Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Jeremy Corbyn meghirdette radikális külpolitikai doktrínáját

Mint ahogy arról mi is hírt adtunk, a nemzetközi pénzügyi elit komoly rettegéssel és mértéktelen nyomásgyakorlással készül arra, hogy egy esetleges újabb brit időközi választás nyomán a mélybaloldali brit Munkáspárt kerül hatalomra Londonban. A Wall Street-i fenyegetések (Nagy-Britannia Kuba lesz, a napsütés nélkül!) mellett azonban a Goldman Sachs pénzügyi konglomerátum a héten például már teázni hívta a közismerten marxista John McDonnellt, aki a pénzügyekért felelne Corbyn kormányában.

Kép: Wikimedia Commons

A nemzetközi sajtó – a brit fősodratú médiához hasonlatosan – nem nagyon számolt be róla, de múlt héten Jeremy Corbyn az ENSZ Nemzetközi Emberi Jogi napján átvehette a Sean McBride Nemzetközi Békedíjat is. Ez alkalomból tartott beszédét arra használta, hogy újra meghatározza Nagy Britannia, és tágabban az anglofón világ, szerinte kívánatos visszatérését a nemzetközi politikába.

Corbyn beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy az ENSZ jelenlegi genfi székháza, a Népek Palotája volt a második világháború előtt a Népszövetség székhelye, finoman utalva rá, milyen sors vár a nemzetközi szervezetre, ha a mostani, radikális jobboldali gőzhenger tovább működvén elsöpri a nyugati kormányok aktív szerepét a nemzetközi politikában. Megfogalmazta, hogy ahogy a Brexit során láthatjuk, Nagy Britanniában is megjelentek azok a nagyon befolyásos politikai erők, amelyek egy magába zárkózó, a világ szegény országait kizsákmányoló, de azokon segíteni nem hajlandó országgá akarják tenni, és ehhez az EU-ból való kilépést használnák fel. Sőt, az EU szabályozási rendszerének elhagyásával egyenesen egy brutális, kizsákmányoló brit adóparadicsomot akarnának létrehozni.

Ő ugyan továbbra is elfogadja a Brexit tényét, de ezt a jövőképet élesen elutasítja. A világnak Corbyn szerint Donald Trump elnöksége idején – amikor az Egyesült Államok ki akar vonulni az emberi jogi egyezségekből, mint ahogy kivonult a klímapaktumból is – reményre van szüksége, hogy ezt a folyamatot meg lehessen állítani.

A brit ellenzék vezetője ehelyett újrafogalmazná, mi a gazdag, nyugati országok feladata és kötelessége a nemzetközi színtéren. Kiemelte, ebben szerinte az Egyesült Királyságnak úttörő szerepe kell, hogy legyen:

Az én pártom teljesen más jövőt építene, az EU elhagyását követően, ehhez felhasználva a munkásmozgalom legjobb internacionalista hagyományait. Szoros, együttműködő kapcsolatot akarunk látni európai szomszédainkkal, a szolidaritásra és a kölcsönös haszonra alapozva, és egy szélesebb, proaktív internacionalizmussal a szélesebb világ felé.

Corbyn szerint az EU-ról ugyan megoszlanak a vélemények hazájában, de az Európai Emberi Jogi Bíróság eleve egy brit ötlet alapján állt fel, és nagyon fontosnak tartja, hogy ezen keresztül is erősítsék az egyenlőség, szolidaritás eszméjét, még akkor is, ha már nem lesz az ország az EU tagja.

Szerinte a kialakuló világrendben a legfontosabb az, hogy a valódi, 1945 után meghatározott értékek, mint amilyeneket az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata lefektet, kormánya alapvetései maradjanak, és minden döntésüket ezek fogják irányítani.

A brit baloldal vezetője az emberi jogi agenda aláhúzása után azonban támadásba lendült, és megnevezte a civilizációt fenyegető, négy legnagyobb  veszélyt is, amelyek ellen küzdeni kíván majd. Ezek teszik lehetetlenné, Corbyn szerint, hogy a nyugati országok a fenti elveket képviseljék. Elsőként, a nagyon kevés kézbe nagyon sok vagyont koncentráló neoliberalizmus rendszere; az emiatt a gazdasági rendszer miatt súlyosbodó klímaváltozás; a háborús menekültek rekordmagas száma; végül pedig az egyoldalúan kihirdetett katonai akciók és támadások, a pusztító illegális háborúk.

