Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Trócsányi szerint nem sérül a bírói függetlenség a közigazgatási bíróságok létrehozásával

Trócsányi László igazságügyi miniszter az új kormány megalakulása után nem sokkal bejelentette, létrehozza a Közigazgatási Felsőbíróságot, ami az állami intézményekhez tartozó bírósági ügyeket tárgyalja majd.

Többek közt például a választásokkal, a közérdekű adatigénylésekkel, az MNB és a Médiahatóság döntéseinek a felülvizsgálatával és a közbeszerzési ügyekkel is ez a bíróság foglalkozna.

Korábbi információink szerint az átalakítás része lenne, hogy minden olyan bírót nyugdíjba küldenének, aki már 1990 előtt ítélkezett, ezzel a bírósági kar körülbelül 20 százalékát nyugdíjaznák, az új bíróság tagjai pedig a Fidesz által már megszállt államigazgatásból érkeznének. Az Országos Bírósági Hivatalt megszüntetnék, a bíróságok szervezeti igazgatását az Igazságügyi Minisztérium alá rendelnék, illetve megszűnne a Kúria is, amely beolvadna az Alkotmánybíróságba.

Trócsányi szerint természetesen a bírói függetlenség a demokrácia állócsillaga, kiemelt fontosságú alkotmányos érték, melyhez mindenkor ragaszkodott és a jövőben is ragaszkodni fog. „Semmilyen szervezeti és igazgatási kérdés nem érintheti hátrányosan a bírák ítélkezési tevékenységét, sőt a célunk az, hogy ezek a reformok, az ítélkezés szakmai színvonalának emelkedését támogassák, és a közigazgatási bíráskodás presztízsét emeljék” – hangsúlyozza a miniszter.

Trócsányi munkabizottságot hozott létre a szakmai kérdések tisztázásra, melynek tagjai túlnyomórészt bírák – a Kúria elnöke és az Országos Bírósági Hivatal delegáltjai, a Magyar Közigazgatási Bírók Egyesületének elnöke és a magyar jogtudomány elismert képviselői, köztük a közigazgatási jog és az alkotmányjog professzorai, a jogi karok vezetői.

Látszólag nincs sok minden eldöntve még: nem tudni, ki írja ki, és ki értékeli a közigazgatási bírói, és bírósági vezetői pályázatokat, ki nevezi ki a közigazgatási bírókat és a bírósági vezetőket, milyenek lesznek a külön közigazgatási bírói jogálláshoz szükséges szakmai követelmények, összeférhetetlenségi szabályok, átjárhatósági feltételek, illetményrendszer, vagy hogy kapjon-e szerepet a közigazgatási bíróságok külső igazgatásában az igazságügyi miniszter.

Az igazságszolgáltatás átalakítása is a 7. Alaptörvény-módosítás része lenne, amivel kapcsolatban nem mindenki olyan nyugodt, mint Trócsányi vagy Handó Tünde: a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete például tiltakozásra szólította fel az összes magyar szakszervezetet, civil szférában dolgozót és az egész magyar közvéleményt, mivel meglátásuk szerint a módosítás a független bíróság intézményét támadja és a bírói ítélethozatalt korlátozza.

A szakszervezet szerint félő, hogy a közigazgatási különbíróságok a hatalomgyakorlás eszközéül szolgálnak majd.

“Ősi módszer ugyanis, hogy egy intézmény átalakítása során indokoltnak tűnő személycserékkel az aktuális hatalom átszabhatja az intézmény arculatát, autonóm működését.” – írják. Tiltakozásukhoz már 10 szakszervezet csatlakozott, szerdán pedig a Parlament előtt tüntetnek majd.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség pedig a sztrájk ellehetetlenítésétől tart, ugyanis a közszolgáltatásokban meghirdetett sztrájk esetén az elégséges szolgáltatás mértékéről munkaügyi perben döntenek, azonban a jogalkotón múlik, hogy ezeket a továbbiakban hol kell majd tárgyalni. Ha az ilyen ügyek a tervezett önálló közigazgatási bíróság hatáskörébe kerülnek majd, a szakszervezet szerint még kisebb lesz arra az esély, hogy például a közösségi közlekedésben egyáltalán lehet-e sztrájkot tartani.

Forrás: MTI/Mérce
Címlapkép: MTI Fotó: Máthé Zoltán
Olvass tovább!