Nincs hova hátrálniuk: szakszervezeti válaszok a rabszolgatörvényre

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete 5 pontos javaslatcsomaggal rukkolt elő, a rabszolgatörvény miatti tiltakozások összehangolására.

Mint írják:

„Eljutottunk ahhoz a ponthoz, ahonnan nemcsak egy uniós ország munkavállalóinak, de a szakszervezeteknek sincs tovább hova hátrálniuk. Ezt felismerve világosan látszik, hogy szakítani kell azzal a gyakorlattal, hogy az egyes munkavállalókat hátrányosan érintő törvények, javaslatok elfogadása előtti szakaszra helyezik a szakszervezetek a tiltakozó akciók súlypontját, majd ha nem tudtak elérni komoly eredményt, akkor lassan hagyják elhalni, kifulladni az ügyet.”

A PDSZ álláspontja szerint sokkal átgondoltabb ellenállásra van szükség, ezért a következőket javasolják:

  1. Még az idei évben üljön össze a Szakszervezeti Tisztségviselők Tanácsa, az akár több száz főt magába foglaló fórum adjon ki nyilatkozatot, állásfoglalást, amelyet aztán tiltakozva a 2010 óta tartó folyamat egésze ellen, egy demonstráció keretében (utcai vonulás a tanácskozás színhelyétől a Parlamentig) adjon át a döntéshozóknak. Ezt követően tanácskozási és demonstrációs céllal szükség esetén máskor is össze lehetne hívni ezt az elsődlegesen az összefogást szimbolizáló fórumot. Ha e kezdeményezésünk nem vezet eredményre, akkor a velünk együttműködő szakszervezetekkel együtt lépünk a 2. pontban írtakra.

  2. Alakítsunk közös sztrájkbizottságot, és haladéktalanul kezdjünk tárgyalásokat a még elégséges szolgáltatásról. Szólítsuk fel a szakszervezeteket a sztrájkbizottságba történő csatlakozásra!

  3. A fentiekkel egy időben a szakszervezeti konföderációk, valamint a tagszervezetek és konföderációba nem tartozók alakítsanak közösen területileg illetékes, operatív, helyi szakszervezeti akciók lebonyolítására életre hívott szervezeteket. (Van már jó példa: lásd: Baranyai Szakszervezetek Akciószövetsége)

  4. A csatlakozók hozzanak létre lehetőleg bevétel és taglétszámarányos pénzügyi alapot, kifejezetten a közösen elhatározott akciók részbeni finanszírozására.

  5. Miután a fenti módszerekkel megteremtődnének az összefogás azon feltételei, hogy a szakszervezetek egy konkrét kérdés mentén összehangolhassák tevékenységüket, fel kell mérni az egyes lépések körét, ütemezését.

Ezzel kapcsolatban megjegyzik többek közt, hogy az akciók célja a téma ébren tartása, hogy az ügy bekerüljön a közbeszédbe, emellett a PDSZ felveti, hogy érdemes mérlegelni, figyelembe venni egyfajta fokozatosságot, melynek a végén az általános sztrájknak kellene következnie.

A folyamat a szakszervezet szerint akár hónapokon át is tarthat, miközben készen kell állni a különféle munkáltatókkal és adott esetben a kormánnyal való tárgyalásokra is.

A javasolt akciók közt szerepelnek az utcai fórumok, az útlezárások, szóróanyagok készítése és demonstrációk, aláírásgyűjtő akciók felvetése is.

És mint írják:

miközben zajlik az általános sztrájk előkészítése, majd bekövetkezik maga: a SZTRÁJK.

A szakszervezeti vezetőknek küldött levélben Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke jelezte: természetesen a javaslatokra mint munkaanyagra kell tekinteni, de kéri, hogy lehetőleg minél többen csatlakozzanak hozzá.

Címlapkép: Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke sajtótájékoztatót tart az Emberi Erõforrások Minisztériumának (Emmi) Oktatásért Felelõs Államtitkársága elõtt 2018. április 20-án. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Olvass tovább!