Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Körbevették a tüntetőket a Lánchídon, délután 60 helyen tüntetettek a rabszolgatörvény ellen – percről percre a Mércén

Ez a cikk több mint 5 éves.

42 napja tart a tiltakozáshullám a rabszolgatörvény és a kormány politikája ellen. A december közepi nagy tiltakozási hullám januárban tiltakozási napokban sűrűsödött össze. Ma közel 60 helyen tüntetnek a kormány intézkedései ellen, helyi civilek, szakszervezetek, pártok. A Mérce több városból is élőben közvetít majd, és késő estig beszámol a tüntetésekről.

Jelenleg itt tudjátok élő felvételen követni az eseményeket:

A korábbi eseményeket pedig ebben a videóban nézhetitek vissza:

Ha te is részt veszel egy tiltakozáson, és van képed, videód, vagy beszámolod, küld el nekünk az [email protected]-ra!

Címlapkép: Mérce
Élő közvetítés
Közvetítés
i
Az élő közvetítés véget ért.

11 órás percről-percre közvetítésünknek vége. Több vidéki városból és Budapestről 11 élő közvetítést csináltunk ma nektek. Közel 40 város eseményeiről számoltunk be.

A Mérce az olvasók támogatásából tartja fent magát, pártoktól, oligarchától, nem fogadunk el pénzt. Ezért azt kérjük tőletek, ha értékelitek a munkánkat támogassatok, minket.


Főleg a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) által szervezett, országot lefedő események nyomán ma bizonyosan több mint tízezer ember követelte országszerte, és az összes megyeszékhelyen a rabszolgatörvény kormány általi visszavonását, és emberséges munkakörülményeket:

Ezek között ezerfős, lakosságarányosan szokatlanul nagy megmozdulásokra került sor:

Pécsen, itt a szakszervezetek és pártok vonulásának végén, a tömeg csaknem ismét megtöltötte a Széchenyi teret

Miskolcon, ahol ugyancsak vonulásos demonstrációt tartottak a Városháza előtti Szent István tér megtöltése sikerült is

Fotó: MSZP – Miskolc, Facebook

Tatabányán közel ezer ember hallgatta végig Kordás Lászlót, az MaSzSz elnökét, Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezet vezetőjét, Misetics Bálint lakhatási aktivistát és Tompa Andrea írónőt. A tüntetés után a tömeg a Fidesz-székház elé vonult

De nagy létszámú tüntetések voltak máshol is:

Salgótarjánban, ahol a helyi baloldali ellenzék, a jobbik és szinte tucatnyi helyben aktív szakszervezet 200-250 ember vett részt a demonstráción

Debrecenben 500-700 ember demonstrált ma,

Szolnokon is több százan mentek el a helyi rendezvényre, majd a kormánymédia ellen is tiltakoztak a Mészáros Lőrinc utcában.

Kecskeméten az „Álljon le az ország!” – eseménye előtt a Hírös Meneten is több százan voltak a tiltakozók

Békéscsabán ugyancsak tüntetésre került sor, december óta ez már a harmadik.

– Tüntettek ezenkívül 70-100 résztvevővel Orosházán, Siófokon is.

De voltak jelentős útlezárások is szinte mindenhol:

– Látszatra a legnagyobb félpályás útlezárásokra Nyíregyházán, Keszthelyen, Zalaegerszegen került sor.

Győrben a tegnapi Audis figyelmeztető sztrájk után ma is voltak forgalomlassítások, amelyeken helyszíni beszámolók szerint kté helyen összesen 95 autó vett részt.

Győri polgárok, Facebook

Hasonlóan nagyarányú volt a székesfehérvári akció, ahol három helyen is forgalomlassító lezárást tartottak.

Ballassagyarmaton Gurmai Zita MSZP-s képviselő is jelen volt azon a 30-40 autós félpályás, forgalomlassításon, amit reggel rendeztek meg.

Fotó: Benkő Péter

Ugyanígy komoly fennakadást okoztak a tiltakozók Ajkán is, ahol Pad Ferenc, a Fémipari Dolgozók Szaskzervezetének vezetője, volt tapolcai MSZP-s polgármesterjelölt volt az egyik szervező.

–Volt olyan hely, (Keszthely) ahol 75 autó, és olyan is (Nyíregyháza, Zalaegerszeg) ahol 50-60 fölötti volt a résztvevő autók létszáma. Jelentős volt a tegnapi békéscsabai lezárás is, 30 autóval.

– Tucatnyi autóval tartottak félpályás útlezárást tartottak a Hajdú-Bihar megyei Kabán, 10 autóval, Balmazújvárosban 15-17 autóval, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nagykállón ugyancsak egy tucatnyian vonultak ki autókkal.

Mindegyik akcióra jellemző volt, hogy a szakszervezetek helyi alapszervezeteinek nagy többsége, és az ellenzéki pártok helyi szervezetei közösen szervezték ezeket és vettek részt rajtuk.

Körülbelül másfél órán át álltak (illetve ültek) a Lánchídon a tüntetők, miután a rendőrség az útjukat állta a pesti hídfőnél. A tüntetők szerint spontán vonulásról volt szó, a rendőrség viszont folyamatosan arra hívta fel a figyelmüket egy hangosbemondó segítségével, hogy a KRESZ be nem tartásával szabálysértést követnek el.

Rövid időn belül jóval több rendőr jelent meg, mint ahány tüntető tartózkodott a hídon, így természetesen várható volt az oszlatás. Fél hat környékén több tüntetőt kiemeltek a tömegből – leginkább azokat, akik nem akarták elhagyni az úttestet –, a járdán pedig többeket igazoltattak.

