Putyin kihívói az elnökválasztáson: Alekszej Navalnij eltiltása után ki maradt?

2018. március 18-án Oroszországban elnökválasztások lesznek, mostanra nagyjából össze is állt a jelöltlista. Nagy meglepetések nincsenek, ahogyan a választás eredménye is előre borítékolható – nagyon úgy néz ki, Putyin még legalább hat évet tölt Oroszország élén. Az egyetlen ellenzéki jelöltet, aki bármennyire meg tudta volna szorongatni Putyint, Alekszej Navalnijt a Központi Választási Bizottság december 25-én eltiltotta a választásokon való részvételtől.

„Egy tisztességes cselekedetre az életükben csak képesek, nem?”

Alekszej Navalnij jelenleg a legnépszerűbb ellenzéki politikus Oroszországban, a politikai elit korrupciós ügyeinek tematizálásával újra és újra tízezreket tudott az utcára vinni. Többször ült már börtönben, és 2014-ben több hónapot töltött háziőrizetben.

A Központi Választási Bizottság december 25-én úgy döntött, hogy nem engedélyezi Navalnij jelöltségét, annak ellenére, hogy 16 ezer ember támogatta indulását. (Navalnij független jelöltként indult volna, ehhez az orosz választási törvények szerint minimum 500 állampolgár hivatalos támogatására van szükség. Ha ez megvan, akkor a jelölt beadhatja kérelmét a KVB-hez, és ha a Bizottság engedélyezi a jelöltséget, akkor még 100 ezer aláírást kell gyűjteni az induláshoz. Érdekesség, hogy Putyin is függetlenként indul a választáson – az ő jelöltségével nem volt a Bizottságnak problémája.)

A Bizottság döntése várható volt, mivel Navalnijt februárban sikkasztás vádjával újból 5 év felfüggesztett börtönre ítélték, így a választásokon való indulása törvénybe ütközött volna. Ugyanakkor Navalnij szerint ez az ítélet egyértelműen politikailag motivált volt, amit alátámaszt, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint az ügyben „önkényesen értelmezték a büntetőjogot a panaszosok kárára”.

Az elutasító döntés előtt Navalnij indulatos beszédet mondott a Bizottság előtt, melyben azt ígérte, bojkottot hirdet, amennyiben nem indulhat a választásokon.

„Mielőtt befejezem, szeretném ezt mondani: Önök nem robotok. […] És a Központi Választási Bizottság egy független intézmény. Értek mindent, ami a fejükben van, és átérzem a helyzet összetettségét. De egy tisztességes cselekedetre az életükben csak képesek, nem? Nem is egy hősies cselekedetről beszélek. Senki sem fog fegyvert a fejükhöz. Egy egyszerű, törvényalapú döntésről beszélek – nem tudnák ezt megtenni? Ne értem tegyék meg. Azért tegyék, hogy beteljesítsék a Bizottság saját funkcióját. Ez az Önök hivatása.

Az egész életüket ezekkel a választásokkal töltik, és most úgy tűnik azért dolgoznak, hogy meggátolják, hogy egyesek indulhassanak. Egyszer az életükben nem tudnának helyesen cselekedni? Erre kérem Önöket. Ha nem teszik, biztosan állítom, rettenetesen sokan nem fognak résztvenni ezen a választáson. Aktívan bojkottálni fogjuk, tiltakozni és tüntetni fogunk. Ígérem, hogy hallatni fogjuk a hangunkat, és ígérem, hogy senki sem fogja elismerni sem a választás folyamatát, sem pedig az eredményeit.”

Kik maradtak?

Navalnij után Putyin kihívói közül a legtöbb port Kszenyija Szobcsak kavarta az elmúlt időszakban, miután októberben bejelentette, hogy indul az elnökválasztáson. Szobcsak apja, Anatolij Szobcsak Putyin mentora volt, és 1991 és 1996 között Szentpétervár polgármestere. Lánya sokáig tévés celebként volt ismert Oroszországban, de a politikában is vállalt már korábban szerepet: 2011-ben például aktívan támogatta a parlamenti választások igazságosságát megkérdőjelező tüntetéseket, az egyiken beszédet is mondott.

Szobcsak az Állampolgári Kezdeményezés liberális párt jelöltje, nézetei alapján pedig nem jósolható neki túl nagy siker az elnökválasztáson: támogatja az Oroszország elleni szankciókat, a Krím Ukrajnától való elcsatolását helytelennek tartja, támogatja a melegek jogait. Ugyanakkor az oroszokat foglalkoztató témákat kerüli, nem beszél a korrupcióról, a társadalmi igazságtalanságról, így valószínűleg csak egy szűk réteg fog rá szavazni.

A nagyobb ellenzéki pártok közül a Kommunista Párt idén meglepő módon nem a pártelnököt, a 73 éves Gennagyij Zjuganovot jelölte, hanem egy teljesen ismeretlen, politikai előélettel nem rendelkező agrármérnököt, Pavel Grugyinyint, aki még csak nem is tagja a pártnak.

A Liberális Demokrata Párt (mára közhelyszámba megy, hogy a párt sem nem liberális, sem nem demokrata, hanem leginkább fasiszta) szokás szerint az orosz politikai élet „bohócát”, Vlagyimir Zsirinovszkijt jelölte. Zsirinovszkij nyíltan rasszista, antiszemita és végletesen szexista, de gyakran nyilatkozik részegen és kezdeményez a parlamentben verekedéseket is.

A Dumán belüli pártok közül az Egységes Oroszország és az Igazságos Oroszország természetesen Putyint támogatják. A Dumán kívüli legnagyobb ellenzéki párt, a balliberális Jabloko a közgazdász Grigorij Javlinszkijt jelölte. A Jabloko utoljára 1999-ben jutott be a parlamentbe.

Putyinnak tehát nincs nagyon oka aggodalomra, de az őszi országgyűlési választások rendkívül alacsony részvételi aránya és Navalnij bojkottja alapján az még akár előfordulhatna, hogy nem mennek el elegen szavazni. Persze bármilyen számot ki lehet kozmetikázni.

Olvass tovább!