Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A kibertámadások elleni nyugati szövetséget sürget a brit titkosszolgálati miniszter

Ben Wallace brit titkosszolgálati miniszter a Sunday Timesnak adott interjút az internetes bűnözésről, és a terrorizmus elleni harcról. A brit konzervatív politikus a hidegháborús eszközökhöz hasonló, nemzetközi elrettentési doktrínát szorgalmaz az orosz és észak-koreai állami kiberbűnözés ellen. De Wallace adót is kivetne a nagy internetes globális multikra, mert szerinte azok nem segítik se a terrorizmus, se a kiberbűnözés, se a demokratikus rendszer megvédéséért folytatott harcot.

Wallace a brit külügyminiszter, Boris Johnson múlt heti kijelentésére reagált, amelyben a konzervatív politikus figyelmeztette Oroszországot, a szigetország megtorlással fog reagálni az orosz kibertámadásokra.

Wallace azt mondta, hogy az Egyesült Királyság egyesítené erejét nyugati szövetségeseivel és egy hidegháborúshoz hasonló elrettentő rendszert építene ki. (A hidegháború elrettentési doktrínájának lényege az volt, hogy egy atomháború esetén az egymással szembenálló atomhatalmak tömegpusztító fegyverei elpusztíthatták volna a másik felet, így egyik fél sem mert atombombát bevetni.)

Szerinte olyan rendszerre van szükség, amelyben egy szövetséges ellen intézett kibertámadást úgy vennének, mintha ellenük intézték volna. „A tetteknek következményei vannak.” – mondta

Szerinte az olyan országok számára, mint a számítógépes bűnözéssel foglalkozó Észak-Korea, és az Egyesült Királyság nemzeti érdekeivel szemben dolgozó Oroszország, világossá kell tenni, hogy büntetlenül nem intézhetnek kibertámadásokat.

De Wallace nem csupán Észak-Korea és Oroszország ellen kelt ki az interjúban, hanem

azt is javasolta, hogy a brit kormány adóztassa meg a nagy tech cégeket, mert azok nem hajlandóak részt venni a brit állam védelmi politikájában.

Wallace két példát hozott fel. Egyrészt, hogy a Brexit körüli orosz beavatkozás vizsgálatában semmilyen segítséget nem kaptak ezektől a tech cégektől, másrészt pedig azt, hogy a szélsőséges tartalmak eltávolítása érdekében szerinte keveset tesznek ezek a cégek. A titkosszolgálati miniszter kiemelte a Google-t, a Facebookot, és ezeknek leányválallatait, a videómegosztó Youtube-ot, és a titkosított üzenetküldésre szakosodott WhatsApp-ot.

Szerinte azzal, hogy ezek a cégek túl lassan távolítják el a szélsőséges tartalmakat, hozzájárulnak az emberek radikalizálódásához, ami miatt a brit kormánynak milliárdokat kell költenie „deradikalizálás”-ra.

Wallace szerint ezek a cégek dollármilliárdokat zsebelnek be azzal, hogy nem hajlandóak elég gyorsan fellépni a radikális tartalmakkal szemben. Szerinte „a brit kormánynak egyre több embert kell felügyelnie. Ez több százmillió fontba kerül. Ha az [internetes cégek] továbbra sem együttműködőek, akkor meg kell vizsgálnunk, az adóztatás ösztönző vagy kompenzáló szerepét ezeknek a cégeknek a kapcsán.”

Wallace azt is mondta, hogy szerinte érthetetlen, hogy miközben ezek a cégek eladják az emberekről szóló információkat más cégeknek, a kormányokkal nem hajlandóak együttműködni. Szerinte 2018 lesz az az év, amikor fel kell lépni ezekkel a cégekkel szemben.

Wallace az együtt nem működés vádját az után hozta fel, hogy múlt héten kiderült, a Brexit kapcsán az orosz beavatkozást vizsgáló brit bizottság nem tudta együttműködésre bírni a nagy techcégeket a vizsgálat kapcsán.

Mi is írtunk arról, hogy a nagy techcégek szabályozása szükséges, de Wallace szavai kapcsán érdemes figyelni arra, hogy nagyon veszélyes lehet, ha egy kormány mindenfajta információt megkap ezektől a nagy cégektől, hiszen azokat nem csak jó cél érdekében lehet felhasználni. Arra pedig bőven láthattunk példákat az elmúlt években is, hogyan élnek vissza az állam hatalmával, és a birtokában lévő információval a nyugati országokban is.

De az biztos, a szabályozás, az adóelkerülés megakadályozása tényleg ráférne a globális multikra. Hiszen ahogy írtuk korábban:

Pedig most kellene lépni ezekben a kérdésekben. Hiszen ha az adatgyűjtésre gondolunk, ez úgy lett elfogadott és természetes része az életünknek, úgy áraztuk be, hogy igen, ezt mi el tudjuk fogadni az ingyenes szolgáltatásokért cserébe, hogy valójában nem is vagyunk tisztában, és nem is lehetünk tisztában azzal, mi ennek a következménye a saját életünkre nézve.

A jóváhagyásunkat kérték, és mi megadtuk. Ma pedig egy üzleti vállalkozás számára, de az átlagemberek számára is megoldható, de hátránnyal jár, ha nincs jelen a Facebookon, ha megpróbál kikerülni a Google karmai közül, ha nincs Instagramja, Linkedln profilja, nem a YouTube-ra tölti fel a videóit, vagy nincs Snapchat fiókja.

Olvass tovább!