Ezekben a percekben már zavartalan a forgalom a hídon, néhány kitartó tüntető viszont a Kossuth tér felé vette az irányt.

Miután a Lánchídnál véget értek az események, páran elindultak a Kossuth térre, onnan pedig most a Szalay utcai, V. kerületi rendőr kapitánysághoz tartanak, mert állítólag több, a tüntetésen előállított embert oda vittek. Tudósítónk is velük tart.

Több száz ember jelent meg Siófok központjában is a mai tiltakozáshullámmal szolidáris helyi tüntetésen, amelyet itt ugyancsak a helyi ellenzék hirdetett meg.

A beszédek előtt felolvasták Erdős Virág Na most akkor… című versét is, mint korrajzot. A vers elhangzása után Lengyel Róbert siófoki polgármester emelkedett szólásra. Ő Martin Luther Kinget idézve ismételte el a szavait:

„Van egy álmom, hogy egy napon Georgia vöröslő dombjai alatt az egykori rabszolgák és egykori rabszolgatartók gyermekei békében élnek majd.”

Lengyel szerint ez pontosan az ő álma is Magyarországon is. Hozzátette:

„Ebben az országban nincsenek magyarok és magyarabbak. Mi is, és én is!”

Lengyel Róbert szerint az országba elsősorban nyugalom kell ma, például abban az értelemben, hogy senkinek sem kell attól tartania hogy elvei kiállásai miatt retorziók érhetik. Szerinte ha ez nem lenne így, ötször ennyien lennének most is Siófok terén.

„Ilyen országot akartunk 30 éve? Én biztos hogy nem!”

– jelentette ki.

„A rabszolgatörvénnyel elérik, hogy a férjtől elveszik a feleséget, a feleségtől a férjet, a gyermektől pedig a szüleit. A családokat verik szét, amelyek a társadalom alapja! Ez nem jöhet létre!”

A beszédek után a tüntetők vonuláson is részt vettek a város központjában.

Az ATV a teljes demonstrációt élőben közvetítette a Facebookon:

Elkezdődött a kiszorítás, minden tüntetőt és sajtóst a járdára tereltek, ahol többeket igazoltatnak, de helyszíni tudósítóink szerint sokan igazoltatás nélkül távozhattak. Néhány tüntető viszont az úttesten maradt ülve, közülük kettőt kiemeltek a rendőrök, a többieket  rengeteg rendőr vette körbe. Mivel többszöri felszólítás után sem hagyták el az úttestet, őket is kiemelték, így most már tényleg mindenki a járdán van.

fotó: mérce

fotó: mérce

 

Rengeteg rendőr sorakozott fel a tüntetők körül, egy úttesten ülő embert  kiemeltek a tömegből, oszlatás és igazoltatás viszont továbbra sem kezdődött meg. Sokadik felszólításra úgy tűnik, a többség a járdára vonul az úttestről, a hidat azonban továbbra sem hagyják el.

Egy biztos: rendőrből már több van, mint tüntetőből.

fotó: mérce

Székesfehérváron három helyen tartottak félpályás forgalomlassító akciót – egyet a Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Szakszervezetek Egyeztetési Fóruma – vagyis a Fejér Megyei Szakszervezetek Akcióegysége (MASZSZ-SZEF), kettőt pedig civilek és pártok közösen. Az alábbi térképen a szakszervezeti logó jelzi a MASZSZ akcióját, az O1G pedig a civilek és pártok akcióinak helyszíneit.

A szakszervezeti rendezvénytől a szervezők előzetes kérésének megfelelően távol tartották magukat a pártok, melyek képviselői vegyesen vettek részt a további két rendezvényen.

A szakszervezetek útlezárásán több, mint ötven autó vett részt:

A civilek Auchan szupermarket melletti tüntetésén is szép számmal jelentek meg demonstrálók, a szakszervezetek akciója után több résztvevő átparkolt hozzájuk:

Ahogy a 81-es út melletti lezáráson is részt vett huszonhét autó, egy vörös, platós teherautó,

valamint a Polgárőrség egy képviselője.

A demonstráció körülbelül délután 2-kor kezdődött útlezárással. Ezután mintegy száz demonstráló gyűlt össze az orosházi Fidesz-irodánál, ahol több beszéd is elhangzott.

dr. Szabó Ervin a Jobbik képviseletében kijelentette

„Nem akarunk mást csak normálisan élni, és nem rabszolgaként dolgozni! ”

továbbá

„Elegünk van a hazugságokból a hozzá nemértő vezetőktől! Megfutamodnak mindentől, és a saját érdeküket képviselik! Elegünk van a cinizmusra, és végtelen hatalomvágyra épült politikától. Bukásra vagytok ítélve”

Forrás: koroshircentrum.hu

A 44-es főúton félpályás lezárással demonstráltak a Magyar Dolgozók Szakszervezetének felhívására szombaton. Az útzár 12:00 órától 16:00 óráig tartott, körülbelül 30 személygépkocsi vett részt az akcióban.

Nagy Sándor, a DÉMÁSZ Szakszervezet vezetője a Kőrös Hírcentrum kérdésére elmondta:

„Mi munkavállalók, szakszervezetek nem szeretnénk az utcán politizálni. Önmagában politizálni se szeretnénk, mi azt szeretnénk, hogy a törvényeket, amelyek bennünket érintenek, az országos érdekegyeztetés keretein belül meg tudjuk beszélni.”

forrás: koroshircentrum.hu

Az Álljon le az ország! – akció keretében ma Cegléden ötvennél is több autó csatlakozott a félpályás útlezáráshoz, így tiltakozva a rabszolgatörvény, és az Orbán-kormány munkásellenes intézkedései ellen is általában.

