Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Handó Tünde azt javasolja, hogy a saját kinevezettjei ellenőrizhessék a munkáját

Handó Tünde, az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnöke olyan törvényjavaslatot dolgozott ki Országos Bírói Tanács (OBT) átalakítására, amellyel közvetetten szinte teljesen átvehetné az irányítást az őt eredetileg ellenőrizni hivatott testület felett – írja az Azonnali.

Az OBT „törvényes működésének biztosításárát” célzó törvényjavaslat (amely itt érhető el) előzménye az OBT és az OBH év eleje tartó, egyre súlyosbodó konfliktusa, illetve az, hogy az OBT jelenleg „csonka” testületként létezik: áprilisban ugyanis lemondott négy tagja és egy póttagja. Ettől kezdve Handó Tünde többször is kijelentette, hogy illegitimnek tekinti az OBT-t, akik ettől eltérő álláspontra helyezkedtek, és közös nyilatkozatukban úgy reagáltak az OBH elnökének kijelentésére, hogy „az Országos Bírói Tanács 11 taggal továbbra is működőképes és a jövőben is folytatja a munkáját”.

A testületbe megpróbáltak póttagokat választani a jelenleg érvényes szabályok szerint, ám ez a kísérletek zátonyra futott: október elején mi is írtunk arról, hogy a bírói kar ülése, amelyen elvileg az Országos Bírói Tanács lemondott tagjai helyett kellett volna póttagokat választaniuk a megjelenteknek, durva ellenségeskedésbe torkollt. A póttagok választása nem történt meg, mert senki sem vállalta a jelöltséget azok közül, akik a különböző bírósági szintek korelnökei által készített jelöltlistájára felkerültek, azok pedig, akik viszont vállalták volna a jelöltséget, azok nem kaptak elegendő szavazatot a jelenlévő küldöttektől, hogy felkerülhessenek a listára.

Az eredménytelen ülés végén a hvg.hu tudósítása szerint Balla Lajos, a Debreceni Ítélőtábla elnökének javaslatára a küldöttek megszavazták, hogy az OBT tagválasztó ülés nem működik közre a jelenlegi OBT működésében. A 124 jelenlévőből 64-en azt is megszavazták, hogy az ülés lemondásra szólítja fel az OBT jelenlegi tagjait. Az egyik résztvevő szerint ráadásul az ülés „nem a szavazásról szólt, hanem arról, hogy ne legyen OBT”.

Az Azonnali megjegyzi, hogy az OBT tagjai már kidolgoztak egy javaslatot azzal kapcsolatban, hogy kiegyensúlyozzák a két testület közti erőviszonyokat, többek között összeférhetetlenségi szabályt alkotnának Handó OBT-kinevezettjeire vonatkozóan, ezzel is fékezve az OBH elnökének túlhatalmát. A törvényjavaslatot a parlamentben az LMP-s Ungár Péter nyújtotta be, és a parlamenti honlap szerint a javaslat egyelőre tárgysorozatba vételre vár.

Handó lényegében erre kontrázott rá a saját maga által kidolgozott törvényjavaslattal, amelynek következtében az OBT szerkezete úgy alakulna át, hogy abban még nagyobb befolyást szerezne.

Az OBT saját honlapján elemezte ki az új dokumentumot, amely többek között

  1. felemelné az OBT tagjainak számát 26 főre;
  2. újra szabályozná tagjainak megválasztását, hogy az összbírói értekezletek közvetlenül válasszanak törvényszékenként és ítélőtáblánként egy-egy főt;
  3. úgy rendelkezne, hogy az OBT elnökének tisztségét a Kúria elnöke töltené be, míg helyettesét a testület maga választaná;
  4. eltörölné a jelenlegi ötéves bírói gyakorlat jelentette korlátot, így minden határozatlan időre kinevezett bíró OBT taggá lenne választható;
  5. megszüntetné az OBT póttagjának tisztségét, így a kieső OBT tag helyére a szolgálati helye szerinti összbírói értekezlet delegál új tagot 90 napon belül.

Az OBT-nek számos kritikus észrevétele volt Handó javaslatával szemben, egyebek mellett rámutatnak arra, hogy:

  • a tagok mandátum lejárta előtti leváltása ellentétes az Alaptörvénnyel és súlyosan sérti a jogállamiság garanciáit
  • egy 26 fős létszámú testület a gyakorlati tapasztalatok szerint nem lehet hatékony
  • nem biztosítja a javaslat, hogy az alacsonyabb szintű bíróságokról (járásbíróságok) arányos számú tag legyen a testületben, noha a jogalkotónak ez kifejezett és nevesített célja volt
  • a javaslat teljes egészében figyelmen kívül hagyja az egyes ítélőtáblák és törvényszékek bírói létszáma közti lényeges különbséget, így valójában kifejezetten antidemokratikus
  • azzal, hogy a javaslat az OBT elnökének és a Kúria elnökének személyét összeköti, a bírói önigazgatási testület vezetését – működése teljes idejére – nem a bírák által választott, hanem az Országgyűlés által kinevezett személy kezébe helyezi
  • és ami talán a legfontosabb: Az OBH elnökének javaslata nem zárja ki azt, hogy akár minden egyes megyéből az általa kinevezett elnökök, elnökhelyettesek és kollégiumvezetők kerüljenek a tanácsba

(Azonnali)

Kiemelt kép: Handó Tünde /MTI-fotó
Olvass tovább!