Új, szociális világrendszer

Két meggyilkolt baloldali vezetőt, a chilei Salvador Allendét és a Burkina Faso-i Thomas Sankarát idézve, Corbyn elővezette: ahhoz, hogy mindezek ellen kemény kézzel és együttes erővel lehessen fellépni, tanulnunk kell a múltból, és gazdasági rendszerünket is a demokrácia és kölcsönös segítségnyújtás felé kell eltolni.

Vége a nemzetközi adóparadicsomok világának – tette hozzá Corbyn, aki a maga részéről bejelentette, kormányra kerülése esetén az összes, brit fennhatóság alatt álló adóparadicsomot (Jersey, Brit Virgin szigetek) minél hamarabb felszámolja, az ott tartott tőkét pedig megadóztatja majd. Bejelentését hangos taps követte.

Corbyn szerint demagóg népvezérek, mint Trump vagy a fülöp-szigeteki Rodrigo Duterte kihasználják, hogy a neoliberalizmus meggyengítette a nemzetközi emberi jogi konszenzust. Éppen ezért ezeknek az erőknek a megállítása attól függ, mennyit teszünk az együttműködés újraélesztéséért.

De ennek a csődbe ment és pusztító világrendnek van alternatívája. A világ legnagyobb óriáscégei és bankjai nem írhatják egyedül a szabályokat, hogy saját érdekükben zsírozzák le a viszonyokat. A világ gazdaságának képesnek kell lennie arra, sőt, kötelessége a közjót és a többség érdekeit szolgálni.

– emelete ki Corbyn

Ehhez azonban alapvető strukturális változások kellenek, méghozzá nemzetközi szinten. Corbyn nemzetközi, kötelező érvényű szerződést javasol, amelyet a multiknak mindenhol a világon be kellene tartania, amely megtiltaná nekik az emberi jogok megsértését, és kőkeményen fellépne például a kongói nyersanyagbányászat érdekében kirobbantott konfliktusok, és a globális kizsákmányolás más formái ellen.

Kijelentette, kormányra kerülése esetén modellt építene arra, hogyan lehet mindezt elérni. A brit Nemzetközi Fejlesztési Minisztériumot használná fel egyrészről a segítség arányosabb elosztására és drasztikus megnövelésére, másrészt ezeknek az emberi jogi szabályoknak az érvényesítésére. Ezenkívül a Munkáspárt Londonban vezető szerepet akar játszani a klímaváltozás lassításában, és a párizsi egyezmény következetes érvényesítésében is azzal, hogy zöld gazdaságot épít, nagyszabású központi befektetésekkel.

Hozzátette, a klímaváltozás ellen nem lehet eredményesen harcolni, ha nem tesszük rendbe az afrikai, ázsiai és latin-amerikai országok gazdaságait. Thomas Sankara meggyilkolt Burkina Faso-i elnököt idézve kiemelte a szegényebb országoknak nyújtott hitelek abszurditását:

„Ha mi [ti. afrikai országok] nem fizetjük vissza a kölcsönt, a hitelezőink nem halnak meg. Viszont ha visszafizetjük, mi meg fogunk halni.”

A harmadik súlypontról Corbyn megjegyezte: nem lehet úgy a globálisan súlyosbodó menekültkérdést megoldani, hogy közben „Elsőként Amerika!” és „Birodalom 2.0” programokat hirdetünk, mint Trump. A menekülthelyzet megoldása csakis akkor lehetséges, ha az ENSZ-t, az EBESZ-t és más szervezeteket a tagállamok végre valódi erővel, hatalommal ruházzák fel a béke fenntartása, megőrzése és a háborús borzalmak elkerülése, enyhítése érdekében.

Corbyn példaként aláhúzta: országa jelenlegi kormánya hangosan dicsekszik az emberi jogok képviseletével, miközben hátat fordít az iszonyatosan szenvedő Jemennek, amelyet katonai szövetségese, Szaúd-Arábia rombol éppen porrá. Ilyesmi az ő kormányzása alatt nem lesz, szögezte le.

Elég volt abból, hogy a nemzetközi szervezeteket tesszük meg bűnbakká, csak azért, hogy belföldön népszerűbbek legyünk. Ehelyett szolidaritásra, nyugodt vezetésre és együttműködésre van szükség.

– emelte ki beszéde végén.

(Jacobin)

Olvass tovább!