Fotó: Smahajcsik Péter, Cegléd

A legifjabb tüntető itt még babakocsiban érkezett a helyszínre.

Kecskeméten azonban nemcsak a szakszervezetek által szervezett tiltakozás, de előtte a civilek és pártok által megtartott „Hírös Menet a Demokráciáért 2019” címmel meghirdetett tüntetésre is ma került sor.

A Bács-Kiskun megyei székhelyen is több százan vettek részt az eseményen, és a már szinte megszokottnak számító útvonalon vonultak a Vasútparktól a Rakóczi út- Koháry István Krt-Széchenyi tér-Kölcsey u- Deák Ferenc téren keresztül a Kossuth térre, a városháza elé vonultak.

Fotó: Magyar Miklós, Kecskemét

A rendőrség folyamatosan hangosbemondón tájékoztatja a Lánchídon maradó tüntetőket, hogy az  úttesten tartózkodással szabálysértést követnek el, „amennyiben nem fejezik be, cselekményük rendőri intézkedést von maga után.” A hidat a pesti hídfő irányába a járdán kellene elhagyniuk, erre azonban nem hajlandóak, így kb ötvenen az úttesten ülve tiltakoznak, kb. százan pedig a járdákon állnak, közben azt skandálják, „Értetek is tüntetünk!”

 

tüntetők ülnek a lánchídon. fotó: mérce

A kormány szóvivőjének nem mondhatni, hogy vadonatúj gondolatoktól lett ráncos a homloka. A mai országos kiterjedésű, több nagyvárosban többszázas-ezres demonstrációkkal tarkított, sok helyen autós útblokáddal megtámogatott tüntetéshullámról, amelyeken a rabszolgatörvény eltörlését követeli több tucat szakszervezet, civil szervezet, politikus, annyit bírt mondani összesen, hogy

„A szombati tüntetésekből látható, hogy elkezdődött az európai parlamenti választások kampánya, amelyre Soros György is mozgósít.”

 

A tatabányai tüntetés után a Fidesz-székházhoz sétáló tüntetők elérték céljukat, ahol a magukkal hozott A2-es papírlapokat ragasztottak az iroda ajtajára valamint ablakaira, melyeket üzenőfalként lehet használni. A demonstrálók olyanokat írtak, mint

„A nemzetközi tőke csicskái vagytok!”

Emellett népszerű üzenet az „O1G”, a „takarodjatok fasszopók!”, valamint a néhai Alkotmány Nem Játék csoport jelszava, az „alkotmányt, demokráciát, jogállamot!” követelés.

Természetesen hatalmas méretben felkerült a „mocskos Fidesz” népi bölcsesség is.

Időközben megérkeztek a rendőrök, a tüntetők mécsesekkel szerelkeztek fel, ezekből egy világító O1G emblémát raktak ki az iroda bejárata elé.

Személyi sérülésekről, anyagi kárról egyelőre nem érkezett hír.

„Álljatok félre!” – skandálja a kb. 250 fős tömeg a Lánchídon, mivel jópár rendőr állta újtukat a pesti hídfőnél. Helyszíni tudósítóink szerint csak a járdán engedik tovább az embereket, ennek ellenére sokan az úttesten várják, hogy tovább haladhassanak.

Még zajlik Pécsen a tüntetés, ahol a tömeg megtöltötte a Széchenyi tér elejét. A demonstrációt szakszervezetek kezdeményezték.

Nagy Erzsébet, a PDSZ (Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete) pécsi vezetője azt kérte mindenkitől beszédében, „legyenek szívesek a munkahelyükön megkeresni a saját szakszervezeteket, és tessenek belépni”. Hozzátette, ha elégedetlenek a helyi szakszervezet munkájával, akkor le kell váltani a vezetőket.

Szerinte a sztrájk nem egyszerű dolog, azt meg kell szervezni, és akik részt vesznek, azoknak ki kell tartani, de mégis, szerinte csak a sztrájk vezethet eredményre. Ehhez viszont Nagy szerint kell külső segítség is. „Legyenek tüntetések, félpályás útlezárások amik segítik a sztrájkot, ebben vegyetek részt, járjon elő a részvétellel jó példával Pécs” – tett hozzá, majd elsorolta a szakszervezetek 4 és a pártok 5 pontját.

Hetes Ildikó, a Bölcsődei Dolgozok Szakszervezete pécsi vezetője arról beszélt, a hazájában akar tisztességes bért kapni. A hazájában nem akar rabszolga lenni, azt kérte, a hazájában „rólam nélkülem, ne döntsön senki”, a tömegtől pedig azt, álljon ki magéért és társaiért.

Beszélt arról, hogy 10 éve nem nőtt a bérük. Létbiztonságot, kiszámítható, tervezhető jövőt követelt, hogy a fiatalok ne kényszerüljenek arra, hogy külföldre menjenek. „Emeljétek fel a fejeteket, a véleményeteket bátran vállaljátok” – búcsúzott a tüntetőktől.

Varga Orsolya, a NEM, a Nők Ellenállási Mozgalom részéről kijelentette: demokratikus szabad országban akarunk élni. „Mondj nemet a korrupcióra, az antidemokratikus kormányzásra, a félelemre! Mondj nemet a diktatúrára!” – kéri Varga, majd kérdéseket tesz fel, amire a tömeg egyként nemmel válaszol.

