Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Íme, a kormány javaslata az otthonápolási díjak emelésére

Kedd este benyújtotta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Emberi Erőforrások Minisztériumának javaslatát „egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról”. A javaslat tartalmazza a Novák Katalin által októberben ígért otthoni ápolásért járó díjak emelkedését is, amelyért a Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület és az aHang indított még májusban petíciót és szervezett azóta több demonstrációt is.

A javaslat szövege szerint az otthoni ápolásra kényszerülő fogyatékkal élő, vagy tartósan beteg gyermekek gondozásáért járó díj összege 2019-re havi 100 ezer forintra növekszik, ha pedig ez egy szülő esetén több gyermeknél is fennáll, akkor a szülő az összeg másfélszeresére lesz jogosult. A későbbiekben az Országgyűlés a költségvetés keretében fog dönteni az összegről. Ebből az összegből azonban le kell majd vonni a gondozott gyermekért a gyermeknevelőnek járó egyéb rendszeres pénzellátásokat, úgy mint a csecsemőgondozási díjat, vagy a gyermekgondozást segítő ellátást.

Azt, hogy mely gyermekek kényszerülnek otthoni ápolásra, a járási hivatal által kirendelt szakértői vélemény alapján állapítják majd meg a döntéshozó szervek. Tartósan betegnek akkor nyilvánítható majd egy gyermek, ha „egészségi állapotára figyelemmel előreláthatóan három hónapnál hosszabb időtartamban ápolásra, gondozásra szorul.”

A támogatást nem csak a gyermekek jogán lehet majd megkapni, azok is részesülhetnek benne, akik hozzátartozóként nevelnek tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermekeket, az előbbi esetben azonban csak akkor, ha az ápolásra szoruló nem töltötte még be a 18. életévét. Nem lesz jogosult azonban az sem, aki – a más gyermeknevelést segítő eljárások és szociális segélyeket leszámítva – a havi 100 ezer forintot meghaladó rendszeres pénzellátásban részesül, valamint sem a középiskolai vagy felsőoktatási nappali hallgatók, sem az ápoláson túl napi 4 órát dolgozók.

A módosítás idáig leírt részei nem vonatkoznak az otthonápolók körülbelül 62%-os többségére, akik nem gyermeküket vagy gyermek hozzátartozójukat nevelik, hanem például idős korú, önellátásra képtelen szüleiket.

Ők csak az ápolási díj alapösszegének 15%-os, az emelt ápolási díj 73%-os és a kiemelt ápolási díj 107%-os, valamint ezek – Novák Katalin által ígért – további évi 5%-os emelkedésére számíthatnak.

A család- és ifjúságügyért felelős államtitkár szerint a cél a gyermekek otthongondozási díjának minimálbér-szintre emelkedése 2022-re.

A javaslat benyújtását megelőző egyeztetésekre az EMMI azoknak az érdekvédelmi szervezeteknek (Lépjünk, hogy Léphessenek! Közhasznú Egyesület; Csak Együtt Van Esély Csoport) a képviselőit, akik az ápolási díjak emelését követelő – több, mint 42 ezer aláírásnál tartó – petíciót létrehozták, valamint a hónapokon át tartó demonstrációs-kampányt megvalósították, nem hívta meg.

A javaslat benyújtását Csordás Anett, a Lépjünk, hogy Léphessenek! vezetője a 24.hu-nak adott interjúban sikerként értékelte, ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy az otthonápolás munkaként való elismerése, illetve az idős hozzátartozót ápolók juttatásának emelkedése elmaradt.

Kiemelte, hogy amíg az előbbi nem valósul meg, addig például a gyermeküket 24 órában nevelő szülők ha kórházba kerülnek, 45 nap után megszűnik, az ingyenes társadalombiztosításuk.

„Ezért az otthonápolók nem lehetnek betegek, szabadságról szó sem lehet az esetükben.” – mondta.

Korábban itt értékeltük a kormány reakcióit a otthonápolókat támogató követelésekre.

Kiemelt kép: Mérce / Instagram
Olvass tovább!