Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Úgy árad a világ vagyona a leggazdagabbak felé, mintha terelnék

Ez a cikk több mint 6 éves.

A Bloomberg 500-as listája szerint 900 milliárd dollárral lettek gazdagabbak a legnagyobb milliárdosok az idén. A világ vagyonának nagy része egyre kevesebb kézben összpontosul. A folyamat pedig éppen most gyorsult fel.

Mint ahogy arról korábban a Mérce is beszámolt, Jeff Bezos, az Amazon online áruház tulajdonosa idén vált a világ leggazdagabb emberévé, megelőzve Bill Gates-t, a Microsoft alapítóját. Bezosnak az év végi összesítés szerint 99,6 milliárd dollár nettó összvagyona van, idén pedig 34 milliárd dollárt keresett. Gates ugyan lemaradt az Amazon mágnása mögött, de ő sem panaszkodhat: 91 millárd dolláros nettó vagyona ugyanis Bezosénál nagyobb mértékben, 37 milliárd dollárral nőtt meg 2017 végére.

Zuckerbergnek vannak problémái, Soros nagyjából kiszállt

Felemás lett viszont Mark Zuckerberg, Facebook-alapító számára az év vége. A tech-milliárdos ugyan továbbra is dúsgazdag, jelenleg ötödik a listán, és 2017-ben 22 milliárd dollárt vett ki a Facebookból. Ugyanakkor a világ legnagyobb közösségi médiaoldala képtelen tovább bővülni, a fiatalabbak tömegesen hagyják ott, Zuckerberg hirdetői pedig elégedetlenek a helyzettel. Legutóbb közölt adataihoz képest ez Zuckerberg magánvagyonán is meglátszott, mostanában az közel félmilliárd dollárral csökkent.

Charles és David Koch, a republikánusok támogatásának jó részét biztosító, és újabban a média felé is kacsintgató amerikai olajbárók azonban most sem panaszkodhattak, idén olajcégeik révén 2,5 milliárd amerikai dollárt kereshettek. A Koch testvérek saját politikai alapítványaikon (főleg a Heritage Foundation-ön) keresztül évtizedek óta lobbiznak a választókerületek átrajzolásáért, segítségükkel képviselők több amerikai államban sikeresen szűkítették a szavazati jogot úgy, hogy a republikánusoknak kedvezzenek és támogatják a fegyverlobbit is.

A Bloomberg 500 összvagyona 2016 decemberében 4400 milliárd dollár volt, ez mostanra 5300 milliárd dollárra növekedett. 900 milliárd dollár került tehát át idén a világ szuper-elitjének magánszámláira mindenki máséról. Európa leggazdagabb embere, a spanyol Amancio Ortega, a Zara ruházati üzletlánc tulajdonosa, akinek jelenleg 75,5 milliárd dollárja van, és idén 3,4 milliárd dollárral bővítette vagyonát.

Az eddig rendszeresen a Top 20 környékén helyet foglaló Soros György idén 18 milliárd dollárnyi vagyont hagyományozott az általa létrehozott, Magyarországon is aktív, nemzetközi Nyílt Társadalom Alapítványra, így 8 milliárdos maradék magánvagyonával ebben az évben csupán 195. lett a listán.

Ahogyan azt az MTI megjegyezte, a világ tíz leggazdagabb embere közül kilenc továbbra is a nyugati világból jön: hat amerikai és három európai szupermilliárdos létezik jelenleg. Az egyetlen kivétel a mexikói Carlos Slim, ő az egyedüli, aki nem a legfejlettebb országokból lett toplistás.

Putyin barátai remek évet zártak

Ami a lista összesítését illeti, ebben is feltűnő, hogy a dollármilliárdosok abszolút döntő többsége továbbra is  Észak-Amerikában és Nyugat-Európában él. Szerepel azonban a leggazdagabbak között 37 kínai és 27 orosz nábob is. Utóbbiak között ott van Alekszej Mordasov a Szeversztal acélipari konglomerátum ura, aki 19,5 milliárd dolláros összvagyonával Oroszország leggazdagabb embere.

Jó évet zárt még Vlagyimir Putyin orosz elnök jóbarátja, az olaj- és alumíniumiparban érdekelt Viktor Vekszelberg, aki az orosz gazdaság központi reformjában is segédkezik a Kremlben. Ő (ma már 16,1 milliárdos) vagyonához idén közel kétmilliárd dollárt illesztett hozzá. Hasonlóan jó évet zárt az ugyancsak Putyin-szövetséges nyersanyagmágnás, Mihail Fridman, ő a 89. helyen áll (14,3 milliárd dollár) és egymilliárdot keresett idén.

A vagyonukat az USA-ban gyarapító legnagyobb dollármilliárdosok idén örülhettek például a kormányzó republikánusok és Trump elnök számukra hihetetlenül előnyös új adótörvény-tervezetének is. Hatályba lépése esetén az új törvény újabb súlyos milliárdokat hagyna meg a leggazdagabbak által keresett profitokból és osztalékokból, és noha átmenetileg könnyíti a középosztály adóterheit is, az amerikai polgárok 90%-a végül rendkívül rosszul járna az új adózási rendszerrel.

(Bloomberg, MTI)