Környezetvédelem és vakcinapolitika: új frontvonalak Franciaországban
Két-három hete két kérdés foglalkoztatja a lakosság többségét: az egyik, lesz-e vagy nem újabb (harmadik) vesztegzár, a másik a védőoltáshiány.
Két-három hete két kérdés foglalkoztatja a lakosság többségét: az egyik, lesz-e vagy nem újabb (harmadik) vesztegzár, a másik a védőoltáshiány.
Se a járvány, se a két hónapos vesztegzár, se a szakemberek előrejelzései a járvány kiújulásának esélyeiről nem tompították a korábbi társadalmi elégedetlenséget, ellenkezőleg: a kormány járványkezelése csak felerősítette azt.
Hogy lehet az, hogy Macron kormánya se januárban, se februárban, se márciusban nem követte se Németország, se a WHO „tesztelni, tesztelni, tesztelni” jelszavát és irányelvét?
A francia elnök rendeletekkel irányítana, rendkívüli beszédeket tart, illetve elnapolta az önkormányzati választások második fordulóját – minden jel szerint abban reménykedik, hogy a járvány után a válságkezelése miatt népszerűbbé válik pártja.
Macron TGV-jét, nagysebességű vonatát a mostani technikai és politikai akadályok sorozata egy időre vakvágányra kényszerítették.
Macron Párizsban új jelölt állítására kényszerült, miközben a nyugdíjreform terve elleni tiltakozás sem lankad.
Németországban és Svédországban a nyugdíjreform nyomán a nyugdíjasok vásárlóereje jelentősen csökkent. E „sikerországokban” az átlagnyugdíjasok 800 euróból élnek, amiből épphogy futja lakbérre és táplálkozásra.
A sztrájk visszaszorulóban, de Macron már színházba se mehet nyugodtan.
Negyedik hete tart a sztrájk Franciaországban. Folytatódhat 2020-ban is?
A nyugdíjügyi megbízott nem bírta a nyomást, és lemondott, miközben egyre többen sejtik meg, hogy Macron nyugdíjreformja mögött a francia nyugdíjpiac megnyitásának szándéka húzódhat meg.