Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Nevetséges indokkal helyezték lakat alá a Lukács Archívum maradékát

Péntek reggel a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára lecserélte a zárat Lukács György filozófus egykori otthonán, ahol a Lukács-hagyatékot, illetve annak maradványait őrzik, és eltávolította onnan a Lukács Archívum utolsó munkatársát. Ezzel az archívum bezárt.

Az MTA Könyvtára január 15-én kezdte meg az Archívum kéziratainak besorolását az akadémiai kézirattárba, ezzel határozatlan időre megszüntették a hagyaték anyagainak kutathatóságát, illetve az önálló Archívumot is. Ez ellen a lépés ellen hazai és nemzetközi értelmiségiek petícióban tiltakoznak.

Orhan Pamuk a Lukács-archívumban. (forrás: LANA – Facebook)

Miután márciusban feltűnő sietséggel elszállították a Lukács-kéziratokat, akik a hagyaték kedvéért látogatták meg az Archívumot (mint például pár éve Jürgen Habermas és Axel Honneth, vagy tavaly Orhan Pamuk), már csak könyveket találhattak ott.

A Mérce úgy értesült a hagyatékot kezelő Székely Máriától, hogy a zárcserére okot adó ürügy az volt, hogy a napokban, miután munkaideje végeztével elhagyta az épületet, a lakásban még ott maradt egy, a hagyatékot 1978 és 2016 között 38 évig gondozó, onnan nyugdíjba vonult tudományos kutató.

Ezzel az Akadémiai Könyvtár főigazgatója szerint „súlyosan megsértette az MTA Könyvtár és Információs Központ munkafegyelmét és biztonsági előírásait”.

 

Lukács György (1885-1971) világhírű magyar esztéta és filozófus, kommunista politikus maga is a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt 1948-tól haláláig. Többek között Thomas Mann-nal is személyes baráti viszonyt ápolt. Halála előtt alakult ki körülötte az ún. Lukács-iskola, melynek tagjai többek között Heller Ágnes, Márkus György és Vajda Mihály voltak.

Olvass tovább!