Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Nem szívás, csak sztrájk: az önkormányzati dolgozók ma a bérükért küzdenek

Ez a cikk eredetileg a Kettős Mércén jelent meg, de áthoztuk a Mércére, hogy itt is elérhető legyen.

Vegyes érzelmekkel futhatunk neki a mai napnak: bár a múlt héten úgy tűnt, hogy jelentős eredményeket sikerült elérni a közigazgatáson belül a bérharc terén, továbbra is maradt olyan terület, ahol óriási a feszültség. Ma reggel 8 és 10 óra között több mint száz önkormányzat dolgozói tartanak figyelmeztető sztrájkot. Kérdés, milyen eséllyel?

o1_focuspoint_926x504.jpg

Csak az idei évben több mint 150 munkavállaló hagyta el a vízügyi területet, elsősorban azért, mert az ágazati bérek mintegy 35 százalékkal maradtak el a magyarországi bruttó havi átlagkeresethez képest. Jó hír volt tehát, hogy a múlt hét közepén a kormány egy kétütemű, 15-15 százalékos béremelést ígért be a dolgozóknak. 4000 munkavállalót érint az intézkedés, a vízügyben dolgozó közalkalmazottak így eltekintettek a sztrájktól.

Ugyanígy feladták a sztrájkot a Magyar Államkincstár munkavállalói is, miután a hivatal vezetése és a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) tárgyalásos bérrendezésben állapodott meg. Az Államkincstár vezetősége vállalta, hogy együttműködik a szakszervezettel, és külön bizottságot hoz létre a béren kívüli juttatások növelése és a bérrendezés érdekében. A megállapodás értelmében július elsejétől átlagosan 25 százalékos béremelésre számíthatnak az ágazatban dolgozók.

Ma reggel 8 és 10 óra között mégis lesz sztrájk: az önkormányzati dolgozók ugyanis hiába bíztak abban, hogy követeléseik a vízügyesek és az államkincstári dolgozók esetéhez hasonlóan, a közös nyomásgyakorlás erejével megoldódik.

Mostoha terület az önkormányzati dolgozóké: 2016-ban két alkalommal is sztrájkoltak, kézzel fogható eredmény nélkül. Akkor még Rogán Antal tárgyalt a szakszervezettel, ám érdemi választ a felvetéseikre nem kaptak. Az ágazatban dolgozók bére 9 éve(!) nem emelkedett, az áldatlan állapot miatt pedig (érthető módon) állandósult a szakemberhiány. 2015-ben vált igazán feszültté a helyzet, amikor a kormány egy új törvénnyel kívánta rendezni a közszolgák bérét (minek érdekében egységes állami tisztviselői kart hoztak létre), csakhogy ebből a körből kizárták az önkormányzati dolgozókat – mondván, hogy az ő bérükhöz nekik nincs közük, azt az önkormányzatok dolga rendezni.

Ezt végül egy tavaly megnyílt jogszabályi lehetőségnek köszönhetően 303 önkormányzat saját adóerejére alapozva – ilyen-olyan mértékben – meg is tette, és emelte saját tisztviselői illetményalapját, de a területen dolgozó 17.282 ember (58 százalék) bére továbbra is, lassan egy évtizede változatlan.

szazalek-banner-anim2.gif

Iratkozz fel hírlevelünkre:

Kövess minket Facebookon:

Talán érthető az is, hogy így még tovább nőtt a feszültség: míg egyes önkormányzatok találtak lehetőséget arra, hogy saját munkavállalóik bérét valamilyen mértékben rendezzék, másoknak ez a lehetőség sem adatott meg. Az ágazaton belüli egyenlőtlenségek igazságtalansága épp ezért sürgeti a helyzet egységes, mindenkire kiterjedő rendezését. Csakhogy az önkormányzatok jelentős része láthatóan nincs abban a helyzetben, hogy önerejéből finanszírozza meg a bérrendezést, míg a kormány láthatóan nem tekinti elsődleges fontosságúnak a kérdést.

Nemzetközi összehasonlításban sem állunk túl jól. A Policy Agenda kiszámolta, hogy a V4-ek országai közül Magyarország teljesít a legrosszabbul A nettó bérek a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén 17 százalékkal alacsonyabbak, mint Szlovákiában; 18 százalékkal kisebbek, mint Lengyelországban; és 22 százalékkal maradnak el a csehországiaktól. Ennél is rosszabb a helyzet Romániával összehasonlítva a magyar adatokat. Nettó értéken, euróban átszámolva 6 százalékkal kisebb a magyar bér, mint a román. Úgy, hogy 2010-ben még 34 százalékkal magasabb volt nálunk a nettó, mint a románoknál!

