A magyar liberalizmus sosem volt homogén, sem egyszerű sémákba foglalható: Kis János liberalizmusa csak egyetlen, ámbár intellektuálisan kivételesen erőteljes árnyalatot képvisel ebben a sokszínű hagyományban.
Az ébredő nacionalizmus és a nemzetközi kapitalizmus szította globális gazdasági válság miatt egyre fontosabb és relevánsabb Rosa Luxemburg szocialista hagyatéka.
200 esztendővel ezelőtt született Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij, aki számottevő örökséget hagyott ránk.
Jelenleg az irodalmi élet nem az invenciózus alkotásokat, nem a nóvumot díjazza. A művek általános (és némiképp megfoghatatlan) esztétikai romlása helyett az igazi probléma az, hogy a „jutalmazási rendszer” kifejezetten piaci alapon operál.
Bertolt Brechtet 1956. augusztus 18-án búcsúztatták el. A temetésen Lukács György is beszédet mondott. Az Emlékbeszéd Bertolt Brecht temetésén című szöveg magyar nyelven először jelenik meg.
A baloldali recepció mostohán bánt Rosa Luxemburg életművével. Pedig ha valakiről elmondható, hogy egész személyét elkötelezte a forradalom mellett, akkor az ő.
Alapvető kulturális értékről van szó Lukács személyében és örökségében – tetszik vagy sem, a magyar kulturális identitás egy meghatározó eleméről.
A polgári filozófiai hívei mindent vagy majdnem mindent elvetnek Lukács marxista életművéből, és az ifjúkori filozófus premarxista és az ún. páli fordulata előtti idealista gondolkodót tekintik csak értékesnek. Pedig ez nem így van.
Lukács elmulasztott reflektálni arra, hogy mennyiben tartozik hozzá ahhoz a kultúrához, amelyet oly radikálisan elutasít.
Magyarországon filozófussá válni annyit jelent, mint valamiféle eleven viszonyt kialakítani a lukácsi tradícióval.
