Kellemetlen január: sztrájkok sora jöhet

Ahogy korábban is megírtuk már: január 12-én és 15-én is sztrájkolnak a közszféra dolgozói. A bérrendezésért küzdő Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete jelezte: ha a kétnapos munkabeszüntetés nem hoz eredményt, akkor februárban három, márciusban már négy napot (és így tovább) nem dolgoznak majd a köztisztviselők, mindaddig, amíg követeléseiket a kormány figyelembe nem veszi.

Van is miért sztrájkolni: az ágazatban akard, akinek 10 éve nem emelkedett a fizetése, ráadásul közel sem nevezhető vonzónak a felkínált életpálya, így a vállalhatatlanul alacsony bérek és a fogyóban lévő képzett munkaerő miatt olyan helyzet alakult ki, ami még az áprilisi választást is ellehetetlenítené, sok helyen ugyanis a szakemberhiány miatt képtelenség lenne megtartani azt.

Tavaly júliusban több száz önkormányzatnál tartottak figyelmeztető sztrájkot, 2016-ban pedig két alkalommal is éltek a közszféra dolgozói a munkabeszüntetés nyomásgyakorló eszközével, mindeddig bármiféle kézzel fogható eredmény nélkül.

És nem csak a közszférában készülődő sztrájk okozhat kellemetlen perceket a kormánynak ráfordulva a választási évre.

Az egészségügyi dolgozók bérrendezése is hagy kívánni valót maga után: míg az orvosok valamennyi béremelésben részesültek, az ápolók és a kórházi dolgozók bére nem követi le ezt a változást, ráadásul jelentős mennyiségű túlórát kell vállalniuk, hogy fenn tudják tartani magukat.

A helyzet tarthatatlansága miatt a Független Egészségügyi Szakszervezet vezetője, Soós Adrianna december közepén jelezte: januárban ők is sztrájkba kezdhetnek.

És ha mindez nem lenne elég, a BKV-dolgozók körében is gyűlik az elégedetlenség. Nemes Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke épp tegnap fejtette ki a HírTV-ben, hogy van mintegy 1000 munkavállaló, aki már korábban letétbe helyezte a felmondólevelét az egyik érdekképviseletnél, mivel elégedetlenek a fizetéssel és a munkakörülményekkel. Csak viszonyításképp: a cégnél jelenleg 2100 buszvezető dolgozik. Mindeközben azonban folyamatosan távoznak is munkavállalók a cégtől, nagy a fluktuáció, és állandósult a munkaerő-hiány.

Nemes Gábor azt is jelezte: felmérik a sztrájkhajlandóságot a BKV-dolgozók között, ami – figyelembe véve az ágazaton belüli elégedetlenséget – még azt is jelentheti akár, hogy a választások elé befér még egy munkabeszüntetés a budapesti közlekedésben, az egészségügy és a közszféra bérharca mellé.

Három olyan területről van szó, ahol valóban lehet súlya a sztrájknak – nagy kérdés, hogy vajon a kormányzati akaratot felülírja-e a józan ész és a belátás, és meghallják-e végre a dolgozók vészjelzéseit? Az eddigi tapasztalatok alapján erre kevés az esély (többnyire ugyanis kifárasztásos technikát alkalmaz a Fidesz-KDNP kormány), bár az is igaz, hogy alig 4 hónappal a választások előtt nem biztos, hogy megéri hagyni, hogy olyan ágazatok szereplői éljenek a munkabeszüntetés eszközével, amelyek látványos fennakadást okozhatnak az emberek mindennapjaiban.

Olvass tovább!