Azt akarjuk, hogy a gyerekeink félelemben éljenek? Nem. Olyan országban akarunk élni, ahol 18 éves lányokat vegzálnak úgynevezett értelmiségiek? Nem. Azt akarjátok, hogy megszűnjön a Tudományos Akadémia? nem. Azt akarjátok, hogy az legyen kiírva az ország határon, hogy Mészáros Lőrinc, magánterület? Nem.

Varga azt mondta, hogy dakota mondásokat nem tud, de magyar mondásokat igen. Addig jár a korsó a kútra, ameddig el nem törik – kezdte sorolni. „Azt is mondják, sok lúd disznót győz, én leszek lúd, de ki lesz a disznó?” kérdezte, mire a tömeg egyként felelt: Orbán

„Ez nem fog menni egyik napról a másikra” – mondta a tiltakozásokról. „Hibázni is fogunk, de cselekedni kell” – tette hozzá. Ő is azt kéri, lépjenek be az emberek a szakszervezetekbe, és csatlakozzanak a hétfői pécsi félpályás útlezáráshoz.

A tüntető tömeg a beszédek után a helyi kormánymédia ellen is tiltakozott, a mostmár Orbán Viktor nonprofit médiaholdingjába beolvasztott Új Néplap szerkesztősége elé vonultak, és ott is kifejezték tiltakozásukat.

Ez a szerkesztőség egészen véletlenül a szolnoki Mészáros Lőrinc utcában található egyébként.

Fotó: Berkó Albert

Fotó: Berkó Albert

Fotó: Berkó Albert

Habár hivatalosan véget ért a tatabányai tüntetés, a konferanszié úgy fogalmazott,

„hazafelé még mindenki azt gondolhat és mondhat, amit akar”,

páran pedig így is tettek.

A tüntetés résztvevőinek egy része elindult a Fidesz helyi székházához.

Jelenleg két rendőr igyekszik a vonulókat a járdára terelni.

A hídra ért a Clark Ádám térről induló, rabszolgatörvény ellen tüntető tömeg.

 

Bősz Anett, a Liberálisok képviselője kezdte a fehérsapjások sorát, aki a kiállás, a tiltakozás kultúrájának meghonosodásáról beszélt, valamint arról, hogy ideológiai hovatartozástól függetlenül ki kell állnia a demokratikus értékeket vallóknak, és közösen kell követelniük a demokráciát és a jogállamot.

Ezután Demeter Márta, az LMP tagja szólalt fel, aki szerint a kormány semmibe vette a munkavállalók és a szakszervezetek követeléseit, azonban az ellenzék most együtt mozdul velük, emellett emlékeztetett,

ma több, mint 40 helyen folynak tiltakozások az országban.

Kifejtette, legfontosabb feladatuk jelenleg a rabszolgatörvény eltörlése, azonban tennivalóik ennél számosabbak – ezután kiemelte, támogatják a sztrájkot, mint mondta,

legyen sztrájk!

Elmondta továbbá, ők a multik helyett az emberek oldalán állnak, így bojkottot hirdetnek azon multik ellen, melyek élnek a rabszolgatörvénnyel, valamint megjegyezte az állam is rosszul bánik a neki dolgozó munkásokkal.

Majd Kunhalmi Ágnes MSZP-s képviselő tette fel az adekvát kérdést, ki akarja kimosni Bayer Zsolt száját.

Mint monta, azért vannak ott, hogy egy tatabányai se érezze magát egyedül, majd az egész országnak üzente, hogy ők fehér sapkások itt vannak, hogy megmentsék az országot.

Megemlékezett a tüntető tömeg heterogenitásáról, miközben mind azért küzdenek, hogy a demokrácia, a jogállam és a jóléti állam ne csupán álom legyen – ezekért a dolgokért pedig rendszeresen meg kell küzdeni, mégpedig ideológiai állásponttól függetlenül, együtt – visszhangozta az összeborulás narratíváját.

Feltette a kérdést: mi a teendő Orbánnal és „kutyáival” szemben? Majd meg is válaszolta: részt kell venni a választásokon, és az ellenzéki összeborulás jelöltjére kell szavazni.

Szabó Tímea, a Párbeszéd politikusa kezdetnek leverőlegényezte Németh Szilárdot, majd arról értekezett, Némethet a bíróság többször elítélte, emellett még hazudik is.

Mint mondta, tudjuk hogy Orbán és Németh azért hazudik róluk, nőkről, mert félnek.

Ők pedig nem fognak meghátrálni, továbbra is az emberekkel együtt fogják folytatni az ellenállást. Hozzátette, Orbánék azt hitték a bejglifogyasztás közben a nép megunja majd az ellenállást, ez azonban szerinte nem következett be – ez az ellenállás pedig nem csupán a rabszolgatörvényről szól, de a NER eltakarításáról.

Szabó kijelentette, addig nem hátrálnak meg, míg Orbán hatalmon van.

A képviselő ezután felszólított minden résztvevőt, beszéljenek a NER bűneiről mindenkivel, aki nincs azokkal tisztában, hozzanak el minél több embert a tüntetésekre, és támogassák a szakszervezeteket, valamint természetesen ő is értekezett egy sort arról, hogy Orbán ellen mindenkinek össze kell fognia.

Szél Bernadett a köztévében forgatott valóságshow-jával kapcsolatban nosztalgiázott kezdésként, mikor állítása szerint túlórázott, majd kifejtette, a munkásoknak nem kellene túlórázniuk.

