Nem kellene eltávolítani a filozófiából a radikalizmus tüskéit, mert abból csak a „transzcendencia” elhallgattatása és a jámbor filozófiatörténeti értelmezésekbe való menekülés következik. Losoncz Alpár Tamás Gáspár Miklósról.
200 esztendővel ezelőtt született Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij, aki számottevő örökséget hagyott ránk.
Sinkó Ervin önéletrajzi írásának IX. fejezetét a pedagógus világnap, egyúttal a szerző születésnapja apropóján közöljük.
Interjú Ankica Čakardić feminista kutatóval, elméletíróval és tanárral, a Verso kiadónál megjelenő Rosa Luxemburg összes műveit sajtó alá rendező csoport tagjával.
„Nálunk még egy hónap előtt a pesti munkások a polgári köztársaság mellett s ellenünk tüntettek. Nálunk még nem voltak meg azok a harcok, melyekben ez az öntudat megtisztulhatott volna. S ma így megyünk bele a proletárdiktatúrába.”
S mikor Kun a diktatúrát fenyegető külső és belső veszedelmek ellen szólította harcba a tömeget, mikor Kun a leküzdendő veszedelmeket sorolta fel, Báti önkéntelenül Szamuely felé fordult, aki fején a sipkájával, hátát a falnak támasztva állt az ablak mellett, melyből Kun beszélt.
„Elvtársak! Ez a mai pénteki nap, március huszonegyedike, a magyar munkásság legnagyobb napja. Én akartam elsőnek meghozni a hírt: a kormány lemondott, és átadta a hatalmat Magyarország forradalmi proletariátusának.”
A magyar kommün filozófusának néhány állítását fogjuk idézni, itt-ott kommentálni. A proletárforradalom emlékéhez csak ez, csak a forradalmi filozófia hangja méltó.
Száz éve, a forradalmak kavargásában meghalt Ady. Aki nélkül nem lehetett volna forradalom.
A ma 120 éve született Sinkó Ervin egy gyermekkori élményének tulajdonította, hogy „keresés nélkül adva lett” a helye „azok oldalán, akiket ütnek”. Hogy mielőtt akár csak hallott is volna Marxról, „tudta, hogy amit akarni kell, az egy világ, melyben nincs fönt és lent.”
