Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az 1300 menekült „titkos” befogadása soha nem volt titkos

A média és az ellenzéki pártok egy része is felkapta a hírt, hogy Magyarország tavaly „titokban” befogadott 1300 menekültet. Azok után, hogy az ellenzék hónapokig támadta a hazugságoktól hemzsegő Soros-kampányt, az MSZP és a Jobbik most kétségbeesetten igyekszik a kormányt a „Soros-terv” végrehajtásával vádolni.

Függetlenül attól, hogy a „szenzáció” napvilágra kerülése befolyásolja-e majd a közelgő választásokat vagy sem, az 1300 menekült „titkos” befogadása valójában sohasem volt titkos. Lényegében semmi különös nem történt – azon kívül, hogy a média jót csámcsoghatott azon, hogy lám-lám, a Soros-terv valamilyen formában mégiscsak létezik.

A valóság ezzel szemben az, hogy

Magyarországra évek óta érkeznek nemzetközi védelmet kereső emberek, az utóbbi időben leginkább Szerbia felől.

Menedékkérelmüket az állam hivatalos úton bírálja el. Vannak, akik pozitív döntést kapnak, ők három különböző státuszba kerülhetnek: menekült, oltalmazott vagy befogadott. Ezek az emberek, akik végül védelmet kapnak nincsenek azonban sokan. 2016-ban

Európán belül Magyarországon volt az egyik legmagasabb az elutasított menedékkérelmek aránya (91.54%), 2017-ben pedig még tovább súlyosbodott a helyzet, ekkor már a menedékkérelmek 95.80%-át utasították el.

2017. március 28-ig a legtöbb menedékkérő nyitott befogadó állomáson várhatta meg menedékkérelme elbírálását. Azóta viszont minden 14 évesnél idősebb menedékkérő automatikusan a szerb határon kialakított tranzitzónákba kerül, ahol menedékjogi eljárásuk alatt fogvatartják őket. Az ottani rettenetes körülményekről a Migszol is beszámolt. A szinte teljesen szétvert menekültügyi rendszerből annyi mégis megmaradt, hogy néhány menedékkérő továbbra is pozitív döntést kap, és nemzetközi védelemben részesül.

Ha a számokat nézzük,

2017-ben ez azt jelentette, hogy 106 ember menekült-, míg 1110 ember oltalmazott státuszt kapott.

Ezek a számok és statisztikák mindig is elérhetőek voltak a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal honlapján. Ha összeadjuk a két számot, az 1216 főt jelent, ami valóban közel áll az 1294-hez, amit az EU kvóta kapcsán már jól ismerünk. A kvótarendszer elleni hisztériakeltés miatt ez az 1300 körüli szám jól bevésődött a kollektív emlékezetbe, talán ezért is érzik az ellenzéki pártok ezt a lehetőséget kihagyhatatlannak.

A kvótarendszer azonban, amelyet hivatalosan az EU menekültáthelyezési rendszerének neveznek, lényegesen különbözik a fentebb bemutatott menedékjogi eljárásoktól.

A már ismertetett menedékjogi eljárásokat minden évben lefolytatják. Ha Magyarország részt venne a kvótarendszerben, az viszont azt jelentené, hogy menedékkérőket venne át Olaszországból és Görögországból.

Mikor a kormány az 1294 menedékkérő ellen kampányolt és „népszavaztatást” rendezett, az ez ellen a kvótarendszer ellen irányult – amely egyébként uniós szinten sem működött túl sikeresen, az előirányzott 160 ezer ember helyett 2017 novemberéig mindössze 32 340 embert helyeztek át.

Ezt a médiának és az ellenzéknek is be kell látnia. Nem szeretnénk a kormánynak felmentést adni a sorozatos gyűlöletkampányaira és az embertelen, diszkriminatív törvényeire, de az, hogy tavaly 1300 menekültet befogadtak, mindössze azt jelzi, hogy a menekültügyi rendszerből valami mégis megmaradt – legyen bár ez a menekültügyi rendszer egy börtönrendszer a határon. Néhányan azok közül, akik nemzetközi védelmet kérnek az államtól, meg is kapják azt, mint eddig is minden évben.

