A klímaváltozás miatt növekszik a kényszerházasságok száma

Amikor valaki egy tizenhároméves lányt említ, a legtöbben nem éppen egy már csecsemőt szorongató, férjét a munkából hazaváró asszonyra gondolunk. Az afrikai kontinensen sok helyen viszont egyre gyakoribb kép ez – főleg a földművesek lányainál. A 13-14 éves lányokat a gyors földegyesítés és a támogatás miatt adják még szinte gyermekkorban férjhez a parasztcsaládok egy Malawiban és Mozambikban folytatott kutatás szerint, amelyet nemzetközi civil újságírók végeztek.

Az ok? A dél-afrikai Malawi Nsanje körzetében például farmerek ezreit károsította meg a mind gyakoribb áradás, így a föld hozamából lassan képtelenség megélni. Pedig Malawi nem tartozik a reménytelenül szegény helyek közé. Sőt, a mostani lányok anyái és néhol nagyanyái is eljutottak már az alapfokú iskolákig legalább, még akkor is ha ez sok pénzbe került.

Most viszont a klímaváltozás közbeszólt, újra megjelent a szegénység. Így néhol a szülők döntenek úgy, kiveszik a lányokat az iskolából és egy hónapon belül férjhez adják, így könnyítve a családi kiadásokon. Máshol a nyomorgó lányok határozzák el, hogy ha férjhez mennek, talán könnyebb lesz minden és maguk hagyják el az iskolát is. Miután pedig megházasodtak, és gyereket nevelnek, többé nem sok esélyük van akármilyen alapfokú képesítés megszerzésére.

A trendeken érdemben az sem változtat hogy Malawiban és Mozambikban is 18 év a felnőttkor határa, házasodni pedig szülői engedéllyel leghamarabb csak 16 esztendősen lehet.

Az ENSZ adatai szerint 2015-ben a 18 éven aluli házasságok száma 13,5 millió volt, ez 37,000 kiskorú házasságot jelent naponta. Ebből a korai, jórészt kényszerházasság 4,4 millió 15 éven alulit érintett csak ebben az évben. Az UNICEF arra figyelmeztet, hogy ha a jelenlegi trendek folytatódnak, 2050-re megduplázódhat vagy még nagyobb mértékben nőhet a házasságba kényszerülő gyermek-menyasszonyok száma.

Fiatal nők földimogyorót árulnak Malawi Salima körzetében / Kép: Wikimedia Commons

 

A helyi nőjogi szervezetek szerint a sokkoló növekedést elsősorban a klímaváltozás drasztikus hatásaihoz lehet kötni. A hagyományosan mezőgazdaságból megélő földművesréteg is újra belekényszerül ezekbe a helyzetekbe, pedig kutatások bizonyítják, hogy hosszú távon az életszínvonal csak olyan társadalmakban emelkedik ahol a legtöbb nő is bekerül az oktatásba, elvégzi az alap- és középfokú iskolákat.

Mac Bain Mkandawire a Malawi Youth Net and Counselling civil szervezet vezetője szerint a globális felmelegedés készületlenül érte országa társadalmát, a farmerek csak azt látják, hogy azok a földek amelyeknek a terméséből tizenöt éve még megéltek, ma szinte sohasem hoznak semmit, ennek következtében pedig kétségbeesetten a hagyományos falusi házassági stratégiákhoz fordulnak. “Nagyjából úgy véljük, hogy a gyermekházasságok 30-40%-a a Malawit sújtó szárazságok és áradások következménye” – tette hozzá Mkandawire.

A helyzet különös fintora hogy a dél-afrikai államok népességarányosan nagyon kevéssé okozzák magát a klímaváltozást, a legsúlyosabb időjárási következményeket, és ennek sokkoló társadalmi hatásait azonban mégis ők szenvedik el. A folyók vízszintje megemelkedett és sok föld művelhetetlenné vált, a száraz évszak is keményebb mint azelőtt, így az alapvető élelmiszernek számító rizsből egyre kevesebbet tudnak termeszteni.

(The Observer)

Olvass tovább!