Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Még az idén elfogadják a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt

Gulyás Gergely a kormányinfón jelentette be, hogy a kormány elindítja a közigazgatási bíróság létrejöttének folyamatát. A törvény részleteiről nem közölt semmit, de a korábbi hírek alapján a bírói függetlenség durva csorbulásával is járhat az új intézmény felállítása.

Gulyás szerint október végén a kormány előtt lesz az erről szóló törvény, még idén elfogadják , és 2020 januárjától már működni fognak a közigazgatási bíróságok. A miniszter elmondta, hogy az új igazságszolgáltatási rendszer belső igazgatása a bíróságnál marad, viszont a külső igazgatás az Igazságügyi Minisztérium alá kerül.

Gulyás azt is elmondta, a bíróságok elindulásával közigazgatási reform is bevezetésre kerül. Gyorsabb bírósági jogorvoslatot szeretne Gulyás, ezért egyszerűsítik a területi közigazgatást.

Az eljárások menete is megváltozik: először első fokon a közigazgatásban hoznak döntést, majd utána másodfokon a közigazgatási bíróságok járnak el.

Ahogy azt a Társaság a Szabadságjogokért szakmai igazgatója, Szabó Máté korábban a Mércén írta, közigazgatási bíróságok már korábban is léteztek Magyarországon. Ezek azonban eddig több ponton is kapcsolódtak az egységes bírósági szervezethez, ráadásul csak elsőfokon hozhattak ítéleteket, legfelsőbb szinten az ilyen ügyekben is a Kúria döntött.

Mostantól azonban a Közigazgatási Bíróság létrejöttével teljesen elkülönülnek majd a közigazgatási bíróságok.

További aggodalomra ad okot az is, hogy az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, a kormány szervezeti átalakításokon keresztül viszi végbe befolyásának kiterjesztését, ahogy ez az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság (most már Kúria) reformjánál történt.

Valószínű, hogy az új közigazgatási bíróságok tagjai a Fidesz által már megszállt államigazgatásból kerülnek ki, akik majd olyan ügyekben ítélhetnek, mint a választások, a közbeszerzések, az MNB és a Médiahatóság körüli döntések felülvizsgálata, valamint a közérdekű adatigénylésekben is. (Csak emlékeztetőül: közérdekű adatigénylés kellett ahhoz, hogy kiderüljenek  az MNB alapítványainak költései, a tao-pénzek adatai, vagy a propagandára elszórt milliárdok pontos összege.)

Címlapkép: MTI
Címlapkép: MTI Fotó: Kovács Attila
Olvass tovább!