Az MKKSZ lassan három éve változatlan követelésekkel küzd a bérhelyzetért: idén októbertől 25 százalékos bérkiegészítést követelnek, aminek 2018. januártól be kell épülnie az alapbérbe. Erre épülne a jövőre esedékes béremelés, amelynek el kell érnie a bérminimum 12 százalékos emelkedésének mértékét, és ezt zárná a harmadik évben, 2019-ben további 7 százaléknyi béremelkedés. Amennyiben ezt nem sikerül elfogadtatni, az MKKSZ járható útnak látja azt is, hogy a kilenc éve változatlanul 38.650 forintnyi illetményalapot 2018. január 1-től 60.000 forintra emeljék.

És hogy mire számíthatnak mindebből az önkormányzati dolgozók? Sok jóra az eddigiek alapján biztosan nem. Az még csak hagyján, hogy a jelenlegi tárgyalások során folyamatosan falakba ütköznek, s immár nem is miniszteri szinten folynak a tárgyalások. Orbán Viktor a minap levélben arról tájékoztatta a szakszervezetet, hogy a kapcsolattartással Kovács Zoltán területi közigazgatásért felelős államtitkárt bízta meg…

És akkor abba már bele se gondoljunk, mit sugalltak Lázár János szavai, aki a múlt heti Kormányinfón a következő baljós kijelentéssel figyelmeztetett: „jól gondolja meg a szakszervezet, hogy sztrájkol-e.”

Az minden esetre beszédes lehet, hogy az ágazatban dolgozók bérhelyzetének rendezésére szolgáló fedezet egyáltalán nem szerepel sem az idei, sem a 2018-as állami költségvetésben.

Mindezek után pénteken eredménytelenül zárult az egyeztetés a szakszervezet képviselői és Felkai László helyettes államtitkár között, az álláspontok nem közeledtek érdemben egymáshoz.

Jön tehát a mai, 2 órás figyelmeztető sztrájk. Melyben több mint 100 önkormányzat több mint 6000 dolgozója vesz részt. Ezeken a helyeken az ügyintézés szünetel, de a sürgős esetekkel azért foglalkoznak majd.

Egészen sajnálatos, hogy a sajtó sok esetben a lakosság oldaláról közelíti meg a kérdést, mintha ez a kétórás munkabeszüntetés mindannyiunk életét meghatározó módon blokkolná le, s nem egy jogos követelésről lenne szó, melyben a tarthatatlan állapot megoldására szolgáló egyetlen nyomásgyakorló eszköz immár csak a sztrájk maradt.

Márpedig a munkavállalók tisztességes bérezése nem úri passzió, hanem alapja egy jól működő gazdaságnak és egy tisztességes társadalomnak. Az, hogy a magyar állam lassan egy évtizede tűri, hogy köztisztviselői megalázó bérekért dolgozzanak, elfogadhatatlan. Az pedig, hogy maga a kormány szítja tovább a feszültséget azzal, hogy az állami, kormányzati és önkormányzati tisztviselők helyzetét különféle módokon kezeli, az ágazaton belül egyesek bérét emeli, másokét pedig nem (s mindeközben a felelősséget hárítja), felelőtlenség.

Ez a két óra, ma reggel 8 és 10 között egy 9 éve tartó, egyre súlyosabb helyzet láthatóvá tételére szolgál. Ahelyett, hogy megbénulásról, szívásról elmélkednénk, jusson eszünkbe, hogy ebben a bődületes méretűre duzzasztott bürokratikus rendszerben is joga van mindenkinek tisztességes bérekért dolgozni, főleg akkor, ha közszolgaként (mely elnevezés már önmagában is dehonesztáló) mindeddig a sor végére volt kényszerítve.

Gyors, de tartós, az ágazatban dolgozó minden munkavállalót egyformán érintő megoldásra van szükség ahhoz, hogy a feszültségeket rendezni lehessen, hogy élhető bérekért dolgozhassanak mindazok, akikről 9 éve következetesen elfelejtkezik a rendszer.

Ez a cikk a Ti támogatásotok nélkül nem készült volna el.

A Kettős Mércét nem segítik oligarchák, pártok, nincs reklámbevétele nagy cégektől, a ti támogatásotoknak köszönhetően működik! Ez biztosítja a Mérce függetlenségét.

Kattints és támogasd havi 2000, 5000 vagy 10 000 forinttal a Mércét, és támogatásoddal erősítsd meg a független médiát Magyarországon!

Támogass minket egyszerűen bankkártyával:

Támogatom!

Más támogatási lehetőségekért és több infóért kattints ide.

Olvass tovább!