Megemlékezett a szélsőséges társadalmi egyenlőtlenségekről, melyek abban is megnyilvánulnak, hogy Orbán és társai luxusrepülőznek, luxusjachtoznak, miközben a nép gyermekeinek heti hat napot kell dolgozniuk. Elmondta, ennek ellenére

nincs két Magyarország.

Majd hozzátette:

„egységben az erő”

valamint hogy az országnak meg kell állnia.

A DK-s Vadai Ágnes elmondta, majd negyven napja vár arra, hogy egy fideszes elmagyarázza neki, miért fogadták el a rabszolgatörvény – azonban a türelmük véget ért.

Mint mondta, nem azért lett politikus hogy gombokat nyomogasson, hanem hogy egy jobb országot csináljon, melyben mindegy hogy milyen ideológiát vall valaki, hogy hova szavazott, mindenki magyar, és senki sem veheti magának a bátorságot hogy valakit megfosszon magyarságától

Eközben lassan több a stadion, mint a körzeti orvos.

Látjuk, hogy szövi át a gazdaságot a korrupció, hogy nem működik az egészségügy és az oktatás, és eközben a miniszterelnök fél kiállni a nép elé és elmondani, ez a helyzet teljes mértékben megfelel neki.

Varga-Damm Andrea, a Jobbik képviselője emlékeztetett, egy éve senki nem gondolta volna, hogy valaha egy színpadon fog állni a fehér sapkás politikusok.

Varga-Damm szerint ezt Orbán sem gondolta volna, azonban a miniszterelnök tévedett.

Nem véletlen hogy nem foglalkozik nőügyekkel, hisz kisebbrendűségi komplexusa van a nőkkel szemben. Orbán úgy gondolta emellett a képviselő szerint, ő majd uralkodni fog ezen az országon, azonban

Magyarországon nem uralkodhat senki.

Orbán rosszul számolt, mert az ellenzéki képviselők minden nép elleni támadásnak igyekszik ellenállni. A továbbiakban a büszke magyar nemzetről értekezett, valamint arról, hogy jelenleg Magyarország neve szitokszó Európában, azonban ezen változtatni kívánnak.

A tüntetés végén a fehérsapkás kommandó tagjai közösen elénekelték a Kossuth-indulót.

Molnár Péter, a Fidesz egyik alapítója slam poetry-vel mondta el, mit gondol.

A produkció kb. 3:50-től látható videónkon:

Máté Andás az Oktatói Hálózat képviseletében arról beszélt, ami most megy ezekben a hetekben az ELTE-n és az Magyar Tudományos Akadémián, sokakat fog elüldözni. Drukkoljunk nekik tiszta szívünkből, de aggódjunk nyugodtan azért, hogy mi fog maradni a hűlt helyükön – mondja. A múlt évben a magyarok adakozó kedve szintet lépett: most egy egész egyetemet adakoztunk el, nem is akárhová, Bécsbe – utal a CEU elüldözésére.

„Menjenek el ők, mert ez a mi hazánk. Menjenek el, de minél előbb”

– mondja Máté a Clark Ádám téri tüntetésen.

Folytatódnak a beszédek a Clark Ádám téren, ahol a frissen alakult Írók a szolidaritásért csoport képviseletében Baán Zsófia szólalt fel. A kezdeményezéshez több mint 200 író, irodalmár, műfordító és az irodalom terén tevékenykedő csatlakozott a társadalom kiszolgáltatott tagjaival való szolidaritás jegyében:

„Mi, írók, irodalmárok szolidárisak vagyunk a társadalom kiszolgáltatott tagjaival.

Szolidárisak vagyunk a munkásokkal, az érdemi egyeztetések nélkül elfogadott túlóratörvény áldozataival. Szolidárisak vagyunk az őket képviselő szakszervezetekkel, és mellettük állunk sztrájk idején.

Szolidárisak vagyunk a diákokkal és a pedagógusokkal, a centralizált és bürokratikus köz- és felsőoktatás elszenvedőivel.

Szolidárisak vagyunk a kilátástalan helyzetbe hozott tudományos kutatókkal, az MTA dolgozóival.

Szolidárisak vagyunk mindazokkal, akik támogatásra, segélyre szorulnak, s akiket a kormány hathatós segítségnyújtás helyett jogaiban korlátoz.

Szolidárisak vagyunk mindazokkal, akik az esélyegyenlőség hiányában nem tudnak jelenlegi helyzetükből se tanulás, se munkavállalás révén kiszakadni.

Szolidárisak vagyunk mindazokkal, akik bármilyen okból hajléktalanná váltak, akiket kilakoltatnak az otthonukból, és létezésüket törvény szankcionálja.

Szolidárisak vagyunk mindazon civilszervezetekkel, amelyek a társadalom számára hasznos munkát végeznek, és eközben el kell szenvedniük az állam ellehetetlenítő intézkedéseit.

Szolidárisak vagyunk a kultúra és a művészetek területén dolgozó társainkkal – mindannyiunkat elviselhetetlen helyzetbe hoz a kultúratámogatás ideológiai alapú központosítása.

A társadalom felelős tagjaiként kiállunk a jogállamért.”

– hanzott el.

Tatabányán a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke jó, vagy inkább jobb napokat kívánt. Az MKKSZ-nek is fáj a rabszolgatörvény, azonban a közszférában más súlyos hátrányok is vannak a bérezés és a munkakörülmények területén.

Szervezete a kezdetektől tagja a sztrájkbizottságnak, azonban ők már meghirdették sztrájkjukat március 14-re, és várják hogy mások is csatlakozzanak, vagy sztrájkot jelentsenek be. Felszólította a hallgatóságot,

„ne hagyjuk hogy a munkáltatói túlhatalom döntsön mindenről”

Emlékeztetett, idén már hatodik alkalommal készülnek sztrájkra az önkormányzati dolgozók, mivel 11 éve még mindig csak ígéret a béremelés 17.000 ember számára, a szociális ágazatban dolgozóknak pedig a legalacsonyabbak a béreik az állami szektorban.

