Az ENSZ pénteken nyilvánosságra hozta, hogy összesen 22,5 milliárd dollár humanitárius segélyre lesz majd szükségük jövőre. Az összeg a ’90-es évek óta növekszik, de a 2018-as igénybejelntés még a 2005-ös krízisállapotot is felülmúlja. Általában a bejelentett igény kb. 60%-át tudják támogatni.
A világszervezet szerint
136 millió ember szorul segélyre, akik közül 91 millióan vannak kritikusan nehéz helyzetben.
Nagy részük a Közel-Keleten és Afrikában él, továbbra is Dél-Szudánban, Jemenben, Szíriában és Nigériában a legrosszabb a helyzet.
A pesszimista igénybejelentés annak tudható be, hogy a konfliktuszónák körül nem látszik javulni a helyzet. Sőt, az ENSZ szerint súlyosbodott a szituáció több országban is, többek közt Burundiban, a Közép-Afrikai Köztársaságban, Kamerunban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Líbiában, Szudánban és Szomáliában.
A Közel-Keleten és Afrikában négy válságterületen pusztít az éhínség. Ezek összeadva a második világháború óta nem látott humanitárius krízist jelentenek.
A Washington Post elemzése alapján a legnagyobb probléma Jemenben van, ahol a helyzet évek óta romlik, november óta pedig a szaúdi koalíció blokádja miatt kritikussá vált. A húszi lázadókra mért folyamatos bombatámadások miatt rengeteg áldozatról kell gondoskodni, miközben komoly problémát jelent az élelmiszerellátás is. A lakosság 80%-a nem jut megfelelő élelmiszerhez, több millióan éhezhetnek, a blokád pedig csak súlyosbított a helyzeten.
Az élelmiszerellátás a legnagyobb probléma a másik kiemelkedő konfliktuszónában, Szíriában is. Az ENSZ februárban éhínség miatt krízist hirdetett Dél-Szudánban, ezért a kormány kitiltotta a nemzetközi segélyszervezetek munkatársait. Nigériában az ENSZ nyári figyelmeztetése szerint 500 ezer gyerek kórosan alultáplált – ezt a problémát a világszervezet késve ismerte fel, a nigériai kormány pedig titkolta a helyzet súlyosságát. Nigériában mind az ENSZ emberei, mind a helyszíni tudósítók közvetlen életveszélyben dolgoznak.
