Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 2-3 legfontosabb cikkéről. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Fogy a levegő Handó Tünde körül

Nehéz évek elé néz Handó Tünde: az Országos Bírói Tanács (OBT) megválasztotta új tagjait, akik közül korábban többen is bírálták már a tevékenységét.

Az OBT 2012. március 15-én alakult, és hat éves mandátuma van, így 2018 januárjában vált esedékessé a tagfrissítés. A testület 15 fős, tagja a Kúria elnöke (személyére a köztársasági elnök tesz javaslatot, jelenleg Darák Péter), 14 tagját pedig a bírák küldöttértekezlete választja meg, méghozzá titkos szavazással.

Ennek azért van jelentősége, mert bár az OBT jogköreit a kormány kénytelen volt az éles nemzetközi kritikák (például az Európa Tanács konzultációs testülete és a Velencei Bizottság is is jelezte aggodalmát) hatására bővíteni, de eddig ezzel a jogkörével a tanács nem nagyon élt. Pedig lenne mivel: egyrészt a bírói vezetők kinevezésénél egyetértési joga van, másrészt pedig felügyeli az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnökének tevékenységét. Magyarán Handó Tündét.

Épp ezért ért fel Handó számára egy pofonnal a hétfői szavazás eredménye.

A választás előtt Darák Péter arra biztatta a jelenlévőket, hogy határozott és saját véleménnyel rendelkező jelölteket válasszanak.

Így is lett: tagja lesz például az OBT-nek az a Hilbert Edit, a Budapest Környéki Törvényszék elnöke, aki pont nemrég fordult az Alkotmánybírósághoz azért, mert véleménye szerint Handó Tünde befolyásolni tudja az OBT összetételét azzal, hogy fegyelmi eljárásokat kezdeményez annak tagjai ellen. Hilbertnek viszonylag közeli tapasztalatai is vannak erről: Handó ellene is indított fegyelmi eljárást, pont az OBT választása előtt (semmilyen vétséget nem sikerült megállapítani, ám a Handó által indított eljárás akár azt is eredményezhette volna, hogy Hilbert nem lehet a tanács tagja), de az Alkotmánybíróság az ő beadványát is elutasította, egyébként formai okokra hivatkozva.

Szintén tagja lett a tanácsnak Vasvári Csaba, a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) bírája, aki pedig azért perelte be Handót, mert a „joggal való visszaélése egyértelműen tetten érhető” a bírói álláspályázatok elbírásakor. Őt a hvg.hu információi szerint az OBT megválasztásakor “vastapssal ünnepelte”.

Ezzel szemben több olyan jelölt sem jutott be a tanácsba, akiket már a Handó-éra emelt fel, és helyezett különböző pozíciókba.

Hogy miért jelentős lépés ez, arra talán egy alig két hetes ügy világít rá a legjobban.

A Fővárosi Törvényszék azért maradt ideiglenesen elnök nélkül, mert Handó eredménytelennek nyilvánította a korábbi elnök Fazekas Sándor pályázatát. Pedig Fazekas volt az egyetlen pályázó a posztra, ráadásul bírta a bírói tanács 75 százalékos támogatását is, csakhogy a hírek szerint az utóbbi egy évben kritizálta Handó tevékenységét.

Fazekas többek között kifogásolta, hogy az OBH elnöke átláthatatlan módon dönt bírói álláshelyek átcsoportosításáról, elvonásáról, megszüntetéséről, miközben a fővárosban a bíróhiány például olyan súlyos, hogy az az ügyintézésen is meglátszik. Mára pedig már nem ő a Fővárosi Törvényszék elnöke.

Handó egyébként is előszeretettel él azzal a jogával, hogy érvényteleníthet pályázatokat: tavaly a hatáskörébe tartozó 25 vezetői pályázatból kilenc lett eredménytelen, 122 egyéb bírói posztból pedig csak 94 ment át a rostáján.

Az OBH elnökét egyre gyakrabban éri az a vád, hogy saját képére igyekszik formálni a bíróságokat (és nem jól tűri a kritikát), az OBT viszont, jelenlegi összetételében lehet, hogy valóban képes lesz ellensúlyozni Handó önkényes döntéseit.

(via hvg.hu)

Olvass tovább!