A virágkarneváli kocsi, a családalapítást népszerűsítő kisfilm és a hamarosan a postaládáinkban landoló nemzeti konzultáció után nemrég Budapest hídjait tűzdelték tele a Családok évét hirdető zászlókkal – 6 millió forintból. Nem, nem milliárd, de 6 millió forint azért mégsem kevés pénz, ha mondjuk arra gondolunk, hány mázsa tüzifát lehetne vásárolni belőle rászoruló családoknak.

A kormány az általa megalkotott alternatív családbarát valóságban azonban a családbarát adórendszer és a gyed extra bevezetésével, az otthonteremtési, a bölcsődefejlesztési program és a munkahelyvédelmi akció elindításával dicsekszik, illetve azzal, hogy a családokat segíti a gyermekek ingyenes étkeztetésével, a térítésmentes tankönyvellátással, a nagycsaládosoknak pedig gyermekenként egy-egymillió forinttal csökken a jelzáloghitelük.

Hegyesi Beáta a Párbeszéd elnökségi tagja Facebook-oldalán vette végig, mi az, amit a kormány családbarát intézkedésként próbál eladni, miközben azok csak egy bizonyos réteget szolgálnak ki.

„A kormány által hangoztatott intézkedések közül a családi adórendszer, ami csak nevében „családi” és az elmúlt években a családok 40 százaléka nem is tudott élni vele, a diplomás GYED, amit a tavalyi évben 500-nál alig többen vettek igénybe, illetve a 3 gyermekes édesanyák elengedett diákhitel tartozása úgy tűnik, ezidáig nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A jelenleg lebegtetett egész életre szóló SZJA alóli mentesülés is – szintén a 3 gyermekeseknek, valamint a banki jelzáloghitellel rendelkező családok gyermekenként 1 millió forintos támogatása is inkább tűnik megosztó, mint átgondolt lépésnek. Ezzel a kormány ismét csak a jéghegy csúcsát kapirgálja, a CSOK és az elmúlt évek devizahiteles katasztrófájának szempontjából is.”

– írja a politikus.

A kormány családbarát politikájával kapcsolatban már mi is sokszor megfogalmaztuk kételyeinket: például mennyire etikus azzal zsarolni az embereket, hogy 1 millió forint tartozás elengedéséért vállalják ennek sokszorosáért egy harmadik gyerek felnevelését? Hányan fognak a diplomaszerzésük után 1 évvel szülni (diplomás GYED), miközben sok év munkaviszony után is nehéz gyereket vállalni? Miért nem emelkedik évek óta a családi pótlék és a GYES a munkavállaláshoz kötött kedvezményekkel szemben? Vagy csak hogy az utóbbi idők legnagyobb ellentmondását említsük, miért lakoltatnak ki gyermekes családokat a „Családok évében”?

A legfrissebb adatok szerint 2-3 millió magyar él lakásszegénységben, ők azok, akik megfizethetőségi, lakásminőségi és energiahatékonysági, területi, illetve jogi szempontból az átlagosnál rosszabb, kiszolgáltatottabb helyzetben élnek. Az egyszülős családok 62%-a és minden második, 7 év alatti gyermek szegénységben él. A gyermeket nevelő családok 42 százaléka élt 2017-ben a létminimum alatt, azaz a gyermekes családoknak közel a fele él a normális életvitelhez szükséges jövedelmi szint alatt. Ez összesen 750 ezer gyereket érint.

A kormány minden próbálkozása ellenére nem csökken a kivándorlási kedv sem: 18-29 évesek 41%-a még mindig elhagyni készül az országot, a kutatások szerint leginkább az anyagi nehézségeket és a munkanélküliséget tartják a legfőbb gondnak. A kormány 100 millió forintos Gyere haza fiatal programja ezzel szemben összesen 105 magyart tudott hazacsábítani.

„Mindezek alapján 2018 igazán csak a „tehetős” családok éve lesz. De ezt nap mint nap tapasztalhatjuk is, hiszen Orbán Viktor, Mészáros Lőrinc és barátaik családja szépen gyarapodik.” – írja a politikus.