Többek között ezen problémák miatt részletes sztrájkköveteléssel fordultak Orbánhoz.

Borosné ezután felhívta a résztvevőket, támogassák a közszféra dolgozóinak sztrájkkövetelését – a munkaharcuk nemcsak értük zajlik, hisz a teljes társadalom érdeke, hogy az adófizetők minőségi közszolgáltatásokat kapjanak.

Emellett kifejtette, akkor lesz a harc sikeres, ha kitartóak lesznek és támogatják egymást, nem hagyják hogy megosztani magukat.

A szakszervezeti vezető szerint érdemi megbeszélést akarnak, mint egyenjogú emberek – a rendszerváltás története igazolja, hogy a konfliktusokat egyenrangú felek tárgyalásával lehet megoldani. Az MKKSZ-ben a sztrájk előkészítéséért mindent megtesznek, és remélik, mások is erre készülnek.

Majd emlékeztetett, a közszférában csak ott lehet sztrájkolni, ahol van szakszervezet, így

mindenkit felszólított, lépjen be a szakszervezetbe.

Kora délután még Berettyóújfaluban volt Komjáthi Imre, késő délután viszont már Nyregyházáról jelentkezett

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei székhelyen is hosszú kocsisor tartott ma útlezárást, a helyi ellenzéki pártok is támogatták az útlezárást. A helyi szervezők szerint a hideg ellenére sokan jöttek össze azért, hogy „a Fidesz túlhatalma ellen” tiltakozzanak, de ott voltak a megyei Vasas szakszervezet tagjai is.

Komjáthi itt arról beszélt, hogy

„Nyíregyházán is példátlan összefogás alakult ki a pártok és szakszervezetek között a tiltakozásban.”

De itt is kiemelte, hogy a kormány a megfélemlítésre játszik, félni azonban nem szabad.

Magyar Szakszervezetek Szövetségének elnöke kifejtette:

– Nincs rendjén, hogy a kormány kizsákmányolja az embereket.

– Világossá kell tennünk a kormánynak, hogy nem azért dolgozunk, hogy elfáradjunk, hanem azért, hogy tisztességes bért kapjunk.

– Civil-szakszervezeti-ellenzéki hármas egység született, és ez az egység képes változást hozni. Ez az egység képviseli azokat, akik valódi ellenállással, valódi értékekért küzdenek.

– Egyetlen egy munkásérdekeket szolgáló törvényt sem nyújtott be a kormány, kizárólag a tőke érdekeit szolgálják.

– Ne kelljen elhagynunk a saját hazánkat, és ne legyünk rabszolgák a saját hazánkban.

– Ma országos kiterjedésűvé vált az ellenállás, ennek a harcnak folytatódnia kell. Fontos, tartalmi kérdésekben kell tudnunk együttműködni, és nem látszatintézkedéseket hozni.

„Munkás-diák szolidaritást”

– zárja beszédét Kordás

Kocsi Béla szakszervezeti vezető elmondta a Mércének 2012 óta nem volt a városban ilyen nagy tüntetés. Szerinte egyre többen rájönnek, hogy a rendszerváltáskor nem ilyen országot akartunk.

Kocsi elmondta, hogy a 400 óra túlóra nélkül is leterheltek a munkavállalók. Szerinte nem lehet észrevétlenül hagyni ezt az egészet a kormánynak, változtatni kell. Kocsi elmondta kifulladásig fogják csinálni. Ő azt érzi egyre többen és többen csatlakoznak a kezdeményezéshez.



A tiltakozáson pártok helyi szakszervezetek vettek részt.

Tatabányán Misetics Bálint szociálpolitikus beszédlt:

– A kormányzat társadalompolitikai intézkedései a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelését szolgálják.

– A rezsim lakáspolitikája többet ad a gazdagoknak, mint a szegényeknek, a rezsim oktatáspolitikája az, hogy aki szegénynek született, az is maradjon, pláne ha roma az illető.

– „Tőke és fasizmus jegyesek” – A kormány azért tudja folytatni az emberellenes politikáját, mert propagandájával sikerült elhitetni az néppel, hogy nem a munkások kizsigerelése, hanem a más bőrszínűek fenyegetik a társadalmat.

– Ahhoz, hogy ellent tudjunk állni a rezsimnek, föl kell ismernünk magunkat egymás sérelmeiben, és egymás küzdelmeiben:

„Az emberi szabadság és az emberi méltóság egy és oszthatatlan.”

– idézi Bibó Istvánt Misetics.

– Akkor is rólunk szól az elnyomás, ha nem közvetlenül minket nyomnak el. Ha megfélemlítik az újságírót, az akadémikust, a munkást, az rólunk szól.

– Elő kell készíteni egy újabb fordulatot, egy új magyar köztársaságot. Ami a szegényeké, a nőké, a hajléktalanoké, a cigány magyar honfitársainké is, akiket mind kizárt a 2010 előtti rendszer is.

– Éljenek a szakszervezetek, éljen a sztrájkkészültség. Éljen a szolidaritás, éljen a köztársaság! – zárta beszédét Misetics Bálint.

Legalább ezren tüntettek Miskolcon, a tüntetők megtöltötték a Városháza előtti teret. Több szakág, az ápolók és az ipari dolgozók képviseletében is röviden, de érzékletesen írták le a Városháza előtt, milyen elviselhetetlen helyzetet teremt a túlóra a kétkezi munkások számára.

