Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Úgy tűnik, volt fideszes polgármester-jelölt szerezheti meg a 2018-as választás első mandátumát

Április 8-án minden valószínűség szerint az intézmény létrehozása óta először nemzetiségi képviselő jut majd mandátumhoz – erre hívja fel a figyelmet a Political Capital blogja. Ez azt is jelenti, hogy a pártok listáiról 93 helyett csak 92 jelölt jut majd mandátumhoz.

A nemzetiségi képviselő intézményét a 2011-ben elfogadott – és sokat kritizált – választási törvény vezette be. A magyarországi nemzetiségek tagjai a választási törvény szerint – ha így döntenek, és regisztrálnak – a pártlisták helyett a nemzetiségi listákra szavazhatnak. Ennek az volna az értelme, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek kedvezményes kvótával juttathassanak képviselőt a parlamentbe.

Az országos nemzetiségi önkormányzatok (ilyenből 13 van) egy-egy nemzetiségi listát állíthatnak, és a nemzetiség tagjaként regisztrált választópolgár erre a listára szavazhat, ahelyett, hogy a pártlisták közt választana. Egy nemzetiségi lista vezetője akkor juthat hozzá a kedvezményes mandátumhoz, ha kellő számú szavazat érkezik rá, ez esetben a 93 listás mandátum egyikét kapja meg a nemzetiségi képviselő.

Ekkor az országos pártlistákról 93 helyett csak 92 képviselő juthat majd be az Országgyűlésbe.

Ha a kvóta nem jön össze, akkor a listavezető nemzetiségi szószóló lesz, szavazati jog nélkül.

A kvóta mértéke a választás napján, a részvétel függvényében dől el. A töredékszavazatok, a listás szavazatok és a nemzetiségi listákra leadott szavazatok összegét osztják az összes nem-egyéni mandátum számával, 93-mal, ennek a negyedét kell elérnie egy nemzetiségi listának a mandátumhoz. Négy éve ehhez 22022 szavazatra volt szükség, ezt akkor is a német nemzetiségi lista közelítette meg a leginkább, valamivel több mint a szükséges szavazatok felével (a roma kisebbség tagjai jóval többen vannak, de kisebb mértékben regisztrálnak nemzetiségként).

A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint idén viszont

már 29948-an jelezték, hogy a német nemzetiségi listára szavaznának, ami jelentős növekedés a 4 évvel ezelőttihez képest. A Political Capital elemzője szerint már most szinte biztosra vehető a német nemzetiség mandátumszerzése.

Amint László Róbert írja, a részvétel növekedésével növekedhet a kvóta is, de lényegesen nem lehet nagyobb, a német nemzetiségűként regisztráltak száma azonban még jelentősen növekedhet, a mandátumszerzés reális valószínűsége a részvételi hajlandóságot is erősíteni fogja a német nemzetiség körében.

Ritter Imre, a legesélyesebb mandátum-birtokos?

Azt már most lehet tudni, hogy amennyiben lesz német nemzetiségi képvielő, az Ritter Imre lesz, ő ugyanis a német nemzetiségi lista vezetője.

Ritter Imre; kép: budaorsihirek.hu

Ritter a rendszerváltás óta aktív a kisebbségi önkormányzati életben, 1994-ben az első budaörsi kisebbségi önkormányzat tagja lett, 1998-ban független német kisebbségi jelöltként kedvezményes mandátumhoz jutott Budaörs képviselő-testületében, ahol egy ciklust töltött. Később, 2006-ban a Fidesz és a KDNP jelöltjeként lett tagja a budaörsi képviselő-testületnek, 2010-ben a Fidesz polgármesterjelöltje volt, a szavazatok 39%-ával maradt alul Wittinghoff Tamással szemben.

A 2014-es országgyűlési választáson a német nemzetiségi lista második helyezettje volt, idén lett a lista vezetője.

Olvass tovább!