Ez csupán azt jelenti, hogy

az egyre kegyetlenebb menekültügyi szabályozás ellenére egy cseppnyi remény mégis maradt azok számára, akik egy egész évet várnak Szerbiában arra, hogy magyar területre léphessenek és védelmet kérjenek itt.

Ugyanakkor az egyetlen segítség, amit az állam ezeknek az embereknek ad, az ideiglenes befogadás. Az ellenkező híresztelések ellenére az igazság az, hogy az állam egyéb módon nem támogatja az elismert menekülteket. 2016 nyaráig létezett egy viszonylag jól működő támogatási rendszer – az ún. integrációs szerződés -, azonban ezt a kormány megszüntette.

A jelenlegi rendszerben az elismert menekültek 30 napig a Vámosszabadiban működő nyitott befogadó állomáson tartózkodhatnak, miközben a dokumentumaikat várják – ezután viszont anélkül kell elkezdeniük az új életüket Magyarországon, hogy ehhez bármiféle segítséget kapnának. Úgy kell megfizethető lakhatást és munkát találniuk, hogy sem a nyelvet, sem a kultúrát nem ismerik, és ismerőseik sincsenek. Ennek következtében

a menekültek számára egyenes út vezet a hajléktalanságba Magyarországon.

A lakás- és munkakeresésben a menekülteknek szinte kizárólag civil- és segélyszervezetek segítenek. Az állam ehhez mindössze annyival járul hozzá, hogy pályázatokat ír ki, amelyekkel főleg uniós támogatásokat lehet elnyerni. Erről a 444 cikke is beszámolt. Néhány esetben más szereplők is segítik a menekültek lakhatását megoldani – ez történt például a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) esetében is, amely a budapesti hajléktalan-ellátás legfőbb szerve. Ők is pályázaton nyertek pénzt egy projektre, amellyel ideiglenesen támogatni tudták menekültek lakhatását.

A nem kormányzati média és az ellenzék helyzete nem könnyű ma Magyarországon, talán ezért is kapták fel ennyire ezt a témát a választások közeledtével. Azonban ha a Fidesz hatalmát szeretnék gyengíteni, arra biztosan léteznek más módok is. Ha az MSZP idáig valóban a toleranciát és a sokszínűséget védelmezte a kormány politikájával szemben, mint hirdette magáról, akkor kérdés, hogy most miért kezdett el aggódni amiatt, hogy a menekülteknek nyújtott lakhatási támogatásról a kormány nem számolt be a nemzetbiztonsági bizottságnak. Az MSZP-ből senki nem veszi észre, hogy ezzel a nevetséges lépéssel ők maguk is beszállnak a Fidesz félelemgerjesztő játékába?

Érthető, hogy ezzel a lépéssel a Fidesz gyengítése a céljuk, azonban a következmények nagyon szomorúak. Azzal, hogy

a menekültek befogadását, vagy a nekik nyújtott lakhatási támogatást nemzetbiztonsági kérdésként kezelik, azt a káros sztereotípiát erősítik, hogy a menekültek valamiféle veszélyes elemek, akik kockázatot jelentenek.

Ez lényegében nem más, mint emberi lények eszközként való felhasználása kampánycélok érdekében. Az ellenzéknek az elmúlt hét évben mutatott gyengeségét nem szabadna a nemzetközi védelemben részesült (és a kialakult helyzetért semmiben nem felelős) emberek nyakába varrnia.

Az, hogy az ellenzék elkezdte felvenni a Fidesz narratíváját – például a nemzetbiztonsággal kapcsolatban, ami egyébként egy létező és ennél jóval komolyabb téma – mindössze annak szomorú bizonyítéka, hogy a politikai napirendet Magyarországon ma már teljes mértékben a kormány dominálja. Ez pedig nagyon káros.

Január 24-én a Belügyminisztérium előzetes figyelmeztetés nélkül visszavonta a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap 2017-2018. évi munkaprogramja keretében, tavaly december 8-án közzétett pályázatokat – számolt be a HVG. 13 pályázatot vontak vissza, melyek oltalmazotti vagy menekültstátuszt kapott emberekre vonatkoztak. A döntést nem indokolták semmivel. – A szerk.

A cikket a MigSzol (Migráns Szolidaritás Csoport) tagjai írták.

Olvass tovább!