Az ápolók képviselője kiemelte:

„A kormánnyal szemben azonban mi nem hagyjuk magukra a rászorulókat!”

A szociális dolgozók képviselője szerint a szakmát sokan szeretik,

„a kormánymédia miatt azonban a szakma presztízse jelenleg nulla.”

Ugyanakkor a felszólaló szociális munkás kiemelte, sztrájkolni ők nem tudnak. Utána egy tanár is felszólalt, mondván 25 éve vár helyzete rendezésére.

„Tanú nincs, érdekvédelem nincs, kussolás van!”

– zárta beszédét.

Utánuk Szabó Ferencné, a Vegyipari és Műszaki Munkások Független Szakszervezete beszélt, aki kiemelte

„A jelenlegi MT nem más, mint a dolgozók elnyomására összeállított szabálykönyv”,

ezért annak eltörlését is követelik.

Hajdú Antal, a VASAS szakszervezet megyei elnöke valódi érdekegyeztetést, és a magyar sztrájktörvény átírását, valódi sztrájkjogot követelt, ennek hiányában szerinte a munkások teljesen védtelenek. Ő is kiemelte, az elégséges szolgáltatásról való egyeztetéssel minden sztrájkpróbálkozást ellehetetlenítenek.

„Kiherélt szakszervezeti jogosítványokkal nem létezhet munkahelyi érdekvédelem. […] Mert nem vagyunk rabszolgák!”

– mondta.

Ezután egy buszvezető például arról beszélt, 2008 óta tíz buszvezető halt meg munka közben, akiket a korkedvezmény már nem védett meg.

Egy szennyvízaknákban dolgozó arról számolt be, náluk a túlórák már réges-régen túllépték az értelmes keretet, és egészségi állapota olyan rossz, hogy azt sem tudja, megéri-e a nyugdíjkorhatárt.

Baranyazi Zoltán, a közúti közlekedési szakszervezet helyi elnöke erre válaszul követelte egy sokkal rugalmasabb nyugdíjrendszer kidolgozását. Sokan vannak, akiknek nehéz fizikai körülmények, fokozott készenlét vagy időjárási viszontagságok között kell végezniük a munkát. Nekik szerinte jár a korkedvezmény.

A felszólalásokat az MSZP helyi szervezete élőben is közvetítette:

Elkezdődött Tatabányán a szakszervezeti vezetők, ellenzéki politikusok valamint civilek részvételével megtartott tüntetésen. Beszédében a Hamletből idézett, majd kifejtette, olyan országban szeretne élni, melyben az iskolarendszer nem rabszolgákat termel, és ahol nem rabszolgaként kell dolgoznia az embereknek.

„Olyan országban szeretnék élni, mely értéknek tartja a munkát, és tiszteli a szabadidőt, valamint a szabadságot”

– mondta.

Tompa szerint a rabszolgatörvény a veszélyezteti a társadalmat, mikor hullafáradt orvosok kezébe adja az életünk, és a túlórák a minőségi időnket veszik el.

Felemlegette, hogy Orbán nem foglalkozik nőügyekkel, mikor nők elnyomásáról van szó, és nem foglalkozik gazdasági ügyekkel, mikor a barátja meggazdagodása a téma, valamint emlékeztetett, a menekültektől a hajléktalanokon keresztül a nőkig emberek, csoportok széles skáláját nyomja el az Orbán-rendszer.

Tompa részletesen értekezett a társadalmat érintő problémák tömegéről, miközben felhívta a hallgatóság figyelmét arra, nyitottnak kell lennünk egymásra, vitatkoznunk kell, és szolidárisnak kell lennünk egymással.

Úgy tűnik, nem meglepő módon a vidéki körkapcsolásokra már nem sokan kíváncsiak.

Mindkét helyről élőben közvetítünk.

Pécs:


Tatabánya:

Nagy Blanka, az ország leghíresebb gimnazistája kifejtette: az Orbán-kormány egy daganatos sejt, ami fel akarja falni a többi sejtet.  Ezután emlékeztetett: lejárató hadjárat zajlik ellene. A jelenlévők kifejezték hangos nemtetszésüket.

Ezután megjegyezte: hamis híreket kezdtek terjeszteni róla, majd értékelte a Fideszt, eszerint a kormányzó párt és csatolmányai megbuktak

  • tisztességből,
  • emberségből,
  • őszinteségből,

továbbá felháborító mennyiséget  lógnak az emberek érdekében zajló egyeztetésekről.

Eztán feltette a költői kérdést: meddig tűrjük hogy egyre szegényebbek vagyunk, míg Orbánék a mi pénzünkkel tömik a zsebüket?

emellett kritizálta hogy Orbán a várba költözik, majd megjegyezte, ahol freskókat festenek le, utána a könyveket fogják égetni, továbbá kijavította korábbi nyilatkozatát, melyben azt mondta, tőle félnek – jelenlegi véleménye szerint nem tőle, hanem en bloc a fiatalságtól fél a NER.

Kifejtette:

„kedves kortársaim, muszáj kiállnunk a szavunkért és elmondani a véleményünket”.

Bayernek reagálva pedig elmondta:

„az ócska kis prolik – vagyis a munkásosztály – termelik a segged alá a javaidat, ha nem lennének, nem lenne a haverjaidnak annyi pénze hogy neked most tévéműsorod legyen.”

Majd kihívta a hóra, de Bayer természetesen nem jött.

Beszédét pedig a következőképp fejezte be a nagy elődökre utalva:

Rabok legyünk vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok!

Molnár Áron elmondta:

– Rohadtul idegesíti az, hogy állandóan azt kérdezik tőle, hogy fél-e.

– Fél attól, hogy nem lesz szabad sajtó, nem lesz szabad bíróság, és fél attól, hogy ő maga nem tesz eleget az országért.

– Nagyon mérges amiatt, hogy elbeszélnek a feje felett, miközben a képviselőknek a nép képviselete a dolga.

A színész-előadóművész egy speciális kézjelet is kitalált a demonstrációra, ami az összetartást jelképezi.

 

A tömegben a „Nem leszünk rabszolgák!”, „Aki dudál, velünk van!” és az „Orbán, takarodj!” a legnépszerűbb jelszavak, a vonulók között sok az ellenzéki pártzászló is.

A tömeg a Búza téren gyülekezett, és a Széchenyi István úton vonulnak a Városház tér felé, ahol a szakszervezetek és pártok képviselői tartanak majd beszédet.

Az otthonmaradókhoz címzi beszédét:

– A mi felelősségünk, hogy élünk-e a jogainkkal.

– A mi felelősségünk, hogy kifejezzük, ha valami nincsen rendben.

– A csendes többség sokkal inkább csend, mint többség.

– Magyar állampolgárként jogunk van szavazni. Éljetek vele!

– A jogaink annyit érnek, amennyire használjuk őket.

 

A konferanszié felszólította a jelen lévőket, hogy aki hozott magával lakatot, rögzítse a színpad előtt kifeszített láncra, majd felkonferálta a Herbal Reality youtube csatorna szerkesztőjét, aki online jelentkezett be.

A szerkesztő elmondta, Orbán-kritikájuk miatt ismeretlenek megfenyegették, megölik őket, és végeznek a családjukkal is, majd arról értekezett hosszan és kimerítően, hogy

„leáldozott az ideológiák ideje, elmúlt az idő, mikor számított, ki milyen elveket vall.”

Ezután megjegyezte, sokadszorra és rengetegen gyűltek össze, majd kifejezte abbéli reményét, hogy nem hiába – valamint ahogy korábban említette, nem az ideológiák miatt, hanem hogy ne dögöljünk meg a kórházban, hogy legyen fizetésünk.

Felemlegette, nem mindegy hogy hajléktalan embertársainknak csak házuk, vagy hazájuk sincs. Kifejtette: ha azon vitázunk, melyik ideológia jobb ahelyett, hogy van-e mit ennie embertársainknak, elvesztünk.

Herbál szerint nem az a kérdés, milyen lisztből készült a kenyér, hanem hogy lesz-e kenyér – Orbánt pedig nem érdekli ez a kérdés.

Később meggyanúsította a miniszterelnököt, vajon a bosszúját éli-e ki a 2002-es vereség miatt – egyszer majd kérdőre vonják.

Hosszasan fejezte ki felháborodását továbbá afölött, hogy 2019-ben Bayer Nagy Blankát sértegetheti a tévében – mint mondta, ha valaki mást pocskondiáz, megaláz az egész ország előtt, annak nincs semmilyen elve.

Mint mondta, vízválasztó a mostani időszak: olyan országban akarunk-e élni, melyben gyűlölködésben élünk, vagy rendet kell tennünk,

Herbál megígérte, addig nem állnak meg, míg Orbán bíróság előtt nem felel a bűneiért, majd kijelentette: első lépésként sztrájkolnunk kell – a magyar történelemnek meg kell fordítani a szekerét.

Az oktatás szomorú helyzetéről reppel, ütős mondatok

Matematikáról

„Miért vagyunk zavarban a visszajáróval a boltban?”

Nyelvtanról

„Fontos a mássalhangzók összeolvadása, de fontosabb egy szabad ország szabad oktatása”

Testnevelésről

„Az elméleti tesi olyan hiteles, mint a fél-playback.”

„Tanulni akarunk, de nem mindegy, hogyan. Ezért harcolunk igen-igen sokan!”

Molnár Áron, a noÁr alapító tagja lépett fel, aki rövid beszédében megjegyezte,

„iszonyú vagány hogy több ezren vonultunk az utcán,”

majd megemlítette,

„rengetegen vagyunk, akik tenni akarunk.”

Molnár az összefogás narratívára utalva kifejtette, csak együtt tudunk valamit elérni.

Ezután előadta Ébresztő címen ismert dalát, melyben a magyar társadalmat érintő különböző problémákról értekezik:

A szakszervezeti vezető elmondta:

– Azokért a fiatalokért harcolok, akik dolgoznak, és azokért is, akik a jövőben kezdenek majd dolgozni. Az ő nevükben üzenem: Elég volt!

– Nem akarunk olyan országban élni, ahol nem kérdeznek minket a rólunk szóló törvényekről. Semmit rólunk nélkülünk!

– Nem akarjuk, hogy utolsó munkanapunkról a halottaskocsi vigyen el minket. Nem akarunk hetvenévesen dolgozni, mert megalázóan alacsonyak a nyugdíjak. Ez nem élet, hanem rabszolgaság, és mi nem vagyunk rabszolgák.

– Olyan országot szeretnénk, ahol a dolgozók képviseletét megbecsülik. Ahol rugalmas a nyugdíjrendszer, ahol békés nyugdíjas éveket lehet eltölteni.

– Vegyük vissza az irányítást és ne hagyjuk elnyomni a hangunkat!

 

{{pp_author_avatar}}
{{pp_author}}
{{pp_time}}
{{pp_content}}