felszólalók listája a következő:

  • Kezdésnek Fodor Tamás színművész szavalja el Petőfi Sándortól A kutyák dalát,
  • aztán Deák Dániel egyetemi tanár beszél az elmúlt 30 évről,
  • őt Molnár Péter slammer követi,
  • majd Nagy Erzsébet áll színpadra a PDSZ képviseletében.
  • Utána Káposznyák István szólal fel a Szolidaritás színeiben,
  • akit Fehér Tibor követ (A Város Mindenkié),
  • majd pedig Sipos Ferenc Norbert egyetemista szól majd az összegyűltekhez.
  • Ezután diákok olvassák fel a 12 pontot (lásd lejjebb, keretes írásunkat),
  • ezután Lakatos Béla roma közéleti személyiség emelkedik szóra,
  • akit a Magyar Anyák Facebook-csoport videoüzenete követ majd.
  • Ezután a pártok blokkját Márki-Zay Péter nyitja meg,
  • utána a DK EP-listavezetője, Dobrev Klára következik,
  • majd Szél Bernadett a független képviselők nevében szólal fel.
  • A Jobbiktól Jakab Péter áll színpadra,
  • az LMP-től pedig Turcsán Szabolcs,
  • míg a Liberálisok képviseletében Bősz Anett,
  • az MSZP-től pedig Kálló Dániel, aki a párt EP-listájának 5. helyét foglalja el.
  • A Momentum a piknik után az összellenzéki tüntetésen is Donáth Annát indítja a színpadon,
  • a Párbeszéd pedig Jávor Benedeket, a párt EP-listavezetőjét.
  • A gigantikus rendezvényt Szabadságkórus zárja majd.
{{pp_author_avatar}}
{{pp_author}}
{{pp_time}}
{{pp_content}}
Olvass tovább!