Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Szorul a hurok Handó Tünde körül: az Országos Bírói Tanács ultimátumot adott

Újabb szintre lépett a Handó Tünde és az Országos Bírói Tanács (OBT) közt zajló csörte.

Tavaly január óta lehet tudni, hogy Handóra, mint az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnökére nehéz idők várnak. Az OBH elnökének tevékenységét felügyelő OBT ugyanis ekkor tartott tagfrissítést, a tanácsba pedig több olyan új tag került, akikről lehetett tudni előre, hogy nem fogják szó nélkül hagyni Handó tevékenységét.

Az elmúlt egy évben a konfliktus egyre fokozódott: az OBT létszáma már áprilisra lecsökkent, ugyanis lemondott négy tagja és egy póttagja (egyesek szerint Handó nyomására), ám a Tanács májusban jelezte, hogy Handó Tünde több ízben is törvényt sértett, amikor önkényeskedett bírói pályázatokkal kapcsolatban (amit egyébként már márciusban bíróság is kimondott) Erre válaszul augusztusban Handó törvénytelen működéssel vádolta meg az OBT-t, és felhívásban keresett feljelentőket az ő működését felügyelni hivatott szervezet és tagjai ellen.

Az OBH elnöke egyébként el sem járt el az OBT üléseire, nem szolgáltatott a tanács munkájához szükséges adatokat nekik, mégis ő panaszkodott a két szervezet közötti párbeszéd hiányára, júniusban pedig egyenesen hazaárulónak nevezte, egy a Kossuth Rádiónak adott interjújában az őt ellenőrző OBT tagjait.

Októberben az OBT póttagokat próbált választani, sikertelenül. Ám eközben Handó és kinevezettei ellen egyre többen tiltakoztak, mire válaszul az OBH elnöke olyan törvényjavaslatot dolgozott ki Országos Bírói Tanács átalakítására, amellyel közvetetten szinte teljesen átvehetné az irányítást az őt eredetileg ellenőrizni hivatott testület felett.

Az idei év azzal kezdődött, hogy Handó közölte: nem írja alá az OBT költségvetését. A Tanács közleményben reagált: hangsúlyozták, hogy Handó azóta próbálja ellehetetleníteni a szerv működését, amióta az OBT érdemben vizsgálja a bírói igazgatást.

Tegnap pedig az Országos Bírói Tanács tudatta: mivel már tavaly májusban kifogásolták Handó Tündének a bírósági álláspályázatok elbírálása során folytatott szabálytalan gyakorlatát, valamint a pályázat-elbírálás átláthatóságának hiányát, 2019. február 6-án (azaz tegnap) pedig az utóvizsgálati jelentés alapján megállapították,

„hogy dr. Handó Tünde az elmúlt egy évben több esetben figyelmen kívül hagyta a törvényességi jelzéseket, továbbá a sarkalatos törvényekben előírt egyes kötelezettségeinek nem tett eleget.”

Így azonban – többek közt – közel 20 bírósági vezetői álláshely nincs jelenleg betöltve és ellehetetlenül a fegyelmi ügyeket is tárgyaló szolgálati bíróságok működése, emellett (bár az OBT többször is jelezte aggályait) Handó nem vizsgálta ki a hódmezővásárhelyi járásbírósági elnök kinevezésének törvényességét sem.

Azzal pedig, hogy dr. Handó Tünde már több mint fél éve „nem létezőnek” tekinti az őt felügyelő bírói testületet, és saját hatásköreit alkotmányos ellenőrzés nélkül gyakorolja, szembehelyezkedett az Alaptörvényben megfogalmazott kontrollált hatalomgyakorlás elvének jogalkotói szándékával – írja az OBT.

Mivel Handó Tünde továbbra sem jelent meg az OBT ülésein, de írásban azt azért jelezte, hogy „érdemi észrevételeket kíván tenni” a vizsgálati jelentéshez, az OBT 2019. február 22-ig póthatáridőt adott neki, hogy ezen észrevételeit megtegye. A Tanács azonban azt is jelezte, hogy amennyiben a megadott határidőig Handó nem él a lehetőséggel, „az OBT a rendelkezésére álló adatok alapján levonja a következtetéseket, és megteszi a szükséges intézkedéseket.”

A közlemény erős üzenettel zárul:

„A törvények betartása és betartatása nem választás kérdése, hanem alkotmányos kötelesség a közhatalom gyakorlói számára.”

Kíváncsian várjuk, erre mit lép Handó Tünde. Ahogy arra a Népszava emlékeztet: az OBT-nek van lehetősége arra, hogy kezdeményezze az OBH elnökének „tisztségétől való megfosztását”, ám erre csak akkor van lehetősége, ha Handó 90 napon túl neki felróható okokból nem tesz eleget megbízatásából fakadó kötelezettségeinek, vagy ha egyes tettet, magatartása, mulasztása miatt méltatlanná válik tisztségére.

Ilyen esetek felmerülésekor az OBH elnöke elleni eljárást az OBT akkor kezdeményezhet, ha tagjainak kétharmada megszavazza azt (illetve még a köztársasági elnök léphet, de talán nem szaladunk nagyon előre, ha azt mondjuk, Áder János valószínűleg nem tesz ilyen lépést, még a fentebb sorolt aggályok ellenére sem).

Handó végső elmozdítása azonban az Országgyűlésen múlik: az OBH elnökének leváltásához ugyanis kétharmados döntésre van szükség, vagyis a Fidesz-KDNP szavazatai is múlhat, hogy Szájer József felesége marad-e az Országos Bírói Hivatal elnöke.

via Népszava/Mérce

Címlapkép: MTI
Olvass tovább!