Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 2-3 legfontosabb cikkéről. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Egy éve nyújtották be a Lex CEU-t

Pontosan egy éve, 2017 március 28-án nyújtották be a kormánypártok a parlament elé az ún. “Lex CEU-“t, ezzel pedig megkezdődött a Soros György által 1993-ban alapított, budapesti angol nyelvű Közép-Európai Egyetem (CEU) körül kialakuló, két nagy tömegtüntetést is kiváltó politikai huza-vona.

A törvénytervezet azért váltott ki az egy évvel ezelőtti estén különös felháborodást az egyetem, civil szervezetek és általában sok magyar körében is, mert – miközben az a külföldi egyetemek működését általában kívánta szigorítani – a feltételek (az alapítási országban kampusszal kell rendelkeznie az intézménynek, államközi nemzetközi szerződés szövetségi szinten) kifejezetten a liberális emberi jogi kérdésekben is mindig aktív CEU-ra volt kihegyezve. A szinte teljesen feleslegesen létrehozandó kampusz, és – a Soros-ellenes kampánya után elnökké választott – Donald Trumppal kötendő CEU-s államközi szerződés követelményei is azt sejtették

a Fidesz a törvénymódosító segítségével egyszerűen be akarja záratni a több, mint húsz éve Budapesten működő CEU-t

Noha maga az egyetem közismert arról, hogy a demokratikus intézményrendszert, a liberális demokrácia értékeit próbálja terjeszteni, Soros György, az egyetem alapítója pedig éppen akkoriban vált Orbán Viktor és kormánya első számú pofozózsákjává, maga a CEU tevékenysége nem adott semmiféle konkrét indokot arra, miért kell hosszabb békés együttműködés után most így felrúgni előttük az asztalt.

Az intézkedések tapasztalható módon megrázták a budapesti közvéleményt is. Bár a kormány, és Palkovics László felsőoktatási államtitkár tendenciózusan tagadták, hogy a CEU Budapestről való eltüntetése lenne a cél, ezt csak kevesen hitték el neki.

Mint ahogy nem hitték el ezt Orbánéknak a nemzetközi tudományos világban sem. A törvénymódosító, és a CEU lehetetlen helyzetbe kerülése ellen ezekben a hetekben az összes vezető nyugati közgazdász, egyetemi professzorok ezrei, maga az USA külügyminisztériuma és 15 Nobel díjas tudós is felemelte a szavát.

Mindezzel mit sem törődve, a parlament fideszes többsége április 4-én elképesztően gyorsan, rendkívüli eljárásban szavazta meg a módosítót, látszólag semmiféle tiltakozással nem törődve. A kormánypárti politikusok, miközben továbbra is tagadták, hogy a CEU működésének ellehetetlenítését célző intézkedések valójában azok lennének, csak annyit mondtak ekkoriban, mindenkinek be kell tartania a szabályokat.

A törvény elfogadása elleni tiltakozáson már több tízezren jelentek meg, a fiatalok száma nagyon nagy volt a tömegben, itt még azt követelték a tüntetők, ne fogadja el a parlament törvénymódosítót. Miután ez sokkoló gyorsasággal mégis megtörtént, április 9-én újabb demonstrációra került sor a Várkert Bazár és a Kossuth tér között, ezen hozzávetőleg 80 ezren vettek részt, ez pedig az internetadó elleni 2014-es tiltakozás óta a legnagyobb tömeg volt Budapest utcáin.

A második tüntetés hangulatát már több részlet is borzolta: egyrészt az előző demonstráció szónokainak a lakása körül megjelent a rendőrség is, másrészt pedig a kormánypárti politikusok egyre vadabb sorosozással, végső pánikreakcióként pedig Soros György által lefizetett, “repülővel utaztatott” tüntetőkről beszélt. Ráadásul, 2014-hez hasonlóan, április elején-közepén újabb fiatal generáció kapcsolódott be a politikai demonstrációk sorozatába, legalábbis a fővárosban.

A tiltakozásra még egy lapáttal az is rátett, hogy a kormány szinte egy időben a civil szervezeteket támadó törvényt is elfogadtatott, ennek lényege, hogy jelentős külföldi támogatásaikat nyilvánosságra kell hozniuk. Ezt a vonalat azóta Orbán a “Stop Soros!” törvénycsomaggal is továbbvitte.

A civilek külön demonstrációt is tartottak a Hősök terén, 2017 április 12-én, amely ilyenformán összefonódott a CEU-törvény elleni tiltakozáshullámmal.

A tüntetéshullám hiába követelte azonban, hogy a köztársasági elnök vétózza meg a törvényt, ez nem történt meg. Miután valóban érvénybe lépett a módosítás a kormány számos taktikát vetett be a hazai és nemzetközi presztízsveszteség csökkentésére: megígérte, hogy tárgyal a CEU államközi szerződéséről, még – az azóta menekült-befogadós elszólásáról ismertté vált – Altusz Kristóf államtitkárt is megnevezte, mint tárgyalót.

A huzavona azonban azóta is tart, a kormány pedig továbbra sem hajlandó az intézmény budapesti létét egyértelműen garantáló szerződést aláírni, holott mostanra jogilag tett lépéseket az egyetem is.

Van például kampusza New York államban, sőt, néhány hete azt is deklarálták, hogy Bécs városával egy további oktatási hely felállításáról tárgyalnak. A magyar kormány eközben – noha már minden más külföldi székhelyű egyetemmel kötött megállapodást – továbbra is úgy alakítja a helyzetet, hogy a CEU maradjon csak bizonytalan helyzetben.

Felröppen ugyan néha, hogy a Tudományos Akadémia elismerte magyar nyelvű képzéseiket, többször megírta a nemzetközi sajtó is, hogy “rendeződni látszik” a CEU budapesti maradása, az intézmény továbbra sem látott semmiféle jogi garanciát, csupán annyit kaptak, hogy a törvényi kikötések teljesítéséhez meghosszabbították azt a határidőt ameddig az elmaradás nem vonja maga után a magyar működési engedély megvonását.

(Címoldali kép: Csoszó Gabriella, Freedoc)